Az apokalipszis éve – Ablonczy Balázs: Az utolsó nyár

Idén késő tavasszal jelent meg a nemrég ötvenedik születésnapját ünneplő történész, Ablonczy Balázs új kötete, „Az utolsó nyár – Magyarország, 1944”. A könyvet ezúttal is a Jaffa Kiadó gondozta, és a Modern Magyar Történelem sorozatában jelentette meg. Ez a nyolcadik kötete a szerzőnek, amely a kiadónál jelenik meg a 2010 óta tartó munkakapcsolatuk gyümölcseként. Ablonczy ezzel a munkájával meglehetősen új terepre tévedt, a második világháború utolsó évének történetéhez, amelyet igyekszik alulról, a hétköznapi emberek benyomásai alapján tudományos alapossággal bemutatni.

A könyv borítóképe is a kötet dinamikáját szimbolizálja. A Fortepan tulajdonában lévő 1942-ben a második bécsi döntés által Magyarországhoz visszatért Szovátán, a Medve-tó előtt készült képen egy fürdőruhában lévő, erőteljes mozdulatot tevő fiatal nő és egy mellette félszegen álló katona látható. Hogy kiket ábrázol a fénykép, arról a szerző az Index podcastjének adott interjúja alapján nem tudunk válaszolni.

A kötet 10 fejezetre oszlik. Bevezető utáni első fejezet 1944 nyarának elejére kalauzolja az olvasót, amikor a német megszállás után berendezkedő és az országot egyre inkább felemésztő szélsőjobboldali hatalom az első „zsidótalanított” könyvünnepet ünnepelte. Polcz Alaine az „Asszony a fronton” szerzője naplójában úgy írta le a napfényes csütörtöki napot, hogy akkor voltak utoljára boldogok. Ahogy ő sem, úgy a legtöbb magyar sem sejtette, hogy heteken belül milyen földi pokol vár az országra és lakóira. Az utolsó fejezetben pedig már meg is érkezünk infernóba, amikor is a román átállás után Dél-Erdélyt megtámadó magyar hadsereg Aradon és Nagysármáson kiírtja az egyébként magyar nyelvű zsidó lakosságot. A szerző szerint a dualizmus befogadó liberalizmusának is az utolsó, kegyelemdöfése volt ez a népirtás.

A további lapokon megismerhetjük az országot egyre inkább uralmuk alá hajtó szélsőjobboldaliak hatalmának kiépülését és állam mindenhatóságának betetőzését. Feltűnik a könyvégető Kolosváry-Borcsa Mihály, a Nemzeti Színházat a szélsőségeseknek kiszolgáló, ámde tehetséges színész Kiss Ferenc is többek között. Azt is megtudhatja az olvasó, hogy hogyan is képzelték el ezek a politikusok, gondolkodók az új, az általuk megálmodott, de soha meg nem valósult Magyarországot.

Választ kapunk arra is, hogyan élték meg az emberek a bombázásokat, és hogy hogyan fogadták egyes helyeken a női légóparancsnokokat. Megismerhetjük a háborút egyre jobban megsínylő ország népmozgásait is. A zsidók deportálása utáni üres házak, utcák hangulatát és a vagyonukra ácsingózók „akcióit”. Továbbá a légoltalmi kiürítések miatt vidékre telepített családok, gyerekek körülményeit is. De azt is megtudhatja az olvasó, hogyan próbálták határontúli (elsősorban csángó és bukovinai székelyek) magyar vagy magyar nyelvűnek vélt emberekkel pótolni a holokauszt és a háborús veszteségek miatt megcsappant ország lakosságát. Ezeken az oldalakon ma is tisztelt néprajztudósok nevei és céljai is feltűnnek.

Olyan már-már Örkény István abszurdjaihoz hasonlító fejezetek is vannak a könyvben, mint a magyar ortodox egyház létrehozására tett kísérlet. De olyan aktuálisnak ható jelenségről is olvashatunk, hogy hogyan fogadta az ország népe a keletről érkező, a szovjet hadsereg elől menekülő menekülteket.

A szerző elmondása szerint a könyv megírása személyes indítatásból történt, hiszen sokat beszélgetett erről az ezeket az időket már kamaszként, fiatal felnőttként megélő nagyszüleivel, akik 1916 és 1929 között születtek. „Attól is izgalmas, hogy számunkra ez egy utólagos konstrukció: mi már tudjuk, mi történt utána, de az, akik benne éltek, nyilván nem tudták, hogy mi vár még rájuk. Ugyanakkor ennek a tragédiának van egy csomó előszele: a bombázások, a zsidók elvitele, keletről jövő menekültek”[1]

Leveles László

[1] https://www.valaszonline.hu/2024/06/20/1944-haboru-utolso-nyar-tortenelem-ablonczy-balazs-podcast-hetivalasz231/ – Várakozás a végzetre: ilyen volt „az utolsó nyár” – vendégünk Ablonczy Balázs szerző: Vörös Szabolcs.

Ezt olvastad?

Fiatal történészek a holokausztkutatásokról

2024. június 24-én A túlélés mintázatai – Fiatal történészek a holokausztkutatásokról címmel tárlatvezetéssel egybekötött kerekasztal-beszélgetést tartottak a Goldmark teremben (Budapest,

X