A „genius loci” nyomában – Bede Béla: Emlékhelyek Magyarországon

„[…] Az ősi ház, az ősi föld éppoly elválaszthatatlan tőlünk, mint testünk valamely tagja, mint lelkünk valamely része […]” – idézi a szerző, Bede Béla Gárdonyi Géza Ida regénye című művét annak kapcsán, milyen rendezőelv áll könyvének középpontjában. (7.) Bede Béla újabb útikalauza 2022-ben jelent meg a Corvina Kiadó gondozásában. A szerző, aki egyébként közgazdász végzettségű, számos helyen járt már a világban, és jól ismeri hazánkat is – így időről időre újabb útikönyvvel lepi meg az olvasóközönséget. A kötet azon kalandját foglalja magába, amelynek keretén belül 176 településen 219 híres személy 250 emlékhelyét (múzeum, emlékház, emlékszoba) kereste fel azt a kérdést kutatva, hogy létezik-e a hely szelleme, a „genius loci”.

Bede Béla: Emlékhelyek Magyarországon, 2022, Corvina Kiadó, 160 oldal.

Az emlékhely és a „genius loci” régóta ismert fogalmaak: előbbi egy olyan helyszínt takar, ahol vagy egy jelentős történelmi esemény zajlott le, vagy egy‒egy híres személy életében valamilyen okból kifolyólag jelentőséggel bírt, és az adott helyen az utókor valamilyen formában megemlékezik az eseményről vagy a személyről. Maga a „genius loci” fogalma ennél összetettebb, mert nemcsak a helyhez való kötődést foglalja magába, hanem az ahhoz fűződő szeretetet, emberi kapcsolatokat, érzelmeket, emlékeket, tárgyakat – mindent, ami az emberi élet része és az adott helyhez köthető. A szerző számára ez utóbbi fogalom mindenképp létezik, és ezt azzal indokolja, hogy történelmi helyek példáit sorakoztatja, ahová rendszeresen vissza-visszajárnak az emberek az ókortól kezdve napjainkig: Delphoi, Párizs vagy Szentendre. A kötet alanyai számára azonban nem ennyire egyértelmű a helyhez való kötődés, a hely szellemének létezése: akad köztük olyan, akit alapvetően meghatározott a környezete (Mikszáth Kálmán), és kötődött ahhoz, míg mások kevésbé, és akár világcsavargóként járták a világot egész életükben (Ady Endre). A szerző előismeretei tükrében sem mindig helyes prekoncepcióval érkezett az emlékhelyekre, például több külföldön karriert befutott művészről nem gondolta, hogy milyen mélyen kötődnek magyarországi szülőhelyükhöz.

Carl Lutz (1895-1975) svájci diplomata, Svájc budapesti alkonzulja volt (1942-1945), s ez idő alatt több mint 62000 ember életét mentette meg. Emlékszobája abban az épületben kapott helyet, ahol körülbelül 3000 zsidót bujtatott. (Kép forrása: Wikipedia)

Mi határozza meg a hely szellemét? „A jó emlékhely őrzi azt a szellemiséget, ami a lakójára jellemző volt. Ilyenkor szinte alkotás közben képzelhetjük magunk elé a művészt.” (8) Ezt különösen erősítheti az a tény is, ha szegényesen berendezett emlékhelyről van szó, ami tükrözheti, hogy a korábban ott élt alkotó valóban szegényes körülmények között élt és dolgozott, mint Ladányi Mihály költő.

Amerigo Tot (1909-1984) szobrász, Tóth Imre néven született Fehérvárcsurgón. 1933-tól élt Rómában, de 1969-től rendszeresen visszatért szülőhazájába. Képzőművészként és színészként is ténykedett, Budapesten és Pécsett is emléket állít neki egy‒egy múzeum. A képen budapesti síremléke látható.

A kötetben 115 híresség magyarországi emlékhelyeit mutatja be a szerző, az alanyok között vannak írók (Végh Antal), költők (Vörösmarty Mihály), festők (Amerigo Tot), színészek (Tolnay Klári), politikusok (Wekerle Sándor), vagy tudósok (Öveges József). A foglalkozási megosztottság ellenére nem e szerint, hanem egyszerűen alfabetikus rendben sorakoznak a kötet szereplői és az emlékhelyek, a szerző többnyire egy – másfél oldalt szentelt az adott személy és emlékhely bemutatására. Minden leírás az emlékhely pontos megnevezésével kezdődik, ahol a szerző közli az emlékhely címét, nyitvatartási idejét és elérhetőségét a telefonszám és az e-mail-cím megadásával együtt. Egy‒egy szereplő esetén több emlékhelyet is feltüntetett, de egyes személyeknél, például Petőfi Sándor esetében kénytelen volt válogatni, mert több mint harminc helyet sikerült találnia, így ebből ötöt pontosan megadott a fenti adatokkal együtt, további ötöt pedig a szócikk végén csak a pontos címmel együtt. Az emlékhely adatait követi az ismert személy életrajza, ami nem a klasszikus lexikoni szócikk mintáját követi, és leginkább az domborodik ki belőle, hogy az adott helynek mi volt a jelentősége a híres ember életútjában.

A kötet végén további két lista is helyet kapott még, az egyik településenként sorolja, hogy mely személynek van emlékhelye az adott településen, valamint egy további 104 híres személy emlékhelyeit tartalmazó felsorolás, ahol a szerző szintén megadja az emlékhely címét, valamint telefonos elérhetőségét, de itt bővebb leírásra nem került sor.

Róth Miksa (1865-1944) üvegfestő és mozaikművész, szakmájának díjnyertes képviselője, a Ferenc József rend lovagi fokozatának birtokosa. Róth Nefelejcs utcai lakóházából alakítottak ki múzeumot emlékének őrzésére, ahol állandó és időszaki kiállítások is várják a látogatókat. (Kép forrása: Wikipedia)

A kötetet lapozva, a benne szereplő adatokat olvasva némi hiányérzete mégis támadhat az olvasónak: a könyv borítóján kívül nincsenek képek a kötetben sem a szereplőkről, sem az emlékhelyekről, még csak egy‒egy esetben sem szemléltetésképpen, ami egy útikönyvtől elvárható lenne. Mindazonáltal a könyvet haszonnal forgathatja mindenki, aki múltunk nagyjainak emlékhelyeire és azok elérhetőségére kíváncsi.

Bede Béla: Emlékhelyek Magyarországon (Corvina Kiadó youtube csatorna)

Czinege Szilvia

Ezt olvastad?

Az évfordulók iránt rendkívül sokan érdeklődnek. Az Újkor.hu ezért immár évek óta összegyűjti az újév első napjaiban a történelmi évfordulókat,