gyarmatosítás
Magellán Föld körüli útja?
Amikor Kolumbusz 1492-ben elérte Amerika partjait, nem tudta, hogy egy új földrészt fedezett fel: haláláig abban a tudatban élt, hogy Indiába jutott el. Csak később bizonyosodott be, hogy az európaiak
Z mint Zorro – a fekete álarcos igazságosztó legendája
Zorro, a fekete álarcos, fekete köpenyes hős majdnem száz éve védi az elnyomottakat, gyöngéket, és üldözi a gonosztevőket regényekben, képregényekben és a filmvásznon. Az 1919-ben Johnston McCulley amerikai író által
Az olasz–etióp háború egy olasz diplomata visszaemlékezésében
85 évvel ezelőtt, az 1935. október 2–3-ára virradó éjjelen Benito Mussolini olasz kormányfő útnak indította csapatait Etiópiába, amelyet két korábban megszerzett olasz gyarmat, Eritrea (1890) és Olasz Szomália (1889: protektorátus,
Konferencia kávészünet nélkül?
Az „új koronavírus-járvány mindannyiunk életét megváltoztatta” kijelentést már különböző kontextusban nagyon sokszor hallottuk és elcsépelten is hangzik. Azonban tény, hogy március óta akit lehetett „home office”-ba küldtek, a köz- és
Elfeledett svéd gyarmatosítás Nyugat-Afrikában: A Svéd Aranypart (1650–1663)
A 17. századi gyarmatosítások sorában az utókor számára talán kevésbé ismert a Svéd Királyság kolonizációs politikája. Az északi államban a gyarmatosítás igénye először a harmincéves háború (1618–1648) idején, II. Gusztáv
Svéd telepesek a Delaware-folyó mentén: Az észak-amerikai Új-Svédország (1638–1655)
A 17. század első felében a Svéd Királyság európai expanziós törekvései mellett észak-amerikai, a század közepén pedig nyugat-afrikai gyarmatosítással kívánta növelni befolyását. II. Gusztáv Adolf svéd király (1611–1632) uralkodásának idején,
A Meidzsi-restauráció és rövid távú következményei
A 2019-es év több szempontból is jelentős mérföldkőnek számított Japánnal kapcsolatban: egyrészt hosszú idő után uralkodóváltás történt a szigetország császári trónján, új korszakot kezdve ezzel (Reiva – jelentése: békés harmónia).
A búrok és Dél-Afrika kérdései
Dél-Afrika újkori történelme szorosan kapcsolódik Európa, de főképp a gyarmatosító nagyhatalmak, így Nagy-Britannia történelméhez. Az európaiak első érintkezése a térséggel a nagy földrajzi felfedezések korához nyúlik vissza: a 15. századtól
Az olasz külpolitika útkeresése 1861–1915 között
Olaszország csupán a 19. század második felében lépett be a világpolitika színpadára hasonlóan az 1871-ben létrejött Németországhoz. Miközben birodalomépítő terveket fogalmazott meg, az olasz politikai vezetésnek évszázados lemaradást kellett behoznia,
A Mennyei Birodalom és a „fekete méreg”: Az első ópiumháború története (1839–1842)
Az 1830-as években a brit kormányzat a fontos belpolitikai csatározások ellenére – mint például a szavazójog kiterjesztése és az ún. korrupt választókerületek megszüntetése – a külpolitikában is aktív maradt. A