A „Pro Scientiis et Artibus 250” rendezvénysorozat nyitó napja és az „Egyházi felsőoktatás a 18. századi Magyarországon” című konferencia

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (Eger) alapítója, Eszterházy Károly püspök védőszentje, Borromeo Szent Károly névnapján, 2024. november 4-én ünnepelte a központi épületében, a Líceumban 250 évvel ezelőtt kezdődött és azóta is folyamatosan zajló tanítás e kerek évfordulóját. A jeles dátum alkalmából az intézmény ünnepi rendezvénysorozatot indított az egri egyetem jelmondata felhasználásával „Pro Scientiis et Artibus 250” címmel, melynek része volt az Egyházi felsőoktatás a 18. századi Magyarországon című konferencia is.

A nyitónapon az universitas vezetősége (Pajtókné Tari Ilona rektor, Csáfor Hajnalka, Juhász Tibor, Novák István és Váczy Kálmán rektorhelyettesek), valamint Dolhai Lajos az egri Hittudományi Főiskola rektora megkoszorúzta a Domus Universitatis (az egyetemi ház) aulájában Eszterházy Károly egri püspök emlékére állított márványtáblát. A program ünnepi könyvbemutatókkal folytatódott. Először Dolhai Lajos és Gebei Sándor, az Egyetem Történelemtudományi Intézetének professor emeritusa mutatta be a Bartók Béla, Makai János és Nagy Andor által tudományos igénnyel megírt, Kalmár János, az Esterhazyanum Kutatócsoport vezetője szerkesztésében erre az alkalomra megjelent, Az egri Líceum a magyar oktatás történetében című, képekkel gazdagon illusztrált reprezentatív könyvet.Pap József egyetemi tanár, az intézmény Új- és Jelenkori Történelem Tanszékének vezetője ismertette a felsőoktatás hazai hallgatósága neves szakértője, Szögi László, az ELTE címzetes egyetemi tanára, az ELTE – MTA Egyetemtörténeti Kutatócsoportja vezetője és két munkatársa Kmety Adrien és Hadobás Eszter által összeállított kétkötetes Az egri felsőoktatás hallgatói adattára című, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum kiadójának gondozásában napvilágot látott kötetet.  Míg az előbbi könyv a negyed évezreddel ezelőtti kezdetektől 2021-ig terjedően, időrendben tekinti át a Líceumban folyó oktatás múltját, addig az utóbbi kétkötetes munka az egri felsőoktatási  intézmény vonzáskörzeteire is kitérő tanulmányokat követően, az adattárak a különböző fakultások az 1713-1918 közötti bő kétszáz év alatt beiratkozott hallgatók nevét és az intézményi anyakönyvekben róluk megtalálható információkat tette közzé a modern számítógépes adatfeldolgozási módszer kínálta lehetőségek felhasználásával.

A könyvbemutatókat követően, a Líceum II. emeleti folyosóján a Tittel Pál Könyvtár és az Egri Főegyházmegyei Könyvtár munkatársai által közösen létrehozott, a 250 éves egri felsőoktatás jelentősebb epizódjait felvonultató plakátkiállítás megnyitásával értek véget az első nap délelőtti eseményei. Délután, az egyetemi ház épületével szemben emelkedő székesegyházban Ternyák Csaba egri érsek, az egyetem nagykancellárja által, több főpaptársa közreműködésével celebrált hálaadó szentmiséjével folytatódott a program, amelynek keretében elhangzott Pajtókné Tari Ilona rektor és Varga-Bajusz Veronika felsőoktatási államtitkár ünnepi beszéde is. Este pedig a Gárdonyi Géza Színházban előadott, Az örökség című musical ősbemutatójával zárult az első napi megemlékezés.       

