Aktakalandok – Az egyházi anyakönyvek kutatási lehetőségei
A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) a CO:OP (Community as Opportunity, The creative archives’ and users’ network) projekt résztvevője. Ennek keretében igyekszik a kutatók és a dolgozók közötti együttműködését is elősegíteni, legyen szó akár szakmai segítségről, akár személyes kérdésekről. Többek között ez is ösztönözte a 2017. január 20-án, pénteken a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kutatószolgálata által megrendezett és nagy érdeklődéssel övezett 3. blogtalálkozót, amelynek témája Az egyházi anyakönyvek kutatási lehetőségei volt.
Az előadók kiválasztásánál a szervezők arra törekedtek, hogy lehetőleg minden érintett felekezet jelen legyen, így a katolikus, az evangélikus, a református, valamint a zsidó felekezet levéltárainak munkatársait hívták meg.
Rácz György megnyitója. Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
Rácz György főigazgató-helyettes köszöntője után a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) főosztályvezetője, Révész Balázs tartotta meg előadását az anyakönyvek kutatásában érvényesítendő adatvédelmi előírásokról.
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) munkatársai a múlt-jelen-jövő hármasában mutatták be az intézmény eredményeit és terveit.
Reisz T. Csaba címzetes főigazgató a múltról beszélve röviden ismertette a „mormon mikrofilmezési akció” 1960–1969 között lezajlott főbb történéseit, példaként állítva az egyházi és állami levéltárak munkatársainak egykori együttműködését.
A jelent Ujj György prezentációja mutatta be, aki az MNL anyakönyvi adatbázisa új eredményeit ismertette a résztvevőkkel. A 2012 és 2015 között digitalizált anyakönyvek képállományának SDB-be (Safety Deposit Box) feltöltése hosszú távon biztosítja az elkészített másolatok megőrzését. A képek az MNL tagintézményeinek telephelyein, valamint Budapest Főváros Levéltárának kutatótermében is elérhetők.
Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
A jövő lehetőségeit Kohút Sára főosztályvezető-helyettes ismertette. Az MNL kiemelt jelentőségű adatbázisai közül az anyakönyvek igen fontos helyet foglalnak el, hiszen mind a magyar történelem, mind az egyéni identitáskeresés számára nélkülözhetetlen források. A Magyar Nemzeti Levéltár ennek érdekében mindent megtesz azért, hogy az ilyen jellegű kutatásokat is elősegítse, az ehhez köthető szolgálatait fejlessze és bővítse. A cél egy, a történeti Magyarország területéhez köthető, egyházi és állami anyakönyvek adatait is tartalmazó adatbázis létrehozása lenne.
Ennek érdekében az érintett munkatársak párbeszédet kezdeményeztek a rendezvény keretein belül, mely taglalta az egyházi és állami levéltárakban folyó anyakönyvi kutatást, és az így nyújtott távlati lehetőségeket is.
Ezután az egyházi gyűjtemények képviselői ismertették a náluk fennálló helyzetet.
Vajk Ádám, a Győri Egyházmegyei Levéltár igazgatója az egyházmegyei szinten eltérő intenzitással folyó anyakönyv-digitalizálási tevékenységet mutatta be, hangsúlyozva, hogy a szolgáltatások fenntartásához azok költségeinek legalább részbeni megtérítése miatt szükséges a szolgáltatás fizetőssé tétele.
A református egyház képviseletében Szabadi István, a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár igazgatója előadásában azt emelte ki, hogy az egyes egyházközségek/gyülekezetek joga eldönteni, hogy az anyakönyveik digitalizálását és szolgáltatását akarják-e és engedik-e, ezért velük kell ez ügyben egyeztetni.
Ezután Kovács Eleonóra, az Evangélikus Gyűjteményi Tanács elnöke és Világi Dávid, a Ráth Mátyás Gyűjtemény gyűjteményvezetője ismertette az Őskereső projektet, amely a reformáció évfordulójához igazítottan az egyházi anyakönyvek és más, gyülekezeti dokumentumok eredeti példányainak digitalizálását és online hozzáférhetővé tételét tűzte ki célul. A megvalósításban az Arcanum Adatbázis Kft. működött közre, ami a szolgáltatás színvonalára is garanciát jelent.
Végül, de nem utolsósorban Toronyi Zsuzsanna ismertette az érdeklődőkkel az izraelita anyakönyvezés nehézségeit, buktatóit és lehetőségeit.
Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
A szünet után kötetlen hangulatú, de nem feszültségmentes kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott a program. Kohút Sára, Kovács Eleonóra, Reisz T. Csaba, Toronyi Zsuzsanna, valamint Vajk Ádám arra a kérdésre keresték a választ, hogy a Nemzeti Levéltár és az egyházi levéltárak munkatársai hogyan tudják egymás munkáját segíteni.
A blogtalálkozó prezentációit és előadásait a szervezők hamarosan elérhetővé teszik, hogy azok is megnézhessék és tanulmányozhassák, akik a rendezvényen nem lehettek jelen.
Szakács Annamária
Ezt olvastad?
További cikkek
Széchenyi és Kossuth karikatúrán: Félreértések története történészszemmel – Velkey Ferenc előadása
Hogyan jelent meg a kollektív emlékezetben a Széchenyit, Kossuthot és a „szamarat” ábrázoló karikatúra, illetve annak félreértelmezése? Valóban Széchenyi és Kossuth vitáját ábrázolja? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket járt körül […]
Szabadság-e a szabadulás? Amnesztiák, rehabilitációk és szabadon bocsátások (1953, 1963)
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Magyar Börtönügyi Társaság Szabadság-e a szabadulás? Amnesztiák, rehabilitációk és szabadon bocsátások (1953, 1963) címmel konferenciát rendezett 2023. november 30-án. A rendezvényt élőben közvetítette a Nemzeti Emlékezet […]
Hadszervezés a 14. századi Itáliában és azon túl – konferenciabeszámