Ahol nyomot hagyott a történelem

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) 2016 márciusában új kiállítással jelentkezett, amely a Nyomot hagytak: Évszázadok – Személyiségek – Aláírások címet kapta. A különleges, eredeti dokumentumok mellett számos digitális tartalmat is felvonultató tárlatról kurátorával, Németh László Sándor jogász, főlevéltárossal, az MNL OL főosztályvezetőjével beszélgettünk.


Németh László Sándor a kiállítás megnyitóján. Kép forrása: mnl.gov.hu

Újkor.hu: Milyen szándékkal hozták létre a Nyomot hagytak című kiállítást és hogyan illeszkedik bele a Magyar Nemzeti Levéltár intézményi stratégiájába?

Németh László Sándor: A Magyar Nemzeti Levéltár Magyarország egyik legfontosabb közgyűjteménye, az emlékezetkultúra fontos színtere, azaz igazi memória-intézmény. A Levéltár vezetésének fontos célja, hogy mindazokat a kultúrkincseket, amelyeket őriz, megossza mindazokkal, akik arra kíváncsiak. Egy közgyűjtemény dokumentumai minden esetben a történelem lenyomatai, ezért az ezekben dolgozóknak kötelességük, hogy bemutassák őket, azok egyediségében, eredetiségében. A 21. századi értelemben vett nyitott, modern és szolgáltató levéltár attitűdjének fenntartásához nélkülözhetetlenek azok a rendezvények, amelyek közvetítik értékeinket a közönség felé. A Nyomot hagytak című kiállítás is ezért született. Célja, hogy a legfontosabb történeti személyiségek aláírását rendezőelvül véve végigkalauzolja a látogatót a magyar történelmen, a 14. századtól a 20. század végéig. Természetesen nemcsak azokat a dokumentumokat mutatjuk be, amelyen az adott személyiség aláírása megtalálható, hanem tágabb kontextusba helyezzük az anyagot.


Kép forrása: mnl.gov.hu

Miért pont az aláírás lett a központi elem?

A kiállítás beköszöntőjébe azt írtuk, hogy az aláírás maga az ember. Az ember, aki aláírásával jelzi mindazt, hogy egyetért azzal, amit kézjegyével ellátott, azonos azzal. Az aláíró vállalja, amit hitelesít, akár pozitív, akár negatív. A kiállítás a modern individuum kialakulási folyamatának is tekinthető. Érdemes kicsit hátrébb lépnünk és elgondolkoznunk a tulajdonnevek szerepén. Hogyan viszonyulunk például Teleki Pál aláírásához? Mindenki tudja, hogy az öngyilkosságát megelőzően megírta a búcsúlevelét. Mindannyian tudjuk, hogy milyen történelmi korszakot fémjelez az a dokumentum, de mégis egészen megdöbbentő közel menni ahhoz a levélhez. Elolvasni, megnézni az aláírását annak az embernek, akinek személyes katasztrófája korának jelképe is.

Mi alapján választották ki azt a húsz személyt, akiknek kiállították a dokumentumait?

Amikor az aláírás, mint tematika, kiválasztásra került, nagyon sokat beszélgettünk levéltáros-történész kollégáimmal. Amellett, hogy én voltam a kiállítás kurátora, a szakmai munkát a kezdetekkor Németh István főosztályvezető-főlevéltáros úr koordinálta, a kiállítás kreatív részét Dékány Szilveszter fogta össze. A tárlat kivitelezése valódi csapatmunka volt a kezdetektől, valamennyi korszakkal foglalkozó levéltáros-történész munkatárs segítette munkánkat. Húsz tematikát választottunk ki, de választhattunk volna százat is és nagy vita volt, hogy kik legyenek azok, akik benne maradnak, de adott keretek között dolgozva tartanunk kellett magunkat a korlátokhoz. Mindenképpen próbáltunk húsz olyan történelmi személyt találni, akiken keresztül fel lehet fűzni a 14. századtól a 20. századig tartó időszakot. Azt gondolom, hogy sikerült izgalmas személyeket találnunk és olyan forrásokat megmutatnunk, amelyek eddig nem kaptak nagy nyilvánosságot. Ilyen például I. Lajos király egy adománylevele, melyet Poháros Genge Miklós fia Péternek állított ki, vagy Mátyás király saját kezű aláírásával ellátott kegyelmi oklevele Bazini és Szentgyörgyi János és Zsigmond grófok számára.


Kép forrása: mnl.gov.hu

Mondana még néhány példát a kiállított dokumentumokra?

