Oktatólapok – A Magyar Nemzeti Levéltár oktatási segédanyagai

A Magyar Nemzeti Levéltár jelentős újításokkal készült a 2020/2021-es tanévre: vonzó felületen, a korábbi anyagokat integrálva, új tartalmakkal kibővítve kínálja a diákok és a pedagógusok számára az Oktatólapok nevű, bárki számára hozzáférhető, ingyenes szolgáltatását. Az új oldal egyik fő célja, hogy közelebb hozza a levéltár világát a tanulókhoz, és általában véve a nagyközönséghez.

Mi sem mutatja jobban ennek szükségét, mint az új állami tankönyvek rövid vizsgálata. Ha rákeresünk a közgyűjtemények előfordulására, az említéseket illetően a következőket találjuk: 

 

múzeum

könyvtár

levéltár

5.-es tankönyv, „A”

18

29

0

5.-es tankönyv, „B”

23

16

3

9.-es tankönyv, „A”

20

29

0

9.-es tankönyv, „B”

21

21

0

Mint látható, a levéltárakat illetően elég lesújtó a helyzet, hiszen érdemben nincs találat… (A tananyag része a középkor is. Az ‘oklevél’ kifejezés az általános iskolai könyvekben 6 és 7 alkalommal, a középiskolai könyvekben 17 és 31 alkalommal szerepel a szövegben, magyarázattal.) Az igazsághoz tartozik, hogy az említések jórészt a felhasznált illusztrációk jogtulajdonosainak felsorolásánál szerepelnek.

Külön ki kell emelni, hogy a 9.-es tankönyv „A” verziója ugyan külön sorolja a nagyobb múzeumokat és honlapjukat (valamint két „webújságot”, a Rubicont és a Múlt-kort), de könyvtár vagy levéltár itt nem szerepel.

Fontos volna tehát, hogy a levéltárak bekerüljenek a köztudatba, hiszen a tankönyvi megállapítással szemben, ti. „A múlt emlékeit családi otthonok, múzeumok, könyvtárak őrzik.” (Történelem 5. Tankönyv, „B” verzió, 10. o. A tankönyv később külön megmagyarázza a fogalmat: „Fontos iratok megőrzésére, rendszerezésére létesített intézmény.” 139. o.), a levéltárak nélkül aligha képzelhető el a múlt kutatása.

Az Oktatólapok

Az Oktatólapok felülete könnyen áttekinthető, felhasználóbarát felület, melyen a Magyar Nemzeti Levéltár az oktatási célra használható levéltári dokumentumokat és hozzájuk kapcsolódó feladatokat egy egységes felületen integrálja és lehetővé teszi a levéltár által évszázadok alatt felgyülemlett tudásanyag digitális formában történő átadását mind a pedagógusoknak, mind az általános- és középiskolás diákoknak. 

A témakörök és a feladatok illeszkednek az új Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez, ezért könnyű beilleszteni a tanmenetbe, óramenetbe ezeket a digitális tartalmakat. 

Az Oktatólapok felületén jelenleg nyolc témakör került feltöltésre, így családtörténettel foglalkozó Hetedíziglen, a Magyarok a Gulag és a Gupvi táborokban, a Rendszerváltozás Magyarországon, a Hunyadi Mátyás, a Rákóczi-szabadságharc, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, a magyarországi nemzetiségek és a Magyarországi Tanácsköztársaság történetéhez készültek digitális oktatási tartalmak.

Az Oktatólapok felületén megjelenő feladatok az életkori sajátosságok figyelembevételével három korosztály számára kerültek kidolgozásra: a 9-12 éves, a 13-14 éves és a 14 év feletti diákok számára érhetők el tartalmak, melyeket már a főoldalon az adott életkorra kattintva a keresőmotor kilistáz a pedagógusnak. 

A témakörökre kattintva megjelenik egy rövid témaleírás, ez alatt találhatók a témakörhöz kapcsolódó feladatok, illetve az oktatási célra felhasználható levéltári dokumentumok.

