Az első világháború és az Újkor.hu

Az első világháború harmadik éve tartja magát a történeti érdeklődés középpontjában. A centenáriumi évek során kiállításokat, előadásokat, konferenciákat rendeztek, szakcikkek, könyvek születtek, számos emlékművet és hadisírt újítottak fel. Az Újkor.hu számos esetben ott volt, hírt adott. Az első világháború kitörésének 102. évfordulójára eddigi, témába vágó cikkeinket szedtük össze.

Ismeretterjesztő szakcikkek az első világháborúról

Az első blokkban azokat a cikkeket tekintjük át, amelyek a klasszikus ismeretterjesztő írás kategóriába esnek, azaz nem beszámolók, bemutatók, recenziók vagy interjúk, hanem a háború valamely aspektusát vizsgálják. Nem sokkal lapunk indulása után megmutattuk, hogy hogyan fokozódott a nemzetközi helyzet 1914 júliusában. Persze ahhoz, hogy fokozódhasson, először a Ferenc Ferdinánd elleni merényletnek kellett megtörténnie, azt pedig elő kellett készíteni. Az előkészítésben a korabeli sajtó Szerbia kezét sejtette. A háború később a sajtóra is hatással lett, ahogy az élet más területeire is. Erősödött a nők társadalmi súlya, romlott a közegészségügy, általánossá vált az internálás, gyengült az állatkertek ellátása, napvilágra kerültek Kiss Béla rémtettei, ráadásul az Angol parkot is átnevezték. Magyarországnak először ekkor lett zsidó vallású minisztere. Megtudhattuk, hogyan harcoltak a kolozsvári 38-asok Galíciában, ki volt a magyarok egyik legkeményebb ellenfele az Isonzónál, ahogy azt is, hogy milyen a trópusi háború. Az örmény népirtásról is szót ejtettünk, kitértünk a Legia Varsó megalapítására, valamint megnéztük, hogy a századforduló korának utópisztikus és sci-fi irodalma hogyan gondolkodott a jövő háborújáról. Bemutattuk, hogy Ausztráliában és Skóciában hogyan emlékeznek az első világháborúra, továbbá azt is, hogy a magyarországi tankönyvekben milyen fájdalmasan kevés szó van az 1914 és 1918 közötti eseményekről.


A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Posta Zrt. megemlékezése 2014. július 28-án. Fotó: Gyenes Andrea

Első világháborús kiállítások

A centenáriumi évek számos kiváló kiállítással szolgáltak eddig. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum új, állandó nagykiállítása előtt kisebb, tüzérségi lövedékekre fókuszáló időszaki kiállítással is jelentkezett, nem is szólva a Lajta Monitor Múzeumhajó átadásáról. Jártunk a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításán. Az Országos Széchényi Könyvtár segítségével megnéztük, hogyan működik a háborús propaganda. Bemutattuk, milyenek voltak a hadifogolyszínházak, hogy mit ettek a háború alatt, női sorsokat követtünk, de olyan helyen is jártunk, ahol a kurátorok a prostitúciót helyezték középpontba. Kiemelten foglalkoztunk a pécsi Csontváry Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum nyírbátori Báthori István Múzeuma és a XII. kerületi Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény tematikus tárlatával. Külön körképekben mutattuk be a dunántúli és a Tiszán inneni és túli tárlatokat. Nem álltunk meg az országhatárnál. Olvasóink megismerhették a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum kiállítását, ellátogathattak Rómába, Wellingtonba, a londoni Imperial War Museumba, a British Library-be és a Brunei Gallery-be, valamint egy igazi ír roadshow-n is részt vehettek.


A Lajta Monitor Múzeumhajó. Fotó: Gyenes Andrea

Első világháborús konferenciák

A történészek szeretnek tanácskozni, ami az első világháború kapcsán is megmutatkozott az utóbbi években. Olvashattak nálunk a budapesti hétköznapokról, az első világháborús hírszerzésről, a przemyśli katasztrófáról és a gorlicei áttörésről. Jártunk ott, ahol a történetírás antropológiai perspektíváit, az örmény népirtást, vagy a kelet-közép európai nacionalizmusokat vizsgálták. Ott voltunk Kemény G. Gábor, Kratochvil Károly és Tisza István életműveinek vizsgálatakor. Olvasóink megismerkedhettek a „Nagy Háború” hátországával, a világháborús propagandával és azt is megtudhatták, mennyire fontos a levéltárak szerepe az első világháború kutatásában. Nem maradtunk Budapest közigazgatási határain belül. Tudósítottunk két hajdúnánási (2014 és 2016) konferenciáról. Jártunk Debrecenben, Szegeden, Ópusztaszeren, Miskolcon, Egerben, Pécsett és Baján. Sőt, az országhatárnál sem álltunk meg. Tudósítottunk Szarajevóból (aztán még egyszer), Moszkvából, Pozsonyból, Szófiából és Isztambulból is.


Szabó Dániel, Szőts Zoltán Oszkár, Bihari Péter, Hornyák Árpád és Csaplár-Degovics Krisztián Szarajevóban, a Ferenc Ferdinánd elleni merénylet helyszínén.