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és az Egri Főegyházmegye közös fenntartásában működő Esterhazyanum Kutatócsoport, a Magyar 18. Század-kutató Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága támogatásával november 5-én, az egri egyetem Kápolnájában az Egyházi felsőoktatás a 18. századi Magyarországon címmel rendezett tudományos konferenciával csatlakozott az előző napon megnyitott rendezvénysorozathoz. Kalmár János (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem), az Esterhazyanum Kutatócsoport szakmai vezetője, köszöntőjében méltatta a tudománypártoló püspök munkásságát. Kiemelte, hogy az egyháznagynak szándékában állt és minden lehetősége meg is voltarra, hogy az egyetemi ház falain belüli négy karral elkezdődhessen az egyetemi oktatás. Hangsúlyozta, hogy ez jól illeszkedett a 18. századi magyar egyházi felsőoktatás folyamatába, amelynek az egynapos tudományos tanácskozás hivatott méltó szakmai emléket állítani. Kitért arra is, hogy a jelen szakmai rendezvény fő szervezője, az Esterhazyanum Kutatócsoport idén ünnepli fennállása tizedik évfordulóját, és örömmel nyugtázta, hogy alapítói közül többen is megtisztelték a konferenciát jelenlétükkel. Kitért arra, hogy továbbra is az elődök által kitaposott úton terveznek haladni, egyszersmind azonban szélesíteni is kívánják azt a regionális jelenségek országos, esetenként nemzetközi összefüggéseinek bemutatására törekedve.

A tudományos ülést Ternyák Csaba egri érsek nyitotta meg, aki nemcsak azt emelte ki, hogy az egri egyetem 250. tanévét üli, hanem hogy az egri teológiai képzés idén ünnepli 320. évfordulóját, amely a 18. századtól kezdődően, a katolicizmus megújítását célzó trentói zsinaton (1547–1563) elrendelt papnevelési reform programját hűen követve, hosszú időn át jelentősen meghatározta a helyi és az észak-magyarországi régió oktatástörténetét. Az érsek hangot adott annak a reményének, hogy a konferencia résztvevőinek sikerül majd új kutatási eredményeket bemutatniuk. Hivatkozott Albert Einstein máig érvényes gondolatára, miszerint „A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak,” azaz, hogy a hit és az értelem kölcsönösen kiegészíti egymást. Végül köszönetet mondott a líceumtörténeti kötetben közreműködők áldozatos munkájáért, a konferencia résztvevőinek pedig hasznos eszmecserét kívánt.

A tanácskozás délelőtti szekciója Ft. Buda Péter, az Egri Érseki Papnevelő Intézet mestertanárának elnökletével kezdte munkáját. Eva Kowalská (Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete) A Mária Terézia és II. József-féle oktatási reform lehetőségei címmel németül tartott előadásában ismertette Mária Terézia és II. József oktatási reformprogramjait, amelyek a felekezetek szerint eltérő tanítási gyakorlatot szándékoztak, részben állami felügyelet mellett, egységesebbé tenni. Az előadó az egri papképzés átalakításában Barkóczy Ferenc püspöknek, Eszterházy közvetlen elődjének tulajdonított kiemelkedő szerepet.

Ezt követően az érdeklődők részletes áttekintést kaptak az Eötvös Loránd Tudományegyetem két tanárának kutatásai révén a magyar teológusok 18. századi képzéséről. Szögi László Különböző felekezetű magyarországi teológusok külföldi egyetemjárása a 18. században című referátumában statisztikai adatokkal támasztotta alá, hogy kezdeti előnyéhez képest a protestáns egyetemjárás mellé a 18. század végére fokozatosan felzárkóztak a katolikus teológus peregrinusok. Kökényesi Zsolt A bécsi egyetem magyarországi teológus hallgatói egy ismeretlen forrás tükrében (1714–1743) címmel a császárváros egyetemének 1714–1743 közötti anyakönyvi bejegyzései alapján vizsgálta a Szent Barbara-, a Szent Ignác- és a Szent Pongrác-konviktusba járó magyarországi, erdélyi és horvát hallgatók társadalmi mobilitásának lehetőségeit.

Siptár Dánielnek, Jezsuita Levéltár vezetőjének Scholae superiores – jezsuita felsőoktatás a 18. századi Magyarországon című előadása a 18. században kiépülő papképzés szerkezeti felépítését ismertette, bemutatva az egyes tantárgyak elnevezését és tartalmi elemeit, amelyek elsajátítása alapján az akkori papnövendékek jól képzett teológussá válhattak. Előadása második felében Siptár részben csatlakozott a pozsonyi történész-előadó által a felvilágosult abszolutista oktatási reformokról elmondottakhoz, amennyiben kitért a jezsuitáknak az oktatásból történő fokozatos kiszorítására is.  

