Istenek és démonok, avagy Mezopotámia Budapesten – az elBeszélő vendégei Niederreiter Zoltán és Roboz Erika

A Szépművészeti Múzeum nemrég megnyílt időszaki kiállítása, az „Istenek és démonok királysága. Mezopotámia Kr. e. 1000-től 500-ig egyedi módon vezeti be a látogatókat az ókori közel-keleti civilizáció gazdag örökségébe. Az tárlat nemcsak történelmi tudást, hanem vizuális és emocionális élményt is kínál, amely az ásatásokon előkerült tárgyanyagtól és kortárs popkulturális elemekig ível. A tárlat kurátoraival, Niederreiter Zoltánnal és Roboz Erikával beszélgettünk Lengyel Ádám társaságában a The History Geek és az Újkor.hu közös, elBeszélő című podcastjának legújabb adásában.

A beszélgetést immár megszokott módon a személyes szakmai út tárgyalásával kezdtük. Roboz Erika gyermekkori, ókori Egyiptom iránti érdeklődése a történelem szakra vezette, majd doktori tanulmányai mellett a Szépművészeti Múzeumban kezdett dolgozni. Niederreiter Zoltán három egyetemi szakot is elvégzett, majd tudományos pályára lépve jelenleg az MTA–ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág kutatócsoportot vezeti.

Ezután elméleti témákra tértünk át: átbeszéltük, hogy mivel foglalkozik az assziriológia és az ikonográfia, milyen helyzetben vannak e tudományok ma Magyarországon. Ezután rátértünk a kiállításra.

A tárlat kilenc tematikus egységben mutatja be a Kr. e. I. évezred első felének Mezopotámiáját, az Újasszír és az Újbabilóni Birodalmat. Megtekinthetők benne a 19. és 20. század fordulóján végzett ásatások során feltárt híres domborművek Assur, Babilón, Dúr-Sarrukín és Kalhu városából. A tárlat részét képezik a babilóni felvonulási út és az Istár-kapu jellegzetes, mázastéglából készült sárkány- és oroszlánábrázolásai is. Emellett láthatók a démonvilágot megjelenítő bronz-, kő- és terrakottaszobrok, amulettek, valamint asszír és babilóni uralkodókat ábrázoló műalkotások.

A mezopotámiai istenvilágot a korszak jellegzetes tárgyain, a különféle ásványokból és kőzetekből faragott pecséthengerek miniatűr ábrázolásain keresztül ismerhetik meg a látogatók. A kiállítás bemutatja az akkád nyelvű ékírásos forrásokat is, például a babilóni teremtéseposz első tábláját, valamint a Bibliában is említett asszír és babilóni királyok történeti szövegeit.

A kiállítás záró része a bibliai Bábel tornyának témáját dolgozza fel, bemutatva a múzeum gyűjteményében található németalföldi festményeket és 20. századi magyar művészeti alkotásokat. Végül a modern, popkulturális adaptációk is megjelennek – például az Ördögűző című film – teljessé téve a tárlatot.

Az előkészítőmunka során élénk nemzetközi levelezést folytattak, komoly erőfeszítéseket téve a műtárgykölcsönzésre. Több mint 150 tárgy érkezett Budapestre Európa különböző közgyűjteményeiből. Ezeket először láthatja a hazai közönség.

A kiállítás kísérőkötete, egy közel ötszáz oldalas magyar és angol nyelvű katalógus, nemcsak a hazai közönség számára nyújt alapvető forrást az ókori Mezopotámia kutatásához, hanem nemzetközi szinten is új mérceként áll a téma érdeklődői előtt.

A kiállítás január végéig látogatható a Szépművészeti Múzeumban, és nemcsak történelmi utazást kínál, hanem rávilágít az ókori Mezopotámia örökségének modern kultúrára gyakorolt hatására is.

Szőts Zoltán Oszkár

Az adás teljes terjedelmében az alábbi linkeken érhető el:

Ezt olvastad?

A mitikus Közel-Kelet, az ókori ismert világ közepe

A Digitális Legendárium munkacsoport Griffsider című podcast-sorozatának 12. adásában Bayer Árpád Kerekes Miklós asszirológussal, az Isztambuli Egyetem ókortörténész doktoranduszával beszélgetett

X