Egy új generáció bemutatkozása

Az elmúlt években a Kárpát-medencei magyarság történész-hallgatói példás módon szervezték meg saját egyesületeiket, műhelyeiket, amelyek tudományos, tudománynépszerűsítő és közösségi programjaikkal meghatározó szereplőivé váltak az egyetemi universitas világának. Igaz ez a 2011 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem öntevékeny köreként működő Kubinyi Andás Történész Műhelyre is, ami felvállalta, hogy 2018. március 21. és 23. között megrendezi a Kárpát-medencei Történész Műhelyek Konferenciáját, lehetőséget biztosítva ezáltal az új tudományos eredmények bemutatására és egymás megismerésére. Erre minden lehetőség adott volt, ugyanis a Kárpát-medence 17 műhelye vett részt a nagy érdeklődés mellett lezajlott konferencián.

(Fotó: Kicska Bálint)

A konferenciát Jancsó András, a PPKE BTK Hallgatói Önkormányzatának elnöke, Varga Mátyás, a Kubinyi András Történész Műhely elnöke, illetve Oláh Róbert, a műhely titkára, a konferencia egyik főszervezője nyitotta meg. A megnyitót követően két szekció párhuzamos megrendezésére került sor középkori és kora újkori magyar történelem, illetve kora újkori és újkori történelem (16-19. század) felosztásban.

A Kora újkori és újkori történelem (16–19. század) címet viselő szekcióban négy – kora újkori és újkori történelem témájú – előadást hallgathattak meg az érdeklődők. A szekciót Martí Tibor (az MTA TTI tudományos munkatársa, a PPKE BTK TDI oktatója és témavezetője) vezette le. Elsőként Bódai Dalma (ELTE BTK TDI – ISHA Budapest) tartotta meg előadását Automaták és mechanikus játékok a kora újkorban címmel. Az előadó felvázolta az udvari gyűjtemények – a reneszánsz korban Európa-szerte elterjedt művészetpártoló, értékmentési forma – létrehozásának körülményeit. A kora újkorban létrejöttek a „csodakamrák”, melyekben immár helyet kaptak az óraművekkel mozgásra bírt gépezetek, játékok is. Az előadó egy rövid videó prezentáció segítségével hozta még közelebb az európai barokk uralkodók és arisztokraták által kedvelt szerkezeteket.

Ezt követően Vida Bence (ELTE BTK TDI – ISHA Budapest – I. Tóth Zoltán Kör) tartotta meg Tér-észlelések Bethlen Miklós kancellár kapcsolati hálójában című előadását. Az előadás gerincét Bethlen Miklós kapcsolati hálózatának bemutatása adta. A kancellár ifjúkori európai utazása során az Erdélyi Fejedelemségtől egészen Londonig épített ki kereskedőkből, peregrinusokból és diplomatákból álló információ közvetítő hálózatot. Ennek a hálózatnak a segítségével Bethlen Miklós könnyűszerrel tájékozódott az európai politikai térben.

Szintén a kora újkor Európájának diplomáciai közvetítő kapcsolatrendszereivel foglalkozott Schvéd Brigitta Kinga (PPKE BTK – KATM), a konferencia másik főszervezője A svéd-holland diplomáciai kapcsolatok kulturális vonatkozásai a 17. században címmel tartott eladást. Az 1614. évi hágai szerződést követően számos példát lehet találni a svéd és holland gazdaság, politika és kultúra kölcsönös egymásra utaltságára. A 17. század folyamán az egyre erősödő két ország gyakran kulturális közvetítőkön keresztül bonyolította nemzetközi kapcsolatait. Az előadásban olyan – legtöbbször holland származású – követek, rezidensek kerültek bemutatásra, akik számottevő kulturális közvetítő szereppel, illetve művészetpártoló tevékenységgel rendelkeztek.

A szekció utolsó előadását Balogh Ádám (ELTE BTK – I. Tóth Zoltán Kör) tartotta, bemutatva a nemzetközi kapcsolatok egy kevésbé közismert aspektusát. Az Osztrák-Magyar Monarchia és a Brazil Császárság (majd köztársaság) közötti 19. századi kapcsolatokat elsősorban a két monarchia dinasztikus kapcsolatai tették értelmezhetővé. A brazil államforma megváltozásával azonban továbbra is élénk osztrák-magyar kereskedelmi, illetve demográfiai jelenlét volt kimutatható a dél-amerikai ország területén.

