építészettörténet
E-örökség – Mindenki számára elérhető Magyarország hivatalos műemléki adatbázisa
Több mint három év fejlesztési munka után, idén tavasszal elindult az E-örökség, a hazai műemlékvédelem és régészet tudományos-ismeretterjesztő kormányzati honlapja. Az E-örökség létrehozói számos célt tűztek ki a fejlesztés megkezdése
Az Árpád híd – Budapest legforgalmasabb hídjának története
2025-ben nem csak Nagy-Budapest létrejöttének 75. évfordulóját ünnepeljük, de egyúttal a főváros máig legforgalmasabb hídjának átadását is. Az Árpád híd ugyanis Nagy-Budapest létrejöttének évében, 1950. november 7-én nyílt meg a
A holnap városai? – Három urbanisztikai koncepció a 20. századból
A városok működése, a városi élet vizsgálata minden korszakban foglalkoztatta az embereket. A nagy lakosságszámú települések kialakulásával egyidős az a gondolat, hogy a benne élő emberek fokozatosan elszakadtak a természettől
Fegyvertár, „Asszonyvár” és trónörökösi rezidencia – Adalékok a bécsi Hofburg Amáliavárának közép- és kora-újkori történetéhez
Hogyha látogatást teszünk Bécsbe, s a 18. század, azon belül is inkább a mária-tereziánus korszak építészet-, illetve művészettörténeti emlékeinek nyomaiba szeretnénk eredni, Schönbrunnt követően vagy azt megelőzően utunknak kétséget kizáróan
Bécsi és budapesti városképek a 20. századból
Bécs és Budapest összehasonlítása minden korszakban érdekes eredményekkel kecsegtet. A huszadik század összevetése azonban tágabb értelemben is tanulságos lehet, hiszen előbb az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése, majd a vasfüggöny miatt a
„Mert akármit mondanak is, kívülről, főképp a Duna felől, az új országháza csodaszép épület” – az Országház fogadtatása
Az 1880-as évek első felében az Országház létesítésének gondolata, illetve a tervpályázat és a kiválasztott terv a közérdeklődés középpontjában állt. Utóbb az elkészült épület került a dicséretek és bírálatok kereszttüzébe.
„Egy díszes, emlékszerű parlamentháznak felállítása csak akkor jöhetne kérdésbe, ha az önálló államiság kivívva lenne” – vita az Országház tervezése körül
Az Országház a dualizmus-kori Magyarország nagy és szimbolikus építési akciója volt. Tervezése és kivitelezése éveken-évtizedeken át a figyelem középpontjában állt, vele kapcsolatosan építészeti, ideológiai és politikai megfontolások egyaránt jelentkeztek. Történetéhez
Ferenc József és az Országház – egy szabálytalan kapcsolat
Az Országház nemcsak a magyar törvényhozás otthona volt, hanem millenniumi nemzeti emlékmű is. Hogyan viszonyult hozzá Ferenc József? És hogyan viszonyultak Ferenc Józsefhez az Országház alkotói? A mostani írás az
A történeti kutatás társadalmi célja és haszna
Salamander címmel tartott konferenciát 2019. április 11-én, csütörtökön a Mika Sándor Egyesület a budapesti Egyetemi Könyvtár dísztermében. A konferencián előadó kutatók saját témájuk prezentálásán keresztül a történeti tudományok társadalmi céljára
Táncsics Mihály budapesti tervei
„Mi részünkről csak annyi akarunk megjegyezni: ne legyen fővárosunk olyszerű, amilyen Páris és London: azaz ne legyen bolondító fényüzésnek, roppant gazdaságoknak és nyomornak tanyája, erkölcstelenségnek, minden gonoszságnak fészke. Legyen fővárosunk