Hitler – egy monográfia margójára

A Hitler című monográfia szerzőjét senkinek sem kell bemutatni, hiszen hazánk egyik legismertebb és legelismertebb történésze, Ormos Mária az. A Széchenyi-díjas kutató az MTA tagja, 1984 és 1992 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, majd a Bölcsészettudományi Kar dékánja volt 2000-ig. 2001-től a PTE professor emeritája. Életrajzi kötetének ismertetése a Lapozó rovatban itt olvasható. Fő kutatási területei az egyetemes és a magyar 20. század első felének története, ezen belül is kiemelt figyelmet szentel az európai szélsőjobboldal történetére. Monográfiában foglalta össze Hitleren kívül Benito Mussolini életét is, továbbá az olasz fasizmus áldozatának, Giovanni Matteotti szociáldemokrata politikusnak a meggyilkolásáról is írt könyvet 1973-ban (A Matteotti-ügy). Az európai szélsőjobb történetének egyik legkiválóbb magyar nyelvű munkája szintén Ormos Mária nevéhez köthető, ez az 1987-ben megjelent Nácizmus – fasizmus című kötet.

Ormos Mária. Kép forrása: Cultura.hu

A Kossuth Kiadó 2018-ban elindított egy életműsorozatot, amelynek kereteiben újra kiadják Ormos Mária meghatározó munkáit. A sorban az első a professzorasszony Hitlerről írt monográfiája, amely eredetileg 1993-ban látott napvilágot. Eredeti megjelenésének körülményeiről olvashatunk az új kiadás előszavában.

Hazánkban a Hitler-életrajz érintett változatai, a róla folytatott viták (a viták körvonalait a szerző ismerteti az előszó elején. [LL.]) jószerivel ismeretlenek, így maga Hitler is csak alig ismert.

A magyar közönség a hatalmas Hitler-irodalomból csupán néhány kötetet ismerhetett meg magyar nyelven. Például Konrád Heiden Hitler című művét, amely még 1936-ban jelent meg, tehát nem nyújthat az olvasó számára teljes képet Hitler pályájáról, amelyből még kilenc év hátra volt. A másik, előszóban tárgyalt mű Dusan Hamsik A középszerűség géniusza című összefoglalója, amely 1968-ban jelent meg, azonban hamar eltűnt a magyar könyvesboltok polcairól. Ezeknél az okoknál fogva nagy jelentősége van Ormos Mária 1993-ban megjelent monográfiájának, amely a saját kutatási eredményein kívül, felhasználta a megjelent Hitler szöveget, illetve külföldi és magyar szerzők feldolgozásait is. Az így született szintézisből a magyar olvasó már egy komplex Hitler-képpel tud szembesülni.

A mű az előszón kívül öt fejezetből áll, amelyek további alfejezetekre bomlanak, kronologikusan Hitler életének változásait, illetve pályáját követve. A kötet végjegyzetekkel van ellátva, továbbá irodalomjegyzékkel és névmutatóval is kiegészül. A nyelvezete könnyen érthető, így a szöveg olvasmányos.

A gyermek Hitler. Kép forrása: Wikipédia

Az első fejezetcím az Ismeretlen nevet viseli, utalva Hitler homályos gyermek-, illetve ifjúkorárra, amelyhez kevés forrást találhatunk. Az információk többsége a már politikus Hitlertől származik (Mein Kampf), amelyek természetesen nem feltétlenül fedik a valóságot. Későbbi éveiről megemlékeznek az időszakban hozzá közel álló személyek, így például Kubizek, akivel a bécsi évek alatt hosszú ideig szobatársak is voltak.  De a fejezet érdekessége, hogy a különböző visszaemlékezések néhol élesen ellentmondanak egymásnak.  A forráshiány és az ellentmondások ellenére a fejezet végére megtudhatjuk, hogy miért lett Hitler az, aki lett. A fejezetben szóba kerül az esetleges zsidó származás is. A szerző szerint a Hitler életét befolyásoló körülmények (szülők rokoni kapcsolata, szülei korai elvesztése, iskolai nehézségek stb.) általánosnak mondhatók ebben a korban, így nem azokra vezethető vissza, hogy milyen személyiség lett belőle felnőtt korára. Ormos az alábbi következtetésre jut ezzel kapcsolatban:

,,(…) hanem egy kitudja honnan, miként örökölt sajátos habitusából, lelki-szellemi karakteréből, amelynek a körülmények azután tápot adtak, bizonyos vonásait felerősítették, de kiváltóik aligha lehettek.”

A fejezetben a család eredetétől kezdve végig követhetjük Hitler életének különböző állomásait Münchenbe érkezéséig és a háború végéig.