(Fotó: Kicska Bálint)

A Tusor Péter (a PPKE BTK egyetemi docense) által vezetett Középkori és kora újkori magyar történelem szekcióban szintén négy előadás hangzott el, párhuzamosan az előzőekben bemutatott szekcióval. Horváth Terézia (PPKE BTK – KATM – MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport) előadásában a 16. század elején keletkezett, szentszéki bíráskodásban használt – jelenleg az Egyháztörténeti Kutatócsoport munkatársai által Szovák Kornél szakmai vezetése alatt kiadás alatt álló – Beneéthy- és Nyási-formuláskönyvek tartalmi összehasonlítását végezte el. Ennek eredményeként a két kézirat egymáshoz való eddig is ismert szoros kapcsolatán túl sikerült válaszokat adni az eltérések lehetséges okaira is.

Véber Zoltán (DE BTK – Hatvani István Szakkollégium, Történettudományi szakcsoport) előadásában arra kérdésre kereste a választ, hogy a rigómezei csatavesztést követően mennyire változott meg Hunyadi János törökellenes politikája. Ezalatt kitért a korabeli magyar hadvezetés taktikájára, kiemelve a csatarekonstrukció fontosságát.

Kanász Viktor (PTE BTK IDI – KATM – MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport) Kanizsa 16. századi egyházi viszonyait mutatta be. Kiemelte, hogy a témát csak a katolikus egyház és társadalom történetébe ágyazva érdemes vizsgálni, megcáfolva a kanizsai protestantizmus koraújkori eltűnésének okaként elterjedt „Habsburg-ellenreformáció” mítoszát, külön részletezve az 1590-es évek vallási villongásainak és a haditanács erre adott válaszainak tanulságait.

Székely Dorottya (ELTE BTK – Történeti Kollégium, ELTE BTK) a bőkezű mecénás, Szelepcsényi György esztergomi érsek művészetpártoló tevékenységét vizsgálta. A főpap jelentős műkincsekből álló gyűjteményt hozott létre, amit ugyan Bécs 1683-as ostromakor széthordtak, azonban végrendeleti és hagyatéki dokumentumok, korabeli levelezések felhasználásával részben rekonstruálni tudta a gyűjteményt.

A délután másik felében is két párhuzamos szekció zajlott le. A Rácz György (a PPKE BTK egyetemi docense) elnökletével lezajló Középkori magyar történelem szekciót Kőrösi Réka (PPKE BTK – KATM) nyitotta meg. Előadásában a későközépkori végrendeletek mint forrásbázis kutathatósági lehetőségeit mutatta be, az elmondottakat Váradi István és felesége, Ilona 1506-os testamentumai példáján illusztrálva. Mindebből kiderült, hogy a mondott forráscsoport nem csak a genealógia, de a gazdaság-, művelődés-, de még a nyelvtörténet szempontjából is kiemelten érdekes.

Kozák-Kígyóssy Szabolcs László (ELTE BTK TDI – Károli Történész Műhely) A dél-erdélyi városok fegyveripara a későközépkorban címet viselő előadásában több érdekes, vitára inspiráló témát vetett fel. Bemutatta e városok differenciált kézművességének főbb jellemzőit, kereskedelmi kapcsolataikat, valamint a fegyvergyártásban játszott kiemelkedő szerepüket, s az ehhez köthető forrásokat.

A szekció zárásaként Porubszky Ádám (PPKE BTK – KATM – MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport) a Cillei család megítélését mutatta be a magyar és a szlovén történetírásban. Magyar részről kiemelte a korabeli krónikák híradása kapcsán kialakult, és a 20. századig szinte egyedüli, végtelenül negatív képet, amit az elmúlt évtizedek kutatása kezd lebontani, árnyalni. Szlovén részről pedig részletesen bemutatta, hogy a nemzeti ébredés korában milyen fontos szerepet kapott a család megítélése, ugyanis a szlovén állam egyik előfutárát látták bennük, a szlovén nemzeti zászlóra is felkerült a család jelképe.

