Nagyváradi négyesek a Nagy Háborúban – Beszámoló egy könyvbemutatóról
Péter I. Zoltán Nagyváradi négyes honvédek a Nagy Háborúban című kötetének bemutatására került sor múlt pénteken a nagyváradi Ady Endre középiskola dísztermében.
Emlékállítás
Az érdeklődőket Sárközi Zoltán helyi tanácsos köszöntötte és emlékeztetett rá, hogy a 4. nagyváradi honvéd gyalogezred előtt öt emlékművel tiszteleg az utókor, négy az egykori olasz hadszíntéren, egy pedig a nagyváradi Rulikowski temetőben található. Ezzel együtt a 37. tüzérezredről sem szabad elfeledkezni, akik ugyancsak Nagyváradról indultak a háborúba, de a négyesekkel ellentétben ők kevésbé ismertek. Áttérve Péter I. Zoltán új könyvére Sárközi kifejtette, hogy a kötet kiválóan adja vissza azt a társadalmi miliőt, hangulatot, ahogyan a 4. honvéd gyalogezredről és az első világháborúról vélekedtek a nagyváradiak. A mű fontos információkat közöl a 20. gyalogezredről is, amelynek alárendeltségében szolgáltak a négyesek, a könyv melléklete pedig tartalmazza a 4. honvéd gyalogezred kötelékében szolgált hősök névsorát, külön megemlítve a kitüntetett személyeket is.
Világháborús emlékmű a nagyváradi Rulikowski temetőben
A könyv kiadójának részéről Derzsi Ákos, az Europrint vezetője szólalt fel. Az ilyenkor megszokott köszönetnyilvánítások mellett (külön kiemelte a szaklektorokat és azokat, akik korabeli képekkel segítették a könyv illusztrációját, név szerint: Nagy Bélát, Sárközi Zoltánt, néhai Kordics Imrét és a szerzőt) egy, a borítón található fehér pontra hívta fel a figyelmet, amely nem nyomdai hiba, hanem Nagyváradot ábrázolja korabeli térképen.
Pintér Tamás, a könyv szaklektora az első világégés okozta emberveszteségre hívta fel a hallgatóság figyelmét, majd egy rövid előadás keretében (A nagyváradi négyes honvédek hadiútja) a hadtörténész precizitásával röviden felvázolta a nagyváradi négyesek csatáit és a honvédelemben betöltött szerepét. Előadásában kiemelte Kratochwill Károly alakját (lásd a könyv borítóján), aki nem sokkal a frontra vonulás után az ezredparancsnoki szerepet töltötte be. Az olasz frontot végigharcoló négyesek esetében visszatérő harci eszközként szolgált a buzogány, mely visszaköszön úgy az ezred, mint a 20. honvéd hadosztály hadijelvényében is.
Az ezred hadijelvénye, rajta sárkányfejre buzogánnyal lesújtó harcos
Agyagemberek
A történeti események áttekintését követően a négyesek kötelékében szolgált Jámbor Lajos Az agyagemberek című versét hallhatta a nagyérdemű (előadta: Molnár Júlia színművésznő), ezzel is életre keltek egy letűnt korszak borzalmai, hétköznapjai úgy, ahogy a katonák látták és megtapasztalták azokat. De kik is voltak az agyagemberek? A választ már Péter I. Zoltán adta meg: azok a hősök, akik a lövészárkokban, sokszor derékig érő sárban harcoltak. A szerző a katonák embertelen körülményei mellett arról is beszélt, hogy nem állt szándékában könyvet írni a 4. nagyváradi honvéd gyalogezredről, de a dualizmus kori kávéházak kutatása során elég gyakran találkozott a nagyváradi négyesekkel. A könyv megírásához azonban szüksége volt azokra az élményekre is, amelyeket 2010-ben szerzett, amikor lehetősége lett végigjárni az olasz front harci helyszíneit. „Megfertőzve a témától” összegyűjtötte a helyi sajtóanyagot és hadtörténészek bevonásával elkészítette a nagyváradi négyesek első világháborús krónikáját. Kiemelte, hogy a nagyváradiak mindig is büszkék voltak honvédjeikre, ezt igazolja az is, hogy 1918. november 18-án ünneplő tömeg fogadta a rendezett sorban kaszárnyájukba visszatérő négyeseket.
A szerző, Péter I. Zoltán dedikálás közben
A könyvbemutató végén az érdeklődők kérdéseket intéztek a szerzőhöz, amit dedikálás, majd az esemény lezárása követett.
Ezt olvastad?
További cikkek
Fiatal történészek a holokausztkutatásokról
2024. június 24-én A túlélés mintázatai – Fiatal történészek a holokausztkutatásokról címmel tárlatvezetéssel egybekötött kerekasztal-beszélgetést tartottak a Goldmark teremben (Budapest, Wesselényi u. 7.) az ELTE Research Center for Computational Social […]
Magyarország román megszállása (1918–1920)
2024. május 28-án szervezte meg az Erőszakkutató Intézet a Magyarország román megszállás alatt (1918–1920) című konferenciát, melynek helyszínéül a Budapest Főváros Levéltárának Gárdonyi Albert-terme szolgált. Az esemény tematikája szervesen illeszkedett […]
Az apokalipszis éve – Ablonczy Balázs: Az utolsó nyár
Idén késő tavasszal jelent meg a nemrég ötvenedik születésnapját ünneplő történész, Ablonczy Balázs új kötete, „Az utolsó nyár – Magyarország, 1944”. A könyvet ezúttal is a Jaffa Kiadó gondozta, és […]
Előző cikk
Titkosan – nyíltan: fájdalmas erdélyi önreflexió
Január 8-án, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának aulájában tartották meg a Titkosan – nyíltan című tanulmánykötet magyarországi bemutatóját. Az eredetileg Kolozsvárott, 2014-ben megjelent kötetet Kántor Lajos szerkesztette, aki a kötetbemutatón […]