Vígjáték és korrajz? – Az Egy rém rendes család
1987. április 5-én mutatta be a nem sokkal korábban indított Fox Televíziótársaság az Egy rém rendes család (eredeti címén: Married… with Children) című sorozatot. A szituációs komédia (sitcom) 11 évadot és 259 epizódot élt meg, és bár sosem tett szert igazán széles rajongótáborra és nézőközönségre, mégis kialakult egy lelkes nézői csoport körülötte. A sorozat hazánkban is viszonylag nagy népszerűségnek örvend, ezt mutatja az is, hogy különböző adók újra és újra műsorra tűzik az epizódjait. A puszta szórakoztatáson túl azonban a sorozatnak van történelmi forrásértéke is, ugyanis értelmezhető egyfajta reflexióként is az Egyesült Államok politikájára, társadalmára.
(Forrás: pinterest.com)
A Fox Televízió
Az 1980-as évek az amerikai médiában a nagy növekedés kora volt. Az évtized hajnalán indult a CNN, mint 24 órában híreket sugárzó csatorna, majd 1981-ben a MTV, ami jelentős mértékben hozzájárult a rockzene, illetve a videoklipek térhódításához. A „hagyományos”, sorozatokat és filmeket sugárzó csatornák között ekkor az NBC, CBS, ABC trió uralkodott, azonban ezek műsorkínálata leginkább a középkorú nézőket célozta.
Ebbe a palettába érkezett meg 1986 végén a Fox, ami igyekezett műsoraival a fiatalabb nézőközönséget megcélozni. Kezdetben a csatorna nem ért el átütő sikert, azonban ez nem a műsorpaletta hibája volt, hanem leginkább technikai kihívás, hiszen eleinte a Foxot igen kevés helyen lehetett fogni az Egyesült Államokban, és ez jelentősen befolyásolta a nézettségi adatokat. Emellett az sem növelte a csatorna és műsorainak kedveltségét, hogy rendszeresen igyekeztek akkoriban népszerű sorozatokkal konkurálni, például a Gyilkos sorok című krimisorozattal.
A cipőboltban (Forrás: No ma’ am Hungary facebook oldal)
Egy rém rendes család
Az Egy rém rendes család a Fox egyik első sikeres, és az egyik leghosszabb ideig futó élőszereplős televíziós sitcomja volt. A sorozat egy átlagos amerikai család életét hivatott a tévéképernyőre vinni. A családfő, Al Bundy (Ed O’Neil) kemény munkával próbálja eltartani feleségét, Peggyt (Katey Sagal) és két gyermekét, Kellyt (Christina Applegate) és Budot (David Faustino), s eközben a család, vagy annak egyes tagjai különböző komikus helyzetekbe kerülnek. Visszatérő komikus elem például Al női cipőbolti munkája.
A sorozat első évadai nem értek el jelentős nézettséget, részben a már korábban említett okoknak köszönhetően. A sikert végül – ironikus módon – egy felháborodott michigani háziasszony, Terry Rakolta ellenkampánya és bojkott-kísérlete hozta meg a sorozat számára. 1989-ben Rakolta amiatt kezdett levélíró kampányba a Fox televízió és a csatorna hirdetői felé, miután látta az Egy rém rendes család Kebelbarátok című epizódját, amiben szerepelt egy félmeztelen nő, akit Al megbámult egy fehérnemű boltban. Állítása szerint a műsor címe és a sugárzás idősávja egy családi vígjátékra utal, amit a gyerekekkel együtt nézhet a család, azonban a műsor obszcén és nem felel meg a „családi” kategória kívánalmainak.
Az egyik botrányosnak tartott kocka
(Forrás: marriedwithchildren.fandom.com)
A kampány kezdetben a Fox csatornát is megijesztette, a sorozat egyik epizódját végül be sem mutatták a televízióban, ám végül az akció – Rakolta számára – fordítva sült el: a tévénézőket érdekelni kezdte, hogy mi is az az obszcén műsor, ami ennyire kiboríthatott egy háziasszonyt, és így végül az Egy rém rendes család jelentős nézőközönségre tett szert. A sorozat később több epizódban is viccelődött a bojkott szervezőjével, a nevét nem megemlítve.
A sorozatot több kritika is érte, mivel szabadon beszélt olyan témákról, mint a szexualitás, a maszturbáció vagy a sztriptízbárok. Emellett többször vádolták azzal, hogy mizogén és hímsoviniszta – ezekre a példa rendszerint Al és barátai „klubja”, a NO MA’AM. Érdekes azonban, hogy a hímsovinizmusból a sorozat folyamatosan viccet csinál: az epizódokat nézve a hímsovinisztáink inkább szerencsétlen balfácánoknak tűnnek, mint követendő példának.
Gyűlés (Forrás: No ma’ am Hungary facebook oldal)
Ezen kritikák ellenére a sorozat elismerésben is részesült, például a nőkkel való bánásmód miatt. Az egyik első sorozat volt, ami jelentős feladatokat adott nőknek a háttérmunka – például az epizódok írása vagy a rendezés – során. Emellett a színésznőkkel való bánásmódot is gyakran emelik ki, erre a legtöbbet felhozott példa Katey Sagal vetélése, aminek hatására az egyik évadot újraírták, hogy a színésznőnek ne kelljen egy babával együtt szerepelni a forgatások során. Emellett a sorozatban Marcy-t alakító Amanda Bearse részben a sorozat sikerének köszönhetően merte felvállalni másságát – később ez egy epizódban meg is jelent az általa játszott karakter leszbikus testvéreként.
