20. századi magyar történelem
„Közép- és Kelet-Európa új történetei!” – A NEPOSTRANS ERC projekt konferenciája
2023. szeptember 7-én és 8-án rendezte meg a NEPOSTRANS, vagyis „Negotiating post-imperial transitions: From remobilization to nation-state consolidation. A comparative study of local and regional transitions in post-Habsburg Europe” című
Lefojtva a 20. században – új könyvek a magyar vidékről
A Magyar vidék a 20. században című könyvsorozat 7. és 8. kötetének bemutatójára 2023. szeptember 5-én került sor a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetben. A Csikós Gábor és Horváth Gergely
Embermentő volt a keretlegények parancsnoka – Koszorú Imre zászlós élete
„Azok közé a kevesek közé tartozik, akikre az ember mindig csak hálával és megbecsüléssel emlékszik, gondolhat.” (MNL VaVL XXV. 2. 102/1947.) – írta Korda Frigyes holokauszttúlélő nyilatkozatában Koszorú Imre (1919–2007)
A Népstadion 1953. augusztus 20-ai átadása
Az 1953. augusztus 20-i ünnepségekhez kapcsolódóan adták át a Rákosi-korszak egyik legnagyobb beruházását, Budapest óriási sportarénáját. A létesítmény a korabeli sajtó szerint nemcsak a versenysportot, hanem az egész dolgozó népet
„Az egész ország jamboree.” A IV. cserkész világtábor Magyarországon
Sík Sándor megfogalmazásában a táborozás nem más, mint a cserkészév koronája, ahol a cserkészek gyakorlatban is kipróbálják megszerzett tudásukat. A nomád erdei táborok mellett, a világ cserkészei négyévente rendezik meg
Filmen a kommunista terrorszervezet
„Milyen minta alapján jött létre a kommunista terror szolgálatába állított államvédelmi szervezet? Mik voltak a módszerei? Hogyan nevezték az egyes korszakokban? Vajon meddig folytatta tevékenységét?” E kérdéseket feltéve készült az
Dokumentumfilm Sándor István vértanúhaláláról és földi maradványainak azonosításáról
Sándor István szalézi szerzetes 1953-ban lett az ún. pártőrség-per áldozata. A mindössze 39 évesen hóhérkézre juttatott, a börtönben többször is kegyetlenül összevert atya testét jeltelen sírban helyezték el, földi maradványait
Magyar sors Kárpátalján
Kulcsár Zoltán Magyar sors Kárpátalján című kötete több egyszerű visszaemlékezésnél: nemcsak a család, hanem az egész régió történetét megismerhetjük belőle úgymond alulnézetből, személyes nézőpontból. Kulcsár Zoltán kötetét a Nemzeti Emlékezet
A párthierarchia „második embere” – Gerő Ernő politikai pályája
Gerő Ernő (1898. július 8. Terbegec, Hont vármegye – 1980. március 12. Budapest) a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett korszakban a kommunista párthierarchia második embere volt, kezében jelentős hatalom összpontosult, s
A történetírásnak segíteni kell önmagunk megértését – interjú Petrás Évával
A katolikus egyház 20. századi története iránt érdeklődők számára bizonyára ismerős lehet Petrás Éva neve, hiszen több mint két évtizede publikál, közleményeinek száma meghaladja a százat, egyedüli vagy társszerzőként nyolc,