Bosznia
Az Osztrák–Magyar Monarchia balkáni diplomáciája: az 1877-es budapesti egyezmény és annak következményei
Egy esztendő híján 150 éve, 1877. január 15-én került sor arra a titkos budapesti egyezményre, amely a cári Oroszország és az Osztrák–Magyar Monarchia érdekeit hivatott elhatárolni a Balkán-félszigeten. Az osztrák–magyar
Szarajevó szafari
Szarajevó ostroma a délszláv háború idején a modern hadtörténet leghosszabb ostroma volt: a harcok 1425 napon át dúltak a városban. Az ostrom azonban nem pusztán hossza miatt vált hírhedtté. A
Srebrenica: megnyugvás helyett napi politika
Huszonhat évvel a srebrenicai gyilkosságok után még mindig nem csitulnak a kedélyek, mi több az akkori események újra napi politikai kérdéssé váltak. 2021. július végén két, ellentétes szándékú dokumentum jelent
Az 1877–1878-as orosz–török háború és a berlini kongresszus
A krími háborúban elszenvedett vereség után Oroszország egy időre visszaszorult az európai politikától, s a belpolitikára, illetve a Távol-Kelet felé fordította figyelmét. Gorcsakov orosz külügyminiszter a külpolitikai programjának megfogalmazásakor így
Pacifizmus és realitások – A német zöldek külpolitikájának egy évtizede
„Figyelem, ellenséges repülőgépek nagyobb csoportja közeledik Belgrád felé. Polgáraink, maradjanak mindannyian a menedékeikben, és várjanak az információs központ utasításaira.” – értesülhettek egy szerb rádióadó hallgatói. Ez a figyelmeztetés nem 1941-ben hangzott el,
A velünk élő délszláv háború – Dosz Café a Pécsi Tudományegyetemen
Szinte napra pontosan húsz évvel Szarajevó ostromának befejezése után, 2016. március 2-án a Doktoranduszok Országos Szövetsége Történelem- és Politikatudományi Osztálya kerekasztal-beszélgetést tartott az 1990-es években történt balkáni eseményekről. A délszláv