(Fotó: Kicska Bálint)

A Guitman Barnabás (a PPKE BTK adjunktusa) által vezetett párhuzamos, kora újkori és újkori tematikájú szekció első előadását Molnár Zoltán (DE ÁOK – Hatvani István Szakkollégium, Történettudományi Szakcsoport) tartotta meg, aki jelenlegi kutatása során a magyar kamarai levéltár regisztratúrájának 16-17. századra vonatkozó bejegyzéseit vizsgálja, mélyebben feltárva a kora újkori magyar kereskedelmi kapcsolatok komplexitását. A korabeli kereskedelem elemzésében korábbi kutatásai alkalmával már mélyebben kutatta a korabeli vámnaplókat (például az 1567-es nagyszombati vámnaplót) és a borexporttal foglalkozó társaságok üzleti könyveinek bejegyzéseit.

Pokornyi Gábor (PPKE BTK – Selye János Egyetem Történelemműhely, Komárom – Klapka György Múzeum, Komárom) helytörténeti kutatásait mutatta be Komárom példáján keresztül, a település szabad királyi várossá válásának körülményeit vizsgálva. Előadásában azt a hosszú, küzdelmes folyamatot vette végig, melynek során Komárom városa végül sikeresen elnyerte a szabad királyi városi rangot.

A következő előadás tematikailag szorosan kapcsolódva az előzőhöz szintén Komárom történetével foglalkozott, azonban egy specifikus nézőpontból. Tóth Marcell László (SZE RGDI – Magyar Közgazdasági Társaság Győri Ifjúsági Szervezete) a komáromi bankó történetéről tartott prezentációt. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején Komáromban az átmeneti likviditási problémák megoldására szükségpénzt vezettek be, melynek rövid és izgalmas történetét bemutatva az előadó végül rövid kitekintést is tett azzal kapcsolatban, hogy a múltbéli szükségpénzek mennyiben tekinthetők a jelenkori helyi pénzek előfutárjainak.

A szekció utolsó előadását Gulyás Adrienn (KRE BTK – Károli Történész Műhely) tartotta meg Nők fegyverben címmel, melyben az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc egy érdekes és vitatott aspektusát vizsgálta: a nők szerepét, részvételét a harcokban. Az előadás során két olyan hős honvédnőkről tudhattunk meg többet, akiknek nevei, tettei nem olyan ismertek, mint például a híressé vált Lebstück Máriáé, mégis életútjuk, szerepük nagyon izgalmas és érdekes: Bányai Júlia és Pfiffner Paulina. Az előadó zárásképpen azt is górcső alá vette, hogy milyen jövő jutott a szabadságharc katonanőinek a megtorlást követően.

(Fotó: Kicska Bálint)

Csütörtökön, a konferencia második napján közös reggelivel indult a program, majd immár egy önálló, Forgó András (a PTE BTK egyetemi docense) vezette szekcióval folytatódott a szakmai program, melyben kora újkori és újkori témákról szóló előadások hangzottak el. Ebben a szekcióban az előadók közül hárman Kolozsvárról, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemről érkeztek. Elsőként közülük György Árpád Botond (BBTE TFK – Történelem Szakkollégium, BBTE TFK) kapott szót, aki előadásában a történelmi Székelyföld területének egyetlen szabad királyi városáról, Marosvásárhely 16-17. századi fejlődéséről beszélt. Külön foglalkozott Marosvásárhely más szabad királyi városokkal való összevetésével, jogi és társadalmi fejlődésük eltérő vetületeivel. Kutatásának fontos részét képezi a városi vezető elit összetételének és döntéshozási mozgatórugóinak vizsgálata is.

Izsán Csaba (BBTE TFK doktorandusz – Középkor szakkör, BBTE TFK) előadása az erdélyi szász városok 15. század végétől 17. század elejéig tartó fegyvergyártására fókuszált. Kiemelte, hogy a fegyverkészítésben résztvevő céhek hármas feladatot láttak el a városokban: így a tornyok és bástyák karbantartására, azok ostromok során való védelemére és természetesen a fegyverek folyamatos gyártására terjedt ki szerepkörük, mely utóbbi a külkereskedelemben is meghatározó tételnek bizonyult. Az exportált fegyverekről való kimutatásokból és az ezekből külkapcsolatokra levonható következtetésekről is tájékozódhatott a hallgatóság.Kajtár Gyöngyvér (BBTE TFK doktorandusz) előadásában a kolozsvári ispotályok 17-18. századi történetét ismertette. A két középkori eredetű ispotály vezetésében, valamint az adminisztrációban és a szervezeti működésben bekövetkező változásokat ismertette, melyeket Kolozsvár Habsburg hatalomátvételének és a felekezeti ellentétek kiéleződésének párhuzamba állításával fogalmazott meg.