A pedagógusok igényeihez igazodva különböző típusú feladatok érhetők el a felületen, található itt szövegértés, a hangfájl hallgatása, elemzése, Kvíz és online tartalmak, Képelemzés, Nézz utána!, Esszé és kifejtős kérdés. Rögtön a feladat ikonjánál feltüntetésre került, hogy mi az ajánlott idő, illetve, hogy egyéni vagy csoportos munkában végezhető el. A feladatok többsége online digitális oktatási tartalom, emellett készültek letölthető és kinyomtatható feladatlapok is a különböző témakörökhöz.

Az oldalon a keresőfelület is segíti a pedagógusokat, hogy gyorsan megtalálják a számukra és tanítványaik számára legmegfelelőbb tartalmakat. Tudnak keresni mind a dokumentumok, mind a feladatok között. 

A feladatok esetében szűrhetünk az életkorra, csoportos vagy egyéni munkára, valamint feladattípusra. Ki kell emelni, hogy a felhasználást tovább könnyíti, hogy témakörökre (pl. „Hunyadi Mátyás”), tematikai egységekre (pl. „Hunyadi Mátyás, a reneszánsz uralkodó”) és érettségi témakörre (pl. „Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája”) is lehet szűrni a keresőben. 

A dokumentumoknál a témakörre és a típusra, úgymint hang, dokumentum, kép, videó lehet keresni. Ide forrásértékű, jogtiszta tartalmak kerültek fel. A felhasználást könnyíti, hogy a befogadható terjedelmű írott dokumentumok jól olvashatók, valamint a hanganyagok leirata is elérhető.

Az Oktatólapok tartalmát a levéltár a továbbiakban folyamatosan bővíteni fogja. 

Két további adatbázisra is felhívjuk a figyelmet. Bár kifejezetten a felsőoktatásban tanulókat célozza, de a közoktatásban tanítók és tanulók számára is hasznos a korábban elkészült felület, amely jelenleg három 20. századi témához kínál összerendezett forrásokat, illetve a kutatáshoz, tájékozódáshoz szükséges egy-egy bevezető tanulmányt, szakirodalmat, fogalomtárat és linkgyűjteményt. A források közül néhány az új Oktatólapokra is átkerült.

A másik szolgáltatás az idei év elején szintén megújult Adatbázisok Online, amelyben „jelenleg 21 levéltár 61 adatbázisa közvetlenül kereshető, további 151 adatbázis eléréséhez pedig információt kapnak a kutatóink, az elérhető tartalom pedig folyamatosan bővül.”

A Magyar Nemzeti Levéltár levéltár-pedagógiai szolgáltatásai

A Magyar Nemzeti Levéltár a magyar történelmi források, dokumentumok kiemelten fontos őrzőhelye. Ezen páratlan történelmi dokumentumok megismerésére nyújt lehetőséget a levéltár-pedagógia, mely interaktív foglalkozásokon az általános és középiskolás tananyagra épülve színesíti, egészíti ki a közoktatásban résztvevő diákok által már elsajátított ismereteket a levéltári dokumentumok segítségével az életkori sajátosságok figyelembe vételével.

A különböző témájú levéltár-pedagógiai foglalkozásokon a diákok a levéltári dokumentumok segítségével az információszerzés és információgyűjtés készségének elsajátítása mellett képessé válnak a források kritikai, objektív elemzésére, a hitek és tévhitek megkülönböztetésére, illetve a tanult tananyagnak a történelmi információkat hordozó dokumentumokból történő bővítésére, árnyalására. A foglalkozások kiemelt célja, hogy komplex látásmód alakuljon ki a gyermekekben egy adott forrás elemzésekor, és hogy a források testközelből való megismerése révén megelevenedjenek előttük a történelemkönyv lapjai és kézzelfoghatóvá, átélhetővé váljon számukra a történelem. (Az MNL OL kínálata itt érhető el, a megyei hálózat kínálatról az egyes levéltárak oldalán érdemes tájékozódni.)

 

Csonka LauraFekete Bálint

Ezt olvastad?

Az újabb, részleges digitális átállás kevésbé érte váratlanul és felkészületlenül a pedagógusokat, mint tavasszal. Mivel korábban nem volt hasonlóra példa,