A második fejezet, amely a Politikus címet viseli, Hitler 1920-as évekbeli tevékenységét írja le. A kezdeti politikai lépésektől kezdve elénk rajzolódik az a folyamat, amely végén a német szélsőjobboldal egyik vezéralakjává válik, és így főszerepet játszhat az 1923-as sörpuccsban. Hitler és a szélsőjobb kezdeti megerősödésében nagy súllyal esett latba az a tény, hogy a háború után a társadalom minden rétegének voltak veszteségei, félelmei, és ezek elégedetlenséget szültek (infláció, gazdasági nehézségek, elcsatolt területek stb.). A fejezetből megismerkedhetünk a puccs leverése utáni börtönévekkel, a Mein Kampffal és annak keletkezésének körülményeivel. A Mein Kampffal megismerjük Hitler ideológiáját, és későbbiekben olvashatjuk, hogy az itt leírtakat miként valósította meg a gyakorlatban. Majd ezt követően a húszas évek második felétől végigkövethetjük Hitler és az NSDAP útját a hatalomig.

Hitler szülei. Kép forrása: The Journal

A következő, a Kancellár nevet viselő fejezetben a hatalomra jutás és a háború kitörése közötti hat év történetét ismerhetjük meg. Ezt az időszakot külpolitikai sikerek jellemezték, és elénk tárul a harmincas évek náci külpolitikája és annak lehetséges alternatívái. De fokozatosan kiépült a totalitárius állam, amely az élet minden területét kontrollálni és irányítani akarta.  A könyv eme részéből megtudhatjuk, hogy Hitler hogyan akarta megtörni az ellenállást mutató katolikus és protestáns egyházakat, továbbá miként törte le a sajtószabadságot, és vezetett be kemény cenzúrát. A külpolitikai sikerek és a propaganda ellenére sem sikerült egy prosperáló, idealisztikus nemzetiszocialista államot építenie. Számos társadalmi probléma maradt továbbá megoldatlanul, így például a földkérdés is.

Hitler az első világháború alatt. Kép forrása: Encyklopedia 1914–1918

Az utolsó előtti a Hadvezér címet viselő fejezet a háború kirobbanásától egészen a hadi helyzet megváltozásáig követjük nyomon Hitler történetét. Hitler programjának egyik alapvetése a terjeszkedés. Ezt mind a Mein Kampfban, mind pedig a Zweites Buchban leírja. Tehát a háború elkerülhetetlen Hitlert megközelítésében. De azt, hogy miért pont 1939-ben robbantja ki, és mi volt a közvetlen indítéka, azt megtudhatjuk a könyvből. Egyrészt megismerhetjük a hitleri magyarázatot, és az ő elképzeléseivel szemben a valóságos körülményeket.

A valóságban azonban Németországot egyetlen állam sem kényszerítette a háborúra.”

Úgy, mint a harmincas évek külpolitikájánál, itt is különböző opciók álltak Hitler rendelkezésére, hogy melyik fronton indítsa meg nagy keleti hadjáratát. A kezdeti sikerek ellenére a kétfrontos háborút nem kerülhette el. Továbbá a rosszul felmért szovjet erőforrások elvezettek 1942 második felében a fordulathoz, amely előrevetítette 1945 tavaszi bukását.

Kép forrása: Spartacus-uducational.com

Az utolsó fejezetben, amely találóan Az emberi roncs címet kapta, végigtekinthetünk Hitler „Európáján”. Megtudhatjuk azt is, hogy mit tervezett ezzel a kontinenssel, így a dédelgetett álomnak, a Germán Birodalom megvalósításának tervét is, amelyhez a többi egyenrangú germán nép „csatlakozását” kell előmozdítani. A fejezetben megtalálhatók Hitlernek azon elképzelései is, amelyet a többi nem germán néppel szemben alkalmazott volna. Ide tartozik többek között az Endlösüng is, amely elvezetett több millió európai – köztük magyar – zsidó halálához. A szűkülő tér c. alfejezet tartalmazza azokat a cselekedeteket, amelyeket Németország hajtott végre a háborúban bekövetkezett fordulat után. Itt olvashatunk Mussolini kimenekítéséről és a német bábállam (Salói Köztársaság) élére helyezéséről, vagy a Margarita hadműveletről, melynek kereteiben megszállták Magyarországot. Az utolsó alfejezetben elérkezünk Hitler utolsó napjaihoz, amelyeket a bunkerében élt át, amit két emelet mélységben alakítottak ki. Az utolsó napjáról részletesen olvashatunk, továbbá az öngyilkossága körüli rejtélyekről, ellentmondásokról is.

A politikai pályát áttekintve egyetérthetünk Ormos Mária azon megjegyzésével, miszerint Hitler érzéketlen, de a legnagyobb érzésekkel játszadozó manipulátor volt, továbbá „bűnöző óriás, törpe szellemisséggel, és semmi moralitással.” A kötetet ajánlom minden történelem és e korszak iránt érdeklődőnek.

Leveles László

A kötet adatai: Ormos Mária: Hitler. Budapest, Kossuth Kiadó, 2018. 480 pp.

Ezt olvastad?

Árvai Tünde kötete nőtörténeti és helytörténeti szempontból egyaránt hiánypótló: a női nem pécsi képviselőit állítja vizsgálatának középpontjába. A tárgyalt időintervallum