Erdély
A román kommunizmus különös története (és szerencsétlen következményei)
A román történelem iránt érdeklődő olvasóközönség számára magyar történészek által írott történettudományi munkák száma nem tekinthető kifejezetten korlátozottnak. Az elmúlt évtizedekben – a Kádár-korszak konszolidáltabb periódusában (kb. az 1970-es évek
Családalapítás vagy munkavállalás? A leánygyermekek neveltetésének kérdései az újkorban
A nők művelődéshez való jogáról számos 17. században élt magyar szerző – pl. Kolosi Török István unitárius lelkész – is megfogalmazta véleményét. Talán ezeknek is köszönhető, hogy végül elterjedt az
Tündérsakk – A trianoni döntés hatása a magyar közlekedésre
„A tündérsakk a játékon belüli játék. Olyan szabályai vannak, amelyek eltérnek a ténylegesen játszott sakk szabályaitól, csak feladványai vannak, tehát nem egy partnerrel játszható játék. Ez is a teljes izolációra
Az első protestáns magyar uralkodó – Szapolyai János Zsigmond életútja
1571. március 14-én távozott az élők sorából a kora újkori magyar történelem egyik, ha nem a legmeghatározóbb alakja, a középkor alkonyán felemelkedő Szapolyai-dinasztia utolsó sarja, II. (Szapolyai) János Zsigmond erdélyi
“Erdélyből jelentik…” – Nyolcvan nap krónikája a magyar államiság erdélyi megszűnéséről
A Trianon centenáriumnak köszönhetően természetes módon megszaporodtak a témával és a korszakkal foglalkozó tanulmányok, forráskiadások, monográfiák. L. Balogh Béni 2020 folyamán két fontos forrásközléssel is bővítette az 1918–1919-es impériumváltásokról szóló
Példás asszonyok, szerepek, modellek – Nőkérdés, nőtörténet és Példabeszédek
A kortárs tudományos irodalom – és a róla, műveiről kibontakozó reflexiók sokasága is – gyakorta érinti vagy kitárgyalja (néha utalja legalább) azokat a gondolkodás-, viselkedés- és értékrend-történeti forrásmunkákat, melyek valamely
A függetlenség záloga – a speyeri egyezmény ratifikálása
1570. december 1-én ratifikálta II. János választott magyar király (electus rex) az 1570. augusztus 16-án, a Rajna-menti Speyerben megkötött, az Erdélyi Fejedelemség önállóságát szavatoló egyezmény pontjait. II. (Habsburg) Miksa német-római
Marosvásárhely, Kolozsvár, Bernády György és az Erdélyi Krónika – interjú Fodor Jánossal
Fodor János történész a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója, ahol 20. századi egyetemes, illetve magyar történelmet és nemzetközi kapcsolatokat tanít. Kutatásai során főként a romániai magyarság, illetve az erdélyi politikai és
„Erdély, Erdély kell nekünk!” – A román kisajátítási vágy és Erdély
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum értelmében a Magyar Királyság elvesztette területének kétharmadát. Az elcsatolt területek között volt Erdély, Máramaros, a Partium és a Kelet-Bánság is, melyet a Román
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca és a székelyek
Hagyomány immár, hogy az Erdélyi Magyar Tudomány Ünnepére az EME csíkszeredai fiókszervezete minden esztendőben megszervezi tudományos konferenciáját. Ez alkalommal II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választásának 315. évfordulójára emlékeztek az előadások, s