Nagyon szívesen. Ha tovább haladunk kronologikus sorrendben, IV. Mehmed szultán kiutalási okirata következik, amelyet saját tugrájával (azaz az uralkodó nevét tartalmazó kalligrafikus jellel) látott el. Láthatjuk Dobó István, Mekcsey István, Pethő Gáspár, Zolthay István és Bornemissza Gergely levelét, melyben Nádasdy Tamás nádornak számolnak be az egri vár sikeres védelméről. Az idősebb és az ifjabb Zrínyi Miklós egy-egy levelét is sikerült kiállítanunk. A legfiatalabb aradi vértanú, Leiningen-Westerburg Károly utolsó levelét is bemutatjuk. Itt van a Ferenc József szignálta októberi diploma vagy Ady Endre felvételi kérelme a szabadkőműves Martinovics páholyba. De IV. Károly lemondó nyilatkozata, Albert Einstein és Szilárd Leó hűtőgép-szabadalma vagy Kádár János utolsó levele Gorbacsovnak szintúgy kuriózumok. A sort persze folytathatnám, számomra valamennyi kiállított dokumentum kiemelten fontos.

Hogyan épül fel a kiállítás?

Három lábon áll a tárlat. A látogató belépéskor azonnal óriási panorámaképpel találja szembe magát, amely folyamatosan változik. A vetítés a húsz aláírást, a hozzájuk kapcsolódó dokumentumokat és fotókat váltogatja. Időtartama 23 perc, lejátszása folyamatos. A másik láb a hagyományos vitrineké, ahol a forrásanyagok láthatóak. A harmadik láb a kihelyezett informatikai eszközöké, amelyeken a látogató videóklipeket nézhet. Minden témához tartozik egy hat-hét perces klip, amelyben az adott dokumentumot tágabb kontextusba helyezzük, hogy jobban megérthető legyen az adott személy történeti szerepe. A filmek kétnyelvűek, angolul és magyarul is megtekinthetőek, fejhallgatóval meghallgathatóak. A fiatalabb generáció egyébként automatikusan ezeket a képernyőket keresi belépéskor. A dokumentumokat izgalmas arcképcsarnok egészíti ki a falon, amely jócskán meghaladja a húszas számot.


Kép forrása: mnl.gov.hu

Feltételezem, hogy ilyen anyagbőség mellett, ami a Levéltárban található, nem kölcsönöztek máshonnan műtárgyakat. Vagy mégis?

Volt néhány olyan forrásdokumentum, tárgyi eszköz, amit kaptunk. Az egri Dobó István Múzeumból kaptuk meg azt a Dobó István képmását ábrázoló gipszfejet, amelyet Felvidéken találtak és antropológusok rekonstruáltak. Erős vizuális élmény, ha valaki szembesül annak az embernek a profiljával, szobrával, aki azért mégiscsak 2500 katonájával sokszoros túlerőt állított meg.

Milyen kísérőrendezvényeket terveztek a kiállításhoz?

A Nyomot hagytak kiállítást mindenképpen beágyazzuk más rendezvényeinkbe. Ez lehet konferencia, könyvbemutató, de folyamatosan tartunk több nyelven tárlatvezetéseket is az épületvezetésekhez kapcsolódóan. A kiállítást levéltárpedagógiai foglalkozás kíséri, amely az általános iskolások, középiskolások, de egyetemisták számára is nyitott. Hiszek abban, hogy ilyen típusú kiállításokkal lehet igazán a fiatalabb generációt megszólítani és elültetni mindazt, ami érték. Az emlékezetkultúra bemutatása fontos feladata intézményünknek.


Németh László Sándor, György Péter (intézetigazgató egyetemi tanár, ELTE) és Mikó Zsuzsanna (főigazgató, MNL) a kiállítás megnyitóján. Kép forrása: mnl.gov.hu

A kiállítás jövő év júniusáig látható. Utána vannak további terveik vele?

Felmerült, hogy vándorkiállításként, elsősorban a digitális anyagokat szállítva, bemutassuk Bécsben és Rómában, utána pedig a taglevéltárakban. Egyelőre azonban nincs végleges forgatókönyv. Mindenesetre a kiállítás 2017. június 30-ig itt látogatható, az Országos Levéltár épületében.

Szőts Zoltán Oszkár

Ezt olvastad?

Szapor Judit a montreali McGill University oktatója. Angol nyelvű publikációival jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi szakma megismerhesse a