A Marcyt alakító színésznő coming outja (Forrás: hornet.com)
A sorozat végül 1997-ben váratlanul véget ért, az utolsó évad nem került leforgatásra. Hogy miért törölték hirtelen az Egy rém rendes családot, azt azóta is homály fedi. 1998 és 2007 között a sorozat az FX csatornán futott, itt 2002-ben be is mutatták a korábban a Fox által a Rakolta-botrány miatt nem sugárzott epizódot is.
Egy rém rendes… történelem?
Ahogy a bevezetőben említettem, az Egy rém rendes családnak véleményem szerint van történelmi forrásértéke is.
Egyrészt a sorozat többször is utal vissza az amerikai történelem egyes eseményeire vagy személyeire. Az egyik legemlékezetesebb ilyen pillanat, amikor Marcy és férje vesznek egy kutyát és Bellának nevezik el, Bella Abzug feminista aktivista és politikus után. Emellett visszatérő elem, hogy Al gyakori szónoklataiban rendszerint az amerikai történelemre utal – rendszerint igen sarkítva.
Másrészt a sorozat aktuális eseményekre is utalt. A két legemlékezetesebb talán az öbölháború, illetve annak élő közvetítése a CNN-en, illetve az 1994-1995-ös baseball sztrájk. Utóbbi bemutatása azért is lehet izgalmas, mert az epizódban gyakorlatilag összefoglalják, hogy mi vezetett a sztrájkhoz: Al és barátai – mivel nem tudnak meccsekre járni – saját ligát alapítanak más városok hasonló baráti köreivel karöltve, s a helyi sztriptízbárok anyagilag támogatják a ligájukat, amit a sportra kiéhezett szurkolók tömegei követnek, ám végül a bevételek játékosok és tulajdonosok közti egyenlőtlen elosztása miatt hamarosan ők is sztrájkolni kezdenek.
Rém rendes baseball
(Forrás: marriedwithchildren.fandom.com)
Ezeknél azonban sokkal izgalmasabb, hogy mit mond el a sorozat a saját koráról! A sorozatban gyakran jelennek meg olyan általános, a mindennapi embereket érintő témák, mint a fegyvertartás szigorítása, a bürokrácia vagy az adózás. Szintén reflektál a sorozat arra, hogy a politikai korrektség a ’90-es évek elején megjelenik az amerikai közbeszédben és egyre nagyobb teret kezd hódítani – ennek egyik eleme az erőszakos tartalmak korlátozása a televízióban – illetve arra, hogy a fiataloknak milyen nehézségeik vannak a továbbtanulás és a munkaerőpiac tekintetében.
Ezeken, illetve azon keresztül, ahogy bemutatja a sorozat a Bundy-család életét a készítők gyakorlatilag a hidegháború végi amerikai átlagpolgárok mindennapjaira igyekeztek reflektálni. Történészként következtetéseket vonhatunk le ezekkel kapcsolatban. Természetesen erősen szubjektív forrásról van szó, így érdemes óvatosan kezelni a sorozatot.
A főszereplők napjainkban (today.com)
A sorozat alapján kirajzolódó kép szerint az átlag alsó középosztálybeli, vagy munkásosztálybeli amerikaiak alapvetően apolitikusak, és sokkal jobban érdekli őket a nagypolitikánál a saját életüket közvetlenül érintő ügyek. Ez alapvetően egybevág azzal a problémával, amivel az amerikai demokrácia szembe találta magát a ’90-es években, és találja magát ma is, egészen pontosan, hogy főleg az alsóbb osztályokat nehezen tudják a pártok elérni és mobilizálni.
Összegzésképp elmondható, hogy ajánlatos elgondolkodni azon, hogy a különböző sorozatokat, aktuális témákkal foglalkozó filmeket érdemes-e történészként szakmai szemmel vizsgálni. Véleményem szerint a válasz igen! Persze ezekből nehéz rekonstruálni az eseményeket, de azt gondolom, igen jól használhatók bizonyos esetekben a részletek árnyalásához. Emellett tapasztalatom szerint remekül használhatók az oktatásban, hogy a középiskolás diákok és egyetemi hallgatók számára kissé közelebb hozzuk a történelmi eseményeket olyan kommersz műsorokon keresztül, amiket láttak vagy láthattak korábban a televízióban.
Ezt olvastad?
További cikkek
Az indiánkép változása Az apacs harcos című filmben
Hogyan jelennek meg az indiánok az amerikai mozikban? Milyen előzményei voltak Az apacs harcos című filmnek? Hogyan ábrázolják ebben a filmben az őslakosokat? Cikkünk ezekre a kérdésekre keresi a választ. Az észak-amerikai […]
Bosszú és csillagsávos lobogó – A hazafi (2000)
Roland Emmerich 2000-ben készült filmdrámája az amerikai függetlenségi háborúról mai napig megosztja a közönséget mind az Egyesült Államokban, mind az ország határain kívül. A Mel Gibson főszereplésével készült alkotást sokan […]
Szent Lúcia legendája és szenvedéstörténete az Apáca 2. című horrorfilmben
Az Apáca 2. című 2023-ban bemutatott horrorfilmben nagy szerepet kap Szent Lúciának, a vakok védőszentjének legendája és szenvedéstörténete. Ha a néző nincs tisztában ezeknek a motívumaival, jó eséllyel nem érti, […]
Előző cikk
Újra vár a szegedi Vár!
2021. május 7-én újra megnyitotta kapuit a koronavírus járvány miatti bezárások alatt komoly felújításokon átesett szegedi Vár és Kőtár, ahol Szeged múltját bemutató állandó kiállítás várja a vendégeket. Szeged magját […]