Svédország
„Észak Oroszlánja” – II. Gusztáv Adolf szerepe a harmincéves háborúban
Az 1618-tól 1648-ig tartó harmincéves háború a kora újkori Európa legnagyobb nemzetközi fegyveres konfliktusa volt. Harctéren körülbelül 450 000 ember veszíthette életét, azonban a pusztítások okozta éhínség, a járványok, a
Egy svéd telepes család Amerikában – A Kivándorlók
1849-ben, a magyar szabadságharccal egy időben, Svédországban egy csendesebb ellenállás vette kezdetét: a nagy amerikai kivándorlás. Vilhelm Moberg svéd író regényciklusának (Kivándorlók, Bevándorlók, Telepesek, Az utolsó levél Svédországba) főhőse, Karl-Oscar
„…elhagytam a magyar területet…” – A rendszer árulói? Disszidálások a külszolgálatból 1945 után
A lassan másfél éve tartó pandémiás helyzetben mindennapunk részévé vált, hogy számtalan tevékenységet a számítógép előtt végzünk, így már egyáltalán nem újkeletű, hogy egy konferencia szervezői az online térbe kényszerülnek.
Elfeledett svéd gyarmatosítás Nyugat-Afrikában: A Svéd Aranypart (1650–1663)
A 17. századi gyarmatosítások sorában az utókor számára talán kevésbé ismert a Svéd Királyság kolonizációs politikája. Az északi államban a gyarmatosítás igénye először a harmincéves háború (1618–1648) idején, II. Gusztáv
Svéd telepesek a Delaware-folyó mentén. Az észak-amerikai Új-Svédország (1638–1655)
A 17. század első felében a Svéd Királyság európai expanziós törekvései mellett észak-amerikai, a század közepén pedig nyugat-afrikai gyarmatosítással kívánta növelni befolyását. II. Gusztáv Adolf svéd király (1611–1632) uralkodásának idején,
21. századi vikingek – hagyományőrzés és történelmi újrajátszás
A Nordic Content februári eseményén a kísérleti régészeté és a hagyományőrzésé volt a főszerep. A 2006-óta működő, bel- és külföldön egyaránt ismert Norde Gard csapatának vezetője, Hézser Benedek a viking
Parlamentek, érdekek, meggyőződések
2019. október 17-18-án a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) társszervezésében az MNL Országos Levéltára Bécsi kapu téri épülete, valamint a Közép-Európai Egyetem Nádor utcai campusa adott otthont a “Parliaments, Interests, Convictions.
Globális kérdések a történelem szemszögéből – A 4. EURHO konferencia
A European Rural History Organisation (EURHO) konferenciáját 2019. szeptember 10. és 13 között tartották Párizsban. A kétévente megrendezett esemény előző házigazdái Brighton (Egyesült Királyság), Bern (Svájc), Girona (Spanyolország), 2017-ben pedig
Módszertani kérdések a történeti kutatásban
2018. szeptember 17-18-án rendezték meg a Methodological Questions in Historical Research című nemzetközi workshopot a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A Történettudományi Intézet Újkortörténeti Tanszékének szervezésében megvalósuló konferencia angol, illetve német
A posztszovjet térség társadalmi változásai
Az elmúlt bő hatvan év során óriási mértékű politikai, társadalmi és kulturális változások zajlottak le Kelet-Európában és Oroszországban. Skandinávia legrégebbi felsőoktatási intézménye, az 1477-ben alapított Uppsalai Egyetem Regimes and Societies