Lengyel Emese bejegyzései
Ezerarcú revüvilág – A Rákosi-korszak és a pesti show business
Közhely, de szokták mondani, hogy nem lehetséges a borító alapján megítélni egy könyvet, ez pedig különösen igaz a tudományos igénnyel megírt művekre. Ugyanakkor Molnár Dániel színháztörténész Vörös csillagok – A
A piliscsabai campustól a Gypsy Lore Society-ig – interjú Hajnáczky Tamással
Hajnáczky Tamás kisebbségpolitikai szakértő közel egy évtizede foglalkozik 20. századi állami cigánypolitikák feltárásával, illetve a cigányság jelenlegi helyzetének vizsgálatával. A Károli Gáspár Református Egyetem kutatója, egyben cigányügyi referense. Emellett közel
Katonás leánynevelés Sopronban – Recenzió
A Magyar Királyi Zrínyi Ilona Honvédtiszti Leánynevelő Intézet az a „katonaiskola”, melynek történetéről kevesebb munkát találhatunk, ha összehasonlítjuk a többi, ehhez hasonló intézetről szóló történeti írások számával. Jelen ismertetőben a
A cigányzenészek mozgalma a boldog békeidőkben
2019-ben megjelent Cigányzenészek harca a két világháború közötti Magyarországon forráskiadvány „második felvonásaként” látott napvilágot idén a Cigányzenészek mozgalma a boldog békeidők Magyarországán című kötet, szintén Hajnáczky Tamás kisebbségpolitikai szakértő, kutató
Körkép a 15. századról – Hunyadi Mátyás és kora
Az MTA-DE Lendület „Magyarország a középkori Európában” kutatócsoport Memoria Hungarie sorozatának 12. köteteként jelent meg a Hunyadi Mátyás és kora című kiadvány Bárány Attila, Kavecsánszki Máté, Pósán László és Takács
Cigányzenészek harca a két világháború közötti Magyarországon
A cigányzenészek két világháború közötti helyzetét ismerhetjük meg korabeli sajtóanyagok, rendeletek, valamint jegyzőkönyvek tematikus közzététele által, Hajnáczky Tamás kisebbségpolitikai szakértő, kutató szerkesztésében, a Gondolat Kiadónál megjelent Magyar Cigányzenészek Országos Egyesülete.
Anne Frank emlékezete – Egy killítás margójára
Anne Frank mindössze tizenöt évet élt, rejtőzködött a nácik elől a második világháború alatt. Fennmaradt története és naplója segítségül szolgál a zsidóüldözés áldozatairól való párbeszédben és emlékezésben. Amszterdamban, 1960-ben Otto