A három kolozsvári előadó után Berczeli-Nemcsényi Alex (SZTE BTK – Eötvös Loránd Kollégium, Quadrivium Műhely) következett, aki kutatásában Joseph Weydemeyerrel, a poroszországi születésű Egyesült Államokba emigrált újságíróval és politikussal foglalkozik. Weydemeyer az amerikai munkásmozgalom és szakszervezeti működés kialakulásának központi alakja. Az előadó ismertette a Marxszal és Engelsszel való kapcsolat és levelezés forrásait, majd a korszak Egyesült Államokában bekövetkező gazdasági folyamatainak tükrében vizsgálta Joseph Weydemeyer tevékenységét és az amerikai munkásmozgalom kialakulásának állomásait, valamint annak Európából exportált irányelveit. A szekciót az első naphoz hasonlóan kérdések és hozzászólások sora zárta, majd a Kubinyi András Történész Műhely tagjainak vezetésével lehetőség nyílt a piliscsabai egyetemi campus bejárására egy Campus-túra keretében.

(Fotó: Kicska Bálint)

Délután a konferencia egy újabb önálló szekcióval folytatódott Fejérdy András (a PPKE BTK tudományos munkatársa, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa) vezetésével, melyen 20. századi egyháztörténeti témákkal ismerkedhettek meg az érdeklődők. Dallman Kristóf (PPKE BTK – KATM) előadásában a mai Pécsi Janus Pannonius Gimnázium jogelődjének, az 1912–1948 között működő pécsi Pius Kollégiumnak történeti fejezeteit ismertette és gazdagította új adatokkal. Tanári hivatásából fakadóan fő érdeklődési területe az oktatás- és neveléstörténet, ennek köszönhetően a választott korszak jezsuita iskoláinak oktatási és didaktikai sajátosságait mutatta be a gimnázium évkönyvei, valamint a Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár iratai alapján.

Másodikként Lengyel Nóra (ELTE BTK TDI – ISHA Budapest) következett. Előadása a Horthy-korszak női szerepével és ideális nőképével foglalkozott. Forrásbázisát alapvetően a kor katolikus sajtójának termékei, ezen belül pedig kifejezetten a nőknek írt lapok képezték. Az előadás során az antifeminista-konzervatív-feminista kifejezések Horthy-korszakot érintő fogalmi tisztázására is hangsúlyt fektetett. Vizsgálatának részét képezte a kurrens társadalomtörténeti és gender-elméleti módszertan megközelítése is.

Varga Mátyás (PPKE BTK – KATM) az 1945 utáni magyarországi egyházüldözésnek egy érdekes epizódját ismertette. Ebben a mind nagyobb hatalmat élvező kommunisták és egy bakonykúti plébános, Szittyay Dénes egymásra találásából kialakult konfliktus volt a vezérfonal. Szittyay ugyanis a Katolikus Egyházzal szembe menve nyíltan vállalta a kommunistákkal való szimpátiáját, melyre válaszul Shvoy Lajos székesfehérvári püspök többszöri figyelmeztetésben, majd papi tisztsége alóli felmentésben részesítette. A sajátos törésvonalat kihasználva a kommunisták propagandaháborút indítottak Shvoy Lajos ellen, mellyel nemcsak az egyházat bomlasztották, de groteszk fordulatként még a „Nép Papjának” is nevezték Szittyayt.

Halász Tibor (ELTE BTK – Eötvös József Collegium Történész Műhely) ugyancsak az egyházüldözés kérdéséhez kapcsolódóan beszélt a ciszterci nővérek illegalitásban töltött éveiről. A rend betiltása ellenére igyekezett túlélni, és a közösségi életet folytatni, sőt a közösség létszáma még ekkor is képes volt növekedni. Ugyanakkor 1959-tól az államvédelem egyre közelebbről figyelte meg a közösséget három ügynökkel, mely akció végül kihallgatásokkal és házkutatással csúcsosodott ki 1968-ban.

