gyarmatosítás
Az olasz külpolitika útkeresése 1861–1915 között
Olaszország csupán a 19. század második felében lépett be a világpolitika színpadára hasonlóan az 1871-ben létrejött Németországhoz. Miközben birodalomépítő terveket fogalmazott meg, az olasz politikai vezetésnek évszázados lemaradást kellett behoznia,
A Mennyei Birodalom és a „fekete méreg”: Az első ópiumháború története (1839–1842)
Az 1830-as években a brit kormányzat a fontos belpolitikai csatározások ellenére – mint például a szavazójog kiterjesztése és az ún. korrupt választókerületek megszüntetése – a külpolitikában is aktív maradt. A
Kora újkori angol kereskedőtársaságok története
„A kereskedelem a csatorna, melyen át a jólét beömlik országunkba” – mondta I. Jakab angol király 1622-ben, amely jól tükrözte az angol gondolkodást a kereskedelem fontosságával kapcsolatban. Anglia, majd a
Lőpor és sárkánytánc: Kína terjeszkedése a 17. században
A 17. század második felében a „Mennyei Birodalomnak” több kihívással kellett szembe néznie. A belső nehézségek – gazdasági válságok és parasztlázadások – megtépázták az uralkodó dinasztia hírnevét, így a Mingek
Afrika gyarmatosítása és a nagyhatalmak szembenállása
Afrika 19. századi történetének alakulása az európai történelemmel és fejlődéssel áll szoros összefüggésben. Elfogadottá vált az a nézet, miszerint az afrikai kontinens 19. századi történelme az alávetés története. A 18.
A brazil kultúra afrikai gyökerei
A modernkori rabszolgaság kutatása és beillesztése egy-egy gyarmatosító nemzet történelemoktatásába gyakran gerjeszt vitákat. Brazília – mint Portugália egykori legnagyobb gyarmata – számára a rabszolgakereskedelem megindulása és fokozódása több következménnyel járt
A német gyarmatosítás és a népirtások története – interjú Jürgen Zimmererrel
Jürgen Zimmerer 2005 óta az International Network of Genocide Scholars (a Népirtások Kutatóinak Nemzetközi Hálózata) elnöke, 2010 óta a Hamburgi Egyetemen az afrikai történelem professzora, a Hamburg posztkoloniális öröksége. Hamburg