Aktakalandok – Az egyházi anyakönyvek kutatási lehetőségei
A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) a CO:OP (Community as Opportunity, The creative archives’ and users’ network) projekt résztvevője. Ennek keretében igyekszik a kutatók és a dolgozók közötti együttműködését is elősegíteni, legyen szó akár szakmai segítségről, akár személyes kérdésekről. Többek között ez is ösztönözte a 2017. január 20-án, pénteken a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kutatószolgálata által megrendezett és nagy érdeklődéssel övezett 3. blogtalálkozót, amelynek témája Az egyházi anyakönyvek kutatási lehetőségei volt.
Az előadók kiválasztásánál a szervezők arra törekedtek, hogy lehetőleg minden érintett felekezet jelen legyen, így a katolikus, az evangélikus, a református, valamint a zsidó felekezet levéltárainak munkatársait hívták meg.
Rácz György megnyitója. Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
Rácz György főigazgató-helyettes köszöntője után a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) főosztályvezetője, Révész Balázs tartotta meg előadását az anyakönyvek kutatásában érvényesítendő adatvédelmi előírásokról.
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) munkatársai a múlt-jelen-jövő hármasában mutatták be az intézmény eredményeit és terveit.
Reisz T. Csaba címzetes főigazgató a múltról beszélve röviden ismertette a „mormon mikrofilmezési akció” 1960–1969 között lezajlott főbb történéseit, példaként állítva az egyházi és állami levéltárak munkatársainak egykori együttműködését.
A jelent Ujj György prezentációja mutatta be, aki az MNL anyakönyvi adatbázisa új eredményeit ismertette a résztvevőkkel. A 2012 és 2015 között digitalizált anyakönyvek képállományának SDB-be (Safety Deposit Box) feltöltése hosszú távon biztosítja az elkészített másolatok megőrzését. A képek az MNL tagintézményeinek telephelyein, valamint Budapest Főváros Levéltárának kutatótermében is elérhetők.
Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
A jövő lehetőségeit Kohút Sára főosztályvezető-helyettes ismertette. Az MNL kiemelt jelentőségű adatbázisai közül az anyakönyvek igen fontos helyet foglalnak el, hiszen mind a magyar történelem, mind az egyéni identitáskeresés számára nélkülözhetetlen források. A Magyar Nemzeti Levéltár ennek érdekében mindent megtesz azért, hogy az ilyen jellegű kutatásokat is elősegítse, az ehhez köthető szolgálatait fejlessze és bővítse. A cél egy, a történeti Magyarország területéhez köthető, egyházi és állami anyakönyvek adatait is tartalmazó adatbázis létrehozása lenne.
Ennek érdekében az érintett munkatársak párbeszédet kezdeményeztek a rendezvény keretein belül, mely taglalta az egyházi és állami levéltárakban folyó anyakönyvi kutatást, és az így nyújtott távlati lehetőségeket is.
Ezután az egyházi gyűjtemények képviselői ismertették a náluk fennálló helyzetet.
Vajk Ádám, a Győri Egyházmegyei Levéltár igazgatója az egyházmegyei szinten eltérő intenzitással folyó anyakönyv-digitalizálási tevékenységet mutatta be, hangsúlyozva, hogy a szolgáltatások fenntartásához azok költségeinek legalább részbeni megtérítése miatt szükséges a szolgáltatás fizetőssé tétele.
A református egyház képviseletében Szabadi István, a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár igazgatója előadásában azt emelte ki, hogy az egyes egyházközségek/gyülekezetek joga eldönteni, hogy az anyakönyveik digitalizálását és szolgáltatását akarják-e és engedik-e, ezért velük kell ez ügyben egyeztetni.
Ezután Kovács Eleonóra, az Evangélikus Gyűjteményi Tanács elnöke és Világi Dávid, a Ráth Mátyás Gyűjtemény gyűjteményvezetője ismertette az Őskereső projektet, amely a reformáció évfordulójához igazítottan az egyházi anyakönyvek és más, gyülekezeti dokumentumok eredeti példányainak digitalizálását és online hozzáférhetővé tételét tűzte ki célul. A megvalósításban az Arcanum Adatbázis Kft. működött közre, ami a szolgáltatás színvonalára is garanciát jelent.
Végül, de nem utolsósorban Toronyi Zsuzsanna ismertette az érdeklődőkkel az izraelita anyakönyvezés nehézségeit, buktatóit és lehetőségeit.
Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
A szünet után kötetlen hangulatú, de nem feszültségmentes kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott a program. Kohút Sára, Kovács Eleonóra, Reisz T. Csaba, Toronyi Zsuzsanna, valamint Vajk Ádám arra a kérdésre keresték a választ, hogy a Nemzeti Levéltár és az egyházi levéltárak munkatársai hogyan tudják egymás munkáját segíteni.
A blogtalálkozó prezentációit és előadásait a szervezők hamarosan elérhetővé teszik, hogy azok is megnézhessék és tanulmányozhassák, akik a rendezvényen nem lehettek jelen.
Szakács Annamária
Ezt olvastad?
További cikkek
Helyszíni beszámoló a brigetiói katonai fürdő régészeti feltárásáról
2024. augusztus 14-én a Komáromban, brigetiói legiotábor ásatásán lezajlott a 2001 óta minden évben megrendezett nyíltnap, amely során a látogatók szakmai vezetés mellett megtekinthetik az adott ásatási szezonban feltárt lelőhelyeket […]
„Vallás és háborúk” – Hagyományteremtő műhelykonferencia a Bálnában
2024. május 9-én első alkalommal zajlott le a HM Hadtörténeti Intézet, valamint a PPKE-BTK Történelemtudományi Doktori Iskola és a PPKE “Felekezet és Identitás” kutatócsoportja által közösen szervezett “Ő tanította a […]
A célpont a mai napra: Szeged – Oláh András könyvének bemutatója
1944 nyarától a szövetséges légierő csapatainak bombázása Magyarországot is elérte. Többek között bombatámadás érte Budapest, Szolnok, Győr és Szeged városát is. Szeged második világháborús bombázásának 80. évfordulójára emlékezve jelent meg […]
Előző cikk
„A múltidézés nem kell, hogy múltban élést jelentsen!” – Interjú Klamár Zoltánnal
Klamár Zoltán vajdasági néprajzkutatónak, a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény munkatársának 2016-ban jelent meg az újvidéki Forum Könyvkiadónál Kanizsai Mindennapok című kötete. A néprajz, a helyi történelem és a […]