A szekciót Hiába Krisztina (II. RFKMF, Beregszász – ELTE Márton Áron Szakkollégium) előadása zárta, aki interjúk készítésével, valamint a szakirodalom és levéltári források felhasználásával igyekezett pontosabb képet alkotni Sárosoroszi község katolikus egyházközösségéről a második világháború utáni Kárpátalján. Bemutatásra került az egyház épületeinek államosítási folyamata, mely után a hívőknek csak bérbe adás útján lehetett azokat használni. Egyes templomokat az államhatalom visszafordíthatatlanul átalakított. A megtorlásból pedig maguk a hívők sem maradtak ki, akiket egészen 1991-ig komoly retorzió ért felekezeti hovatartozásuk, vallásgyakorlásuk és magyar identitásuk okán is.

(Fotó: Kicska Bálint)

A konferencia szakmai programjának utolsó felvonásaként két, egymással párhuzamosan zajló, 20. századdal foglalkozó szekción vehettek részt az érdeklődők. Szekér Nóra (a PPKE BTK megbízott előadója) vezetésével a Jelenkori történelem a 19-20. század fordulójától című szekcióban öt előadásra került sor. Elsőként Szilágyi Adrien Rebeka (BBTE TFK – Kulturális turizmus szakkollégium, BBTE TFK – Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete) Nagyenyedtől az Albert-tóig. Hogyan került Sass Flóra Afrika dzsungeleibe? című előadásában az egyetlen magyar felfedezőnő életútját felvázolva kitért Sass Flóra nagy jelentőséggel bíró naplójának bemutatására is.

Nagy Dávid (KRE BTK – Károli Történész Műhely) Jászi Oszkár nemzetről és államról alkotott felfogásának változásairól tartott előadást. A bemutató a 19-20. század fordulójától az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig tartó időszakra korlátozódott. Az előadó a tárgyalt években megjelent Jászi Oszkár-írásokon keresztül járta körbe a Károlyi-kormány miniszterének sokszor önellentmondásokat generáló eszmerendszerét.

A szekció harmadik előadását Mokánszki János (DE BTK – Hatvani István Szakkollégium, Történettudományi szakcsoport) tartotta, aki Debrecen városának problémáit mutatta be az első világháborút követően. A városban az elvesztett háború mellett a jelentős pusztítással járó 1918. évi spanyolnátha-járvány is nagy károkat okozott. A téma feltárásához az előadó a korabeli sajtótermékek mellett a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban fellelhető városvezetői, illetve halotti jegyzőkönyveket is segítségül hívta. Az előadás különlegességét adta, hogy nem csupán társadalomtörténeti szempontból került bemutatásra Debrecen történetének e szakasza. Az előadó ugyanis osztatlan történelem-biológia szakos tanárképzésben vesz részt, így előadását epidemiológiai adalékokkal is gazdagítani tudta.

A következő előadó, Bán Gergely Károly (DE BTK – Hatvani István Szakkollégium, Történettudományi szakcsoport) kutatásában komplex képet kíván adni a két világháború közti Magyarország városhálózatáról. Jelen előadásában leginkább a módszertani problémákat és kérdéseket vázolta fel, lehetséges megoldást kínálva rájuk. Bemutatásra került az előadó által készített számítógépes adatbázis is, rávilágítva a rendszer modellező képességére, illetve torzításaira is. Az adatbázis a hazai kutatásokból eleddig hiányzó digitális technológiai módszertannal egészíti ki a történeti kutatást.

A szekció utolsó előadását Dobos Sándor (DE BTK doktorjelölt – Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont, Beregszász) tartotta. A mai Kárpátalja területét érintő 20. századi hatalomváltások hatásai a régió közigazgatási beosztására és községneveire című előadásában részletes bemutatásra kerültek a területet érintő impériumváltások, illetve az ezek községnevekre és közigazgatásra gyakorolt hatásai. A 20. század öt Kárpátalját érintő területváltozását az előadó részletesen, a szakirodalom áttekintésével, továbbá levéltári és sajtóanyagokra támaszkodva mutatta be.

