Schöpflin Györggyel készült életút-interjú jelent meg
2021. november 19-én elhunyt Schöpflin György történész-politológus professzor, az Európai Parlament (2004–2019) volt képviselője. Nem sokkal elhunyta előtt különleges, oral history módszerrel készült életút-interjút adott a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala kutató történészének, Tulok Péternek online formában.
A beszélgetésben szóba került a Schöpflin-család származása, a felmenők 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatti szerepvállalása, Budapest ostroma, a család stockholmi élményei, a távozás okai és az emigráció. Az interjú készítője, Tulok Péter a korszak alapos ismerőjeként, a Nullaév honlap szerkesztőjeként tette fel kérdéseit. A személyes élményekben bővelkedő beszélgetés Schöpflin György utolsó ilyen visszaemlékezése lehet. Az interjú közvetlenül elérhető a Nemzeti Emlékezet Bizottsága YouTube-csatornáján ide kattintva, vagy az alábbi beágyazott videóban elindítva.
Schöpflin György rövid életrajza
Schöpflin György 1939. november 24-én, Budapesten született. Gyermekként átélte Budapest ostromát. Édesapját, Schöpflin Gyulát 1948 végén kinevezték nagykövetnek Stockholmba. A család nem tért haza, miután az édesapát visszahívták. Ehelyett 1950-ben az Egyesült Királyságba emigráltak. Egyetemi tanulmányait Glasgow-ban, majd Bruge-ben végezte 1957 és 1963 között. Londonban, a Királyi Nemzetközi Kapcsolatok Kutatóintézetében (Chatham House) dolgozott 1963-tól 1967-ig. Ezután 1967-től 1976-ig a BBC alkalmazta. Ezt követően a Londoni Egyetem Kelet-Európai Intézetében tanított 2004-ig. Itt 1998 és 2004 között Jean Monnet professzor és a Nacionalizmus Elméletek Központjának igazgatója volt. 2011-ig Forliban, a Bolognai Egyetem Politikatudományi Tanszékén tanított. Fő kutatási területeként a politikaelméletet, ezen belül a nacionalizmust, a nemzeti mivoltot, illetve a nemzeti kisebbségek kapcsolatrendszerét és a posztkommunizmust jelölhetjük meg.
2004 és 2019 között az Európai Parlament tagja volt, ahol a FIDESZ-MPSZ-t képviselte az Európai Néppárt Képviselőcsoportjában. Az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának néppárti koordinátora, a Nemzetközi Fejlesztési Bizottság tagja, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának és a Védelem- és Biztonságpolitikai Albizottság póttagja volt. Emellett az EP Közép-Ázsia delegációjának tagi és az EU-Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottságának póttagi tisztségét is ellátta. 2021. november 19-én, súlyos betegséget követően hunyt el. (Az életrajzi adatok forrásaként Schöpflin György személyi adatlapja az Institute of Advanced Studies Kőszeg oldalán és a róla szóló Wikipedia-szócikk szolgált.)
Ezt olvastad?
További cikkek
Tisztújító közgyűlés a Magyar Történelmi Társulatban
2023. május 13-án tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Történelmi Társulat. Nyolc év után leköszönt elnöki posztjáról Hermann Róbert, illetve a főtitkári pozícióról Csukovits Enikő. Az ülésen értékelték az elmúlt időszak […]
Búcsú Haraszti Györgytől (1947-2023)
Haraszti György tudományos munkásságának középpontjában a magyarországi zsidóság története áll. A történelem iránti szenvedélyét, elkötelezettségét jól mutatja, hogy vegyészmérnöki diplomával a kezében, számítástechnikai szakértőként dolgozva mégis a történeti kutatás felé […]
„…hangolja össze a történész a szigorú vizsgálatot az értelmezés szabadságával” – Interjú Velkey Ferenccel
Velkey Ferenc történész a reformkor politikai gondolkodástörténetével foglalkozik, különös tekintettel Széchenyi Istvánra. A Debreceni Egyetem Történelmi Intézetében működő Modernkori Magyar Történeti Tanszék egyetemi docensével tanulmányairól, történészi pályafutásáról, oktatói tevékenységéről és […]
Következő cikk
A Miorița Pásztorától az Acélkoronás Sasig. A román nemzetfejlődés sajátos útja
Szűcs Jenő szerint a modern európai nemzetállam fő specifikuma, hogy az újkori polgári átalakulás hatására és igényeinek megfelelően a nemzetiség kérdése a társadalmi és a politikai szféra alapvető strukturális elemévé […]
Előző cikk
Szénizotópos vizsgálatok igazolják a Tihanyi Királykriptában feltárt csontok egy részének 11. századi eredetét
A tihanyi bencés monostort alapító I. András királyunk szűkebb családjához – és talán magához az uralkodóhoz is – tartozhatnak azok a csontok, amelyek tudományos vizsgálatának első lépéséről most számoltak be […]