Szarajevó szafari

Szarajevó ostroma a délszláv háború idején a modern hadtörténet leghosszabb ostroma volt: a harcok 1425 napon át dúltak a városban. Az ostrom azonban nem pusztán hossza miatt vált hírhedtté. A boszniai szerb erők célzottan a civil lakosság ellen folytattak támadásokat, hogy megtörjék a város ellenállását és morálját.

A délszláv háború boszniai hadműveletei a modern hadtörténetben is kiemelkednek brutalitásukkal és a civil lakosságot érő atrocitásokkal. Bár a polgárháború során valamennyi hadviselő fél követett el háborús bűnöket, a boszniai szerb erők különösen súlyos felelősséget viselnek: számos tömegmészárlás, köztük a srebrenicai népirtás is a nevükhöz köthető. A legkegyetlenebb események azonban talán Bosznia fővárosában, Szarajevóban zajlottak.

A várost már 1992 áprilisának elején blokád alá vonták a szerb erők, még Bosznia-Hercegovina függetlenségének kikiáltása előtt. Később a harcok irányítását és a blokád fenntartását a Boszniától elszakadni kívánó Boszniai Szerb Köztársaság fegyveres alakulatai vették át. A boszniai szerb csapatok rendszeresen aknavetőkkel lőtték a közösségi tereket – piacokat, utcákat, sorban álló civileket –, miközben mesterlövészek tartották folyamatos rettegésben a lakosságot. Szarajevó széles utcái és nyílt terei ideális terepet biztosítottak számukra. A város számos pontján jelentek meg a „Vigyázat! Orvlövészek!” feliratú táblák és graffitik; a lakosság gyakran akasztófahumorral próbált reagálni a kilátástalan helyzetre. A nemzetközi sajtót bejárták az ostromlott város képei, amelyeken civilek rohannak fedezékbe az orvlövészek elől.

A Jugoszlávia Nemzetközi Büntető Törvényszéke (ICTY) előtt 2007-ben tett tanúvallomásában egy amerikai volt tengerészgyalogos, John Jordan – aki a bosnyák oldalon önkéntesként harcolt – részletesen beszélt a boszniai szerb mesterlövészek módszereiről és céljairól. Elmondása szerint az orvlövészek gyakran fiatal nőket, terhes asszonyokat és gyermekeket céloztak, mivel ezzel lehetett a legnagyobb pszichológiai csapást mérni a város lakosságára, és megbontani a családok morálját és kohézióját.

Jordan vallomásában egy még nyugtalanítóbb elem is megjelent. Arról számolt be, hogy olyan fegyvereseket is látott, akik egyértelműen nem katonák, helyi milicisták vagy zsoldosok voltak, hanem külföldről érkező civilek. Fegyvereik – Jordan megfogalmazása szerint – inkább voltak alkalmasak arra, hogy „vaddisznóra vadásszanak velük a Fekete-erdőben”, mint katonai harcra. Az úgynevezett „embervadász turizmus” kérdése már a kilencvenes években is felmerült a délszláv háború kapcsán: Trentóban és Barcelonában is indult eljárás ilyen vádak miatt, ám jogerős elítélések végül nem születtek.

A téma 2022-ben került ismét a figyelem középpontjába, amikor egy szlovén rendező bemutatta a Szarajevó szafari című dokumentumfilmet. A filmben túlélők és áldozatok hozzátartozói számolnak be tapasztalataikról, valamint megszólal egy volt hírszerző tiszt is, aki azt állítja: már 1993-ban figyelmeztették az olasz hírszerzést arra, hogy vagyonos olasz állampolgárok érkeznek Boszniába „emberekre vadászni”. A vádak szerint a boszniai szerb erők szervezték ezt a különös és brutális „vadászturizmust”, amely során nyugati résztvevők meghatározott árlista alapján fizettek az „élményért”. Ezek az állítások egybecsengenek John Jordan korábbi vallomásával a vadászfegyverekkel felszerelt külföldiekről.

A dokumentumfilm nyomán egy olasz oknyomozó újságíró, Ezio Gavazzeni saját vizsgálatot indított. Állítása szerint több olyan személyt is sikerült azonosítania, akik részt vehettek ezekben a „vadászatokban”. Az összegyűjtött információkat átadta a milánói ügyészségnek, ahol bejelentették: nyomozást indítanak az ügyben.

Lengyel Ádám

Az alábbi videó további információval szolgál az eseményekről:

Felhasznál források:

Bogoeva, Julija: The War in Yugoslavia in ICTY Judgements: The Goals of the Warring Parties and Nature of the Conflict. Brüsszel, Torkel Opsahl Academic EPublisher, 2017.

Burg, Steven L. – Shoup, Paul S.: The War in Bosnia-Herzegovina. Ethnic Conflict and International Intervention. Armonk-London, M.E. Sharpe, 1999. 

John Jordan tanúvallomásának átirata, 2007. február 22.

Nation, R. Craig: War in the Balkans, 1991 – 2002. Strategic Studies Institute, 2003. 

Németh Árpád: A szarajevói szafari: gazdag külföldiek egy vagyont fizettek hétvégi embervadászatért a háború alatt. Euronews, 2025. 11. 14.

Németh Árpád: A szarajevói szafari 2: feltáró vallomások, kanadai embervadász, magyar szál, Vučić lőálláson. Euronews, 2025. 11. 23.

Ezt olvastad?

Az Osztrák–Magyar Monarchia balkáni diplomáciája: az 1877-es budapesti egyezmény és annak következményei

Egy esztendő híján 150 éve, 1877. január 15-én került sor arra a titkos budapesti egyezményre, amely a cári Oroszország és

X