 

A konferencia nyolcadik, egyben utolsó szekciója a jelenkori történelem 1945 utáni témáival foglalkozó négy előadást foglalt magába. A szekció elnöke Horváth Miklós egyetemi tanár és hadtörténész volt. Erdős András Patrik (ELTE BTK – Eötvös József Collegium Történész Műhely) a Sulyok Dezső által főszerkesztett Holnap című ellenzéki folyóirat történetét mutatta be előadásában. A Magyar Szabadság Párt alapító elnöke az újságíráson keresztül kendőzetlenül lépett fel a szovjetizálódó magyar politikai vezetéssel szemben. A rövid életű párt, illetve az újság is a Független Kisgazdapártból 1946-ban kizárt kommunistaellenes politikusokat tömörítette. A Holnap csupán tíz lapszámot élt meg, mielőtt a magyarországi kommunisták a nyomdára gyakorolt nyomással ellehetetlenítették azt.

Makra Mónika (KRE BTK – Károli Történész Műhely) tagja tartott lendületes előadást GULÁG vagy GUPVI? Taksonyiak Málenkij roboton címmel. Az előadó a közelmúltban megjelent, Gárdonyi Adriennel közösen írt, Emlékezz ránk! … azokra akik „egy kis munkán” voltunk a Szovjetunióban című könyve tematikáját követve mutatta be a szovjet kényszermunkatábor-rendszerek közti terminológiai különbségeket, valamint a táborokba hurcolt taksonyi illetőségű lakosok élettörténetét. Az előadás során a résztvevők részletes bemutatást kaptak a munkatáborokba szállítás körülményeiről, az útvonalakról, illetve a kutatás módszertani elemeiről is.

Ezt követően Csík Ádám Lajos (SZTE BTK – Móra Ferenc Szakkollégium) A Magyar Néphadsereg páncélos csapatainak részvétele az 1968-as Csehszlovákia elleni intervencióban: a „Zala Gyakorlat” címmel tartott hadtörténeti témájú előadást. A „Zala Gyakorlat” fedőnevű akció során a Csehszlovákiába vonuló, a Magyar Néphadsereg kötelékébe tartozó, ám szovjet hadvezetés alatt álló páncélos csapatok részvételét bemutató előadás kitért az intervenció politikai előzményeire, az intervenció megtervezésének körülményeire, valamint a megszállás lefolyására is. A műveletet lezáró jelentésekből számos következtetést vont le az előadó a Magyar Néphadsereg 1968-as állapotára vonatkozóan, noha a bevonuló páncélosok csehszlovák részről számottevő ellenállásba nem ütköztek, tűzharc nem alakult ki a felek között.

A szekció negyedik és egyben utolsó előadását Császár István (II. RFKMF – Lehoczky István Társadalomtudományi Kutatóközpont) tartotta. A fiatal kutató előadásában a kárpátaljai magyarság politikai és társadalmi megpróbáltatásait járta körbe. A szovjet államhatalom időszakát az előadó három korszakra bontotta. Elsőként a sztálini terror alatt végbement kolhozosítás és kényszermunka társadalomromboló hatása került bemutatásra, melyben a kárpátaljai magyar kisebbség fennmaradása is veszélybe került. Ezt követően az 1960-70-es évek informális érdekképviseleti próbálkozásait, majd a szovjet államhatalom puhulása nyomán létrejött konkrét politikai aktust, az úgynevezett „72-es Beadvány”-t ismertette az előadó.

Az előadásokat követően lehetőség nyílt éjszakába nyúlóan az eszmecserére és az országhatáron átívelő kapcsolatépítésre. A harmadik napra már csak a konferencia hivatalos lezárása volt hátra. Schvéd Brigitta, a Kubinyi András Történész Műhely külügyi referense, a konferencia egyik főszervezője megköszönte az előadóknak a meghívás elfogadását, és további kapcsolattartásra bíztatta a Kárpát-medencei történész műhelyek és szakkollégiumok tagjait.

 

Dallman Kristóf, Kanász Viktor, Porubszky Ádám

A konferenciáról készült további képek elérhetőek a Kubinyi András Történész Műhely Facebook-oldalán: 1. nap, 2. nap.

Ezt olvastad?

Hajdúnánás már évek óta rendszeresen ad otthont különböző történész-szakmai rendezvényeknek. Ezek sorába illeszkedik az a 2018. június 1-én megtartott konferencia