Könyvbemutatók és recenziók

Az utóbbi két év több könyvújdonságot hozott. Ott voltunk Hajdu Tibor és Pollmann Ferenc A régi Magyarország utolsó háborúja 1914-1918 című kötetének, ifj. Bertényi Iván, Boka László, Katona Anikó, Rózsafalvi Zsuzsanna és Szőts Zoltán Oszkár Propaganda az I. világháborúban című könyvének és a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kiadásában megjelent A pokol tornácán című kötet bemutatóján. Recenzáltuk Pollmann Ferenc az Oroszlán karddal és lúdtollal, Doberdói Bánlaky József élete és munkássága című munkáját, Koczka József 1914-es naplóját, Miroslav Michela és Vörös László Magyarország felbomlása és a trianoni békeszerződés című kötetét, Szőts Zoltán Oszkár Az Országos Széchényi Könyvtár egykori első világháborús gyűjteménye című könyvét, a Petőfi Irodalmi Múzeum „…az irodalmat úgyis megette a fene” – Naplók az első világháború idejéből című kiadványát, az A „Nagy Háború” és emlékezete című tanulmánykötetet, valamint a Budapesti hétköznapok 1914 – A Nagy Háború hátországának életképei című DVD-t. A régebbi kötetek közül újravizsgáltuk Károlyi Mihályné memoárját, Mód Aladár ideologikus művét és Jókai Mór emblematikus regényét.

Pollmann Ferenc Oroszlán karddal és lúdtollal c. könyvét dedikálja. Fotó: Honvedelem.hu / Hovári Nikolett

Szemléző cikkek és további rendezvények

Még 2014 nyarán bemutattuk az első világháborúval foglalkozó Facebook-oldalakat, valamint lapszemlét tartottunk arról, hogy mit írt az online sajtó a háború kitörésének 100. évfordulójáról. Igyekeztünk olyan rendezvényekre is felhívni a figyelmet, amik nem tartoznak sem a kiállítás, sem a konferencia kategóriába. Így jutottunk el HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Budavári Önkormányzat által szervezett „Magyarország az első világháborúban” című vetélkedő eredményhirdetésére, a KatonaSuli program filmvetítésére vagy Pollmann Ferenc a Károli Történész Műhely keretében tartott előadására.


Emlékmű Budapesten. Fotó: Gyenes Andrea

Filmek és játékok

Korzó rovatunkban igyekszünk napjaink egyik legnépszerűbb médiumának, a filmnek is teret adni. Az első világháború kapcsán írtunk az A lány a fronton, az A vörös grófnő, a Conan kapitány, az A köröstárkányi mészárlás és az A napfény íze című filmekről. Kimerészkedtünk a számítógépes játékok területére is, lapunk indulása után a Valiant Hearts: The Great War című programról olvashattak nálunk.

Interjúk az első világháború kapcsán

Az elmúlt két évben számos kutatót sikerült megszólaltatnunk. Az első világháborúval elmélyülten foglalkozó hazai történészek közül a háborús hátországot kutató ifj. Bertényi Iván, a Magyarország háborús társadalomtörténetét vizsgáló Bihari Péter, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, Kovács Vilmos, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Nagy Háború Blog szerkesztője, Pintér Tamás, az első világháború hadtörténetének elismert kutatója, Pollmann Ferenc és a Nemzet és emlékezet sorozat Az első világháború című kötetének szerkesztője, Szabó Dániel, a külföldiek közül Robert Gerwarth, John Horne és John Paul Newman válaszolt kérdéseinkre. Katona Anikó művészettörténésszel az első világháborús plakátokról, L. Juhász Ilona néprajzkutatóval az első világháború etnikai mozzanatairól, Nánay Mihály történésszel – többek között – József főherceg életéről beszélgettünk. Glässer Norbertet történeti antropológiai kutatásairól kérdeztük. Z. Karvalics László segített információtörténetileg megvizsgálni a háborút, míg Albert B. Gábor a Horthy-korszakbeli tankönyvek közvetítette háborúképet mutatta be. Csepregi Oszkárral az S.M.S. Szent István csatahajó roncsai után eredtünk. A nemrég Lendület kutatócsoportot alapító Ablonczy Balázs, a Nemzet és Emlékezet sorozat Trianon című kötetének szerzője, Zeidler Miklós és az idén a témáról kötetet publikáló Vízi László Tamás pedig a trianoni békeszerződés kapcsán volt segítségünkre.


Kovács Vilmos, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. Fotó: Gyenes Andrea

Emlékművek, hadisírok

Az első világháború fontos mementói az emlékművek és a hadisírok. Lapunk indulása után közvetlenül körképet közöltünk Budapest köztéri szobrairól, emléktábláiról és hadisírjairól. Iránytűt adtunk olvasóink kezébe a további magyarországi köztéri szobrokhoz. Megvizsgáltuk a debreceni és rimaszombati hadisírokat és bemutattuk a Honvédelmi Minisztérium hadisírgondozó munkáját.


Hősi temető Budapesten. Fotó: Gyenes Andrea

Hogyan tovább?

Noha a kapcsolódó rendezvények száma valamelyest csökkent 2016-ra, szerkesztőségünk érdeklődése továbbra is változatlan az első világháború iránt. A viharos évekkel kapcsolatban megjelenő könyvekről, cikkekről, filmekről, megrendezésre kerülő konferenciákról, előadásokról, könyvbemutatókról és egyéb rendezvényekről a jövőben is igyekszünk minél szélesebb spektrumú tájékoztatást nyújtani.

Szőts Zoltán Oszkár

Ezt olvastad?

Színes és változatos tudományos programokkal teli hét rendezvényeit ajánljuk figyelmükbe, fókuszban a Múzeumok Éjszakája programsorozatával.  A hét