„Nem csak az, az érdekes, aki érdekes”
A Hatvani István Szakkollégium 2016. április. 13-án Új tendenciák a modern tudományban című kurzusa keretében Történelem és pszichológia címmel tartott egyórás előadást Kerepeszki Róbert, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének adjunktusa. Mai cikkünkben a szakkolégium rendezvénysorozatát és az elhangzott előadást igyekszünk bemutatni.
Az Új tendenciák a modern tudományban bő évtizedes hagyományokra visszanyúló kurzus a Hatvani István Szakkollégiumban, s mint ilyen, alighanem a leghosszabb ideje folyamatosan meghirdetetett előadássorozat a debreceni szakkollégiumok kurzuskínálatában. Az Új tendenciák… igyekszik megvalósítani a Szakkollégium legfőbb törekvését, az eltérő tudományterületek párbeszédbe léptetését, azaz – divatos szóval élve – az interdiszciplinaritást. Ez a tudományközi diskurzus egyszersmind arra is szolgál, hogy szélesítse a „hatvanis” hallgatók látókörét, valamint hogy az eltérő diszciplínák közelítésmódjából fakadó világnézetek iránti nyitottságra neveljen. A bölcseleti, természet-, valamint informatikai tudományok közötti eltérő gondolkodásmód, e gondolkodásmódok mögött rejtező előfeltevések egymáshoz közelítése, párbeszédbe léptetése a megalapítása óta fontos célja a tehetséggondozó műhelynek. Ehhez igazodik a kurzus dinamikája is: minden héten más tudományterület képviselői tartanak előadást, így a kurzuson részt vevő hallgatók nemcsak saját, szűkebb szakterületükhöz kapcsolódóan hallgathatják meg az adott tudományterület legfrissebb eredményeit, szemléleti, módszertani változásait, hanem ki- vagy betekintést kapnak azoktól teljesen eltérő tudományok művelésébe is. A hagyományhoz igazodva évek óta minden szerdán este hat órától látogathatóak az előadások a Szakkollégium nagy előadójában (a Kossuth Lajos III. Kollégium V. emeletén), s nem csak a szakkollégistáknak: a kurzus bárki számára látogatható és intézményi tárgyként bármely hallgató számára felvehető.
A diszciplínák között helyett kapott a történettudomány is. Az előadó, Kerepeszki Róbert betekintést nyújtott a közelgő, május 11-én tartandó habilitációs előadásába. Megismerhettük, hogy a történelemtudomány hogyan tud kooperálni egy nála jóval fiatalabb tudományterülettel, a pszichológiával. A 20. század második felétől kezdve rengeteget foglalkoztak már a nagy egyéniségek, például Hitler vagy Sztálin jellemrajzával, hogyan változtatja meg a személyi kultusz és a korlátlan hatalom az önképüket. Vizsgálták már a tömegek mozgását, reakcióit egy-egy elfajult tüntetés vagy sportesemény után is. Azonban Kerepeszki Róbert egy másik aspektusra hívta fel a figyelmet. Darányi Kálmán esetében, aki 1936 és 1938 között volt Magyarország miniszterelnöke, bebizonyosodott, hogy nem csak jelentős személyiségek lehetnek a kutatások számára érdekesek. Darányi bár átlagos személyiség volt, mégis fontos pozíciót töltött be, működése során hazánk egyre inkább elköteleződött a náci Németország felé. Az előadó szerint mindehhez hozzájárult Darányi jelleme is, melyet Újpéteri Elemér szerencsés lejegyzésével is illusztrál:
„Elnézést, nem lehetne még egyszer?”
A történet hátterében az állt, hogy 1938 őszén ugyan már nem miniszterelnökként, de kiküldték Darányit követként tárgyalni Hitlerrel. A Führer első kérdése: Mikor támadunk? Amire Darányi 5 percben kifejtette, hogy erre Magyarország még nem áll készen és nem akar háborút. Hitler ezt hallva, 45 percben gyalázta Magyarországot és a követet. A monológ végére a németül csupán alapfokon beszélő Darányi visszakérdezett: Elnézést, nem lehetne még egyszer?
Kép forrása: Unideb.hu
Számos anekdota és jel bizonyítja még ezen kívül is Darányi jellemének gyengeségét. A pszicho-história segítségével, mely elnevezés története szintén kalandos, ezeknek az okait illetve kialakulását lehet vizsgálni. Ez a tudományág nyilvánvaló hátrányban van a pszichológiával szemben, hiszen itt az alany nem megkérdezhető, a testbeszédét és a viselkedését közelről nem lehet vizsgálni, azonban a megfelelő forrásokkal mindez kiküszöbölhető.
