II. Miklós
„A múlt nem múlt el.” – Cárok és cárnők az Orosz Birodalom élén
2011-ben, a Móra Könyvkiadó gondozásában és fordításában jelent meg David Warnes történésznek Az orosz cárok krónikája: Az Orosz Birodalom uralkodóinak története című könyve. A mű fő célja, hogy megvizsgálja, milyen
A modern kori Trafalgar – az 1905-ös csuzimai ütközet
A 19. század utolsó negyede és a 20. század első évtizede közötti időszakot a történetírás számos esetben az imperializmus időszakának nevezi. A korszak vezető országai nagyhatalmi státuszuk és presztízsük biztosítása
Játékosítás a történelemoktatásban? Igény elvi szinten volna rá…
Paksa Rudolf történésszel, szakkönyv- és tankönyvíróval, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársával beszélgettem egy új magyar történelmi társasjáték, a Rebellió kapcsán, mely egy izgalmas ötleten alapul: mi történne, ha belehelyezkedhetnénk az 1848-49-es
A „szerzetescsuhába bújt ördög”: Raszputyin és a Romanovok
Grigorij Raszputyin alakjához kapcsolódik a huszadik század eleji cári Oroszország egyik legnépszerűbb és legismertebb mítosza. Ő volt a „szerzetescsuhába bújt ördög”, akinek sikerült beférkőznie a cári család bizalmába azzal, hogy
Lenin és az októberi államcsíny
Alig találunk a történelemben olyan eseményt, melyet a későbbi politikai rendszerek ne torzítottak volna el annyira, mint az 1917-es oroszországi forradalmak történetét. A lezajlott eseményekből a kommunista állam dicsőséges eredetmítoszt
Az 1917. évi októberi orosz forradalom
Idén 100 éve annak, hogy a cári Oroszországban 1917. október 25-én − a Gergely-naptár szerint november 7-én – kitört a Nagy Októberi Szocialista Forradalom az Auróra cirkálóról leadott éles vagy
A zsidóság helyzete a cári Oroszországban – II. rész
A zsidókkal szembeni orosz magatartás meghatározó mértékben akkor változott meg, amikor 1881 márciusában a Narodnaja Volja tagjai meggyilkolták II. Sándor cárt, és III. Sándor került a trónra. Szliozberg megemlíti, hogy
A zsidóság helyzete a cári Oroszországban – I. rész
A 19. században az európai nagyhatalmak ─ köztük a cári Oroszország ─ egyre nagyobb érdeklődést tanúsítottak a Közel-Kelet térsége iránt, amely területének releváns része ekkor még az Oszmán Birodalom fennhatósága