Kárpátalja
„A zsidók félve néznek körül akkor is, ha egymás között beszélgetünk” – A holokauszt Kárpátalján (1944)
Vincze András az Északkeleti Hadműveleti Terület – Kárpátalja – kormánybiztosa 1944 nyarán így nyilatkozott az egyik helyi napilapnak: „Rend, fegyelem, gyorsaság, munka! Keresztény és feltétlenül jobboldali politika” (Kárpáti Magyar Hírlap,
Magyar sors Kárpátalján
Kulcsár Zoltán Magyar sors Kárpátalján című kötete több egyszerű visszaemlékezésnél: nemcsak a család, hanem az egész régió történetét megismerhetjük belőle úgymond alulnézetből, személyes nézőpontból. Kulcsár Zoltán kötetét a Nemzeti Emlékezet
Mindent a várakról – Erődített helyek a Felvidéken és Kárpátalján
2018-ban jelent meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet gondozásában Karczag Ákos és Szabó Tibor kétkötetes hiánypótló, monumentális alkotása a Felvidék és Kárpátalja erődített helyeiről. A szerzők közül Szabó Tibor gépészmérnök, jelenleg műszaki
Kárpátalja a hatalmi harcok középpontjában (1938–1939)
Ha Kárpátaljáról van szó, sok minden juthat az ember eszébe. Hovatartozásunkból adódóan a többség elsősorban az ott élő magyar kisebbségre asszociálhat, vagy jelen helyzetben akár a 2022. február 24-én kirobbanó
Görögkatolikus apácák kiutasítása Kárpátaljáról (1939)
Kárpátalja területének Magyarország fennhatósága alá kerülését követően azonnal megkezdődött annak társadalmi konszolidációja és gazdasági integrációja. A visszaillesztés, de főleg a konszolidáció folyamatában a budapesti politikai elit fontos szerepet szánt a
Sztojka Sándor görögkatolikus püspök kontra Latorca Részvénytársaság, avagy vita a kegyúri tartozásról
A magyar nemzetiségi politika célja volt Kárpátalja gyors konszolidációja és a terület integrálása az ország gazdasági vérkeringésébe, illetve társadalmi életébe. Mivel Kárpátalja nagy részét (77%) a ruszinok alkották és mivel
Ukrajna Európa történetében: egy frissen kiadott ukrán társmonográfia ismertetése
2020 nyarán Kijevben került kiadásra az Ukrajna Európa történetében a 19. század – 21. század kezdete között: történelmi esszék (Україна в історії Європи XIX – початку XXI ст.: історичні нариси)
Generációk találkozója az ELTE-n
A járványhelyzet ellenére idén is megrendezték az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskola Modernkori Magyarország Doktori Programjának éves doktorandusz konferenciáját. Habár általában ez a tudományos rendezvény tavasszal van, az idei
A Tanácsköztársaság és Kárpátalja
A Magyar Népköztársaság 1918 decemberében létrehozta a Ruszka Krajna nevű autonóm területet, ami Kárpátalja ruszinok lakta részét ölelte fel. Ezt a területet a Tanácsköztársaság ideje alatt, egészen pontosan 1919. március
Heti Ajánló 2019/41.
Változatos tudományos programok kaptak helyet e heti kínálatunkban, rendkívül érdekes rendezvényeket ajánlunk a figyelmetekbe a határainkon innen és túlról is. Október 7., hétfő 17.00-tól folytatódik a Clio Intézet Budapest Főváros Levéltárával