Debreceni Egyetem
Az angol–orosz kapcsolatok és a keleti kérdés – interjú Schrek Katalinnal
Schrek Katalin történész 19. századi egyetemes történelemmel, diplomáciatörténettel foglalkozik. Doktori értekezése 2020 őszén jelent meg könyv formájában A keleti kérdés válságainak kezelése az angol–orosz kapcsolatok viszonyrendszerében: koncepciók, mechanizmusok és azok
Augustustól Vietnámig – A nemzetközi kapcsolatok története
A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete 2020-ban új kötettel jelentkezett Nemzetközi kapcsolatok története címmel, amelynek kiadását a Debreceni Egyetem BTK Hallgatói Önkormányzata és a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolája
Az agrártörténeten és a néprajzon túl – Tanulmányok az Alföld mezőgazdaságáról
Az egyes tudományterületeken, tudományos diszciplínákon belüli specializálódás, egy-egy részterület szűkebb kutatási egységekre történő „széttagolódása” természetes és voltaképpen szükséges velejárója a tudományok fejlődésének és annak, hogy a 18-19. századtól kezdődően alapvetően
A Capitolium és a barbárok
Nagy port vert fel, hogy 2021. január 6-án az Amerikai Egyesült Államok szövetségi törvényhozásának épületét, a Capitoliumot megrohanták azok a tüntetők, akik előzőleg részt vettek egy gyűlésen. Egy gyűlésen, ahol
Wilsontól a Szent Korona amerikai kalandjáig – interjú Glant Tiborral
Glant Tibor a Debreceni Egyetem Észak-amerikai Tanszékének oktatója, az amerikanisztikai doktori alprogram vezetője, az MTA Lendület Trianon 100 kutatócsoport tagja. Egyetemi tanulmányait Debrecenben és Warwickben végezte, angol és magyar PhD-fokozattal
Teutonok és Magyarország – Recenzió
Pósán László egyetemi docens, a Debreceni Egyetem oktatója évtizedek óta kutatja Németország, a skandináv régió és a Német Lovagrend középkori történelmét. Számos tanulmány és több önálló kötet, monográfia szerzője, tanulmánykötetek
A magyar arisztokrácia szerepei
A magyar arisztokrácia szerepei. A szándékosan választott címmel két tudományterület, lazán interdiszciplináris keret és kutatási aspektus jelzésére vállalkozom. Míg a társadalmi szerepekkel (jobbára a 20. századi fogalom keletkezése alapján is)
Pázmány-kutatás a Kádár-korszakban – interjú Bitskey Istvánnal
Bitskey István professzor a kora újkori magyar irodalom és művelődéstörténet kutatásának megkerülhetetlen alakja, aki évtizedek óta meghatározó szereplője a magyar történetírásnak. Ennek ellenére tudományos útjának indulása a Kádár-korszak elején nem
Körkép a 15. századról – Hunyadi Mátyás és kora
Az MTA-DE Lendület „Magyarország a középkori Európában” kutatócsoport Memoria Hungarie sorozatának 12. köteteként jelent meg a Hunyadi Mátyás és kora című kiadvány Bárány Attila, Kavecsánszki Máté, Pósán László és Takács
Viaszba rejtett életrajzok – Sokpecsétes oklevelek 1440-ből – Recenzió
Igazi kuriózumnak számít az a sokpecsétes irategyüttes, melyet a Varsói Történelmi Iratok Központi Levéltára őriz, s amely magyar vonatkozásai miatt fontos dokumentumcsoportja középkortörténetünknek. Mivel a magyar középkorkutatás erősen forráshiányos, minden