Az ebédszünetet követően Gőzsy Zoltán (Pécsi Tudományegyetem) A papképzés szerepe és jelentősége XIV. Benedek pápa és Klimo György pécsi püspök működése alapján című előadásában felhívta a figyelmet Eszterházy Károly egyik legismertebb kortársának, Klimo Györgynek a papnevelés terén szerzett érdemeire. Személyére akkoriban – példaképéhez, XIV. Benedek pápához hasonlóan – mint az egyház színvonalának emelőjére tekintettek, és a kortárs közvélemény, az egri püspök mellett, őt is egy új potenciális egyetem alapítójaként tisztelte. Pintér Márta Zsuzsanna (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem)”Jó erköltsökre serkentő példák”: A színjátszás funkciója és gyakorlata a katolikus papnevelésben című előadásában a papnevelés céljára hasznosított színjátékok jelentős szerepét hangsúlyozta, a 18. században bemutatott jezsuita színdarabok számos példájával illusztrálva.

A Kalmár János elnökletével zajló délutáni szekció második harmadában tartott előadásokban a természettudományok kora újkori európai és hazai egyetemi központjai, valamint jelentős személyiségeinek munkássága állt a középpontban. Krász Lilla (Eötvös Loránd Tudományegyetem) A medicina oktatásának egyetemi és egyetemen kívüli műhelyei című előadásában a 18. század második felére kialakuló medicina protestáns és katolikus felekezeti műhelyeiről beszélt, és ismertette az orvosképzés során kötelezően teljesítendő elméleti és gyakorlati feladatokat. Így megtudhatták az érdeklődők, hogy a Markhot Ferenc egri orvosi iskolájába (Schola Medicinalis) járó hallgatóknak is a Herman Boerhaave és Gerhard van Swieten által korábban előírt anatómia, patológia, semiotica, diaetetica, praxis clinica ismereteit, diagnózis-modelljeit kellett elsajátítaniuk.

A konferencia utolsó előadásában Both Mária (Apor Vilmos Katolikus Főiskola) Kitaibel Pál és tudóstársai címmel a nem tehetős közegből származó, ám manapság is nemzetközileg számon tartott természettudós, Kitaibel Pál és közvetlen szakmai kortársainak (Molnár Jánosnak, Varga Mártonnak) sokrétű (a botanika, a kémia, a geofizika, a mineralógia, a balneológia, a földrajz) és a gyógyítás területén kifejtett, kimagasló tudományos tevékenységét ismertette, megemlítve azt is, hogy az elsők között jegyezték Kitaibelt tudománynépszerűsítő tudósként. Mint Both Mária kiemelte, e természettudós azzal a kéréssel fordult az átlagpolgárokhoz, hogy az érdekesnek tűnő köveket küldjék a múzeumba, s ha az ottani szakemberek különlegesnek találják e leleteket, akkor kiállítják azokat.

A tanácskozás szekcióelőadásait követően, az előadóknak és az érdeklődőknek lehetőségük nyílt reflektálni az elhangzottakra: kiegészíteni azokat, némelyik állítást akár vitatni is. Végezetül a szervezők ígéretet tettek a konferencia keretében elhangzott előadások írott változatának megjelentetésére.

Az ebédszünetben a rendező intézmény néhány, a 18. századhoz szintén szorosan kapcsolódó kulturális látnivaló megtekintését is felajánlotta az előadóknak. A vendégek szakmai vezetéssel bejárhatták az egyetemi ház impozáns tereit (a Díszteremben megcsodálhatták a Franz Sigrist által megfestett A négy fakultás című mennyezetfreskót, a Főegyházmegyei Könyvtár Johann Lucas Kracker ecsetjét dicsérő Trentói zsinata alatt lévő Bibliotheca Eszterhazyana-gyűjteményt, a Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpontban pedig megismerhették a Sötét kamra (a Camera obscura) felvilágosodás-kori különleges szerkezete segítségével elővarázsolható egri élőképet). 

                                                                                                            Hamzók Judit

Ezt olvastad?

Vallás, kultúra, identitás a Habsburg Monarchia világában

2026. április 16-án és 17-én piarista közreműködéssel konferenciát tartottak a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dísztermében, melynek témája: vallás, kultúra, identitás a

X