Kép forrása: Academia.edu
A források begyűjtésénél a kutató kiemelte a szerencse szerepét is, bizonyos visszaemlékezéseket csak így lehet fellelni. Kiderült, hogy Darányi Kálmán örökbefogadott gyerek volt, 16 éves koráig nem vehette fel a család nevét, ami lelki törést is okozhatott neki. 1902-ben ez az iskolai magaviseletét is befolyásolta: a névfelvétel utáni „jelesek” helyett az eredménye ekkor még csak „jó” volt. Ráadásul a nevelőapja sem bízott benne, azt feltételezte: ki fog hullani az állásából. Ezt megerősíti az a tény is, hogy a nagyobb kötöttséggel járó, több munkát igénylő földbirtokot kapta apjától az öröklésnél. Kerepeszki Róbert véleménye szerint ehhez még hozzájött a földművelésügynél hangzatos Darányi név is, amely egy megfelelési kényszert és identitásválságot alakíthatott ki a fiatal Kálmánban.
Darányi Kálmán mindenesetre végigjárta a szamárlétrát, a legalsóbb szintektől a legfelsőbbig, kortársai közül sem értették néhányan, hogy kerülhetett egy ennyire zárkózott személyiség ilyen felelős beosztásba, de 1936-ban és 1937-ben jól megoldotta feladatát. 1938-ban azonban rossz döntéseket hozott, kapkodóvá vált, ami az egészségi állapotával is magyarázható. 1938 nyarán orvosa tévesen félrediagnosztizálta, ennek bebizonyításához azonban egy újabb tudományágat, az orvostudományt is be kellett vonni a kutatásba.
Az előadás végén Kerepeszki Róbert kiemelte az esetleges hibákat, és a további kutatási lehetőségeket is. Például nem biztos, hogy az 1902-es magaviseleti rontás egyedi volt, lehetséges, hogy sok osztálytársa is rontott valamiért abban az évben, így ennek objektív megítéléséhez a többi diák jegyeit is vizsgálni kell majd.
Összességében egy igen kellemes hangulatú, jól összeállított előadást élvezhetett a mintegy 40 főnyi érdeklődő. Ezúton is sok sikert kívánunk az adjunktus úr 2016. május 11-én következő habilitációs előadásához.
A Kossuth Lajos III. Kollégium
Kép forrása: SZTAKI.hu
2016-ban a Szakkollégium egy teljes hónapot szánt a lokális identitás és lokális felelősségvállalás jegyében olyan előadásoknak, amelyek amellett, hogy az adott tudományterület fontos eredményeit, módszereit közvetítik a hallgatóság felé, szorosan kapcsolódnak az Egyetemnek és a Szakkollégiumnak otthont adó városhoz, Debrecenhez, annak történelméhez és jelenéhez. Ennek megfelelően április hónap a Hatvani István Szakkollégium tavaszi programsorozatában a cívisváros mind teljesebb körű „feldolgozásáról” szólt: a történettudomány, az urbanisztika, a térpoétika és a biológia diszciplínáinak segítségével igyekezett a Szakkollégium a hallgatóság számára a város, a városi tér, az urbanitásban benne élő természet (Debrecen esetében a Nagyerdő, annak állat- és növényvilága) tudományos értelmezhetőségét közelebb hozni. A „hosszú április” április 6-án indult Varga Zoltán biológus előadásával, és május 4-én Kozma Gábor (a DE Földtudományi Intézetének oktatója) előadásával zárul majd, közben pedig Kerepeszki Róbert és Berta Erzsébet ismertetőit hallgathatták meg az érdeklődők.
Az előadásokra és beszélgetésekre minden érdeklődőt várnak a szervezők!
Uri Dénes Mihály – Sárosi László
Ezt olvastad?
További cikkek
Fiatal történészek a holokausztkutatásokról
2024. június 24-én A túlélés mintázatai – Fiatal történészek a holokausztkutatásokról címmel tárlatvezetéssel egybekötött kerekasztal-beszélgetést tartottak a Goldmark teremben (Budapest, Wesselényi u. 7.) az ELTE Research Center for Computational Social […]
Magyarország román megszállása (1918–1920)
2024. május 28-án szervezte meg az Erőszakkutató Intézet a Magyarország román megszállás alatt (1918–1920) című konferenciát, melynek helyszínéül a Budapest Főváros Levéltárának Gárdonyi Albert-terme szolgált. Az esemény tematikája szervesen illeszkedett […]
Dózsa György Békés megyében, 1514-ben – Levéltár és könyvtár közös konferenciája Békéscsabán
Idén, 2024-ben 510 éve zajlott az az eseménysor, mely „Dózsa György parasztháborúja” néven került be a magyar történelmi köztudatba. A keresztes hadjáratnak induló, majd lázadássá fajuló esemény gyászos fejezete a […]
Előző cikk
Könyvek, filmek, emlékhelyek a fókuszban – Bemutatkozik a Kurrens Történelem Egyesület
Több, mint tíz esztendeje, hogy lelkes egyetemista hallgatók megálmodták, hogy létrehoznak egy honlapot, amelyen kurrens történelmi munkák recenzeálását adják majd közre. Idővel egyesületbe tömörültek, tagságuk megújult, érdeklődési körük bővült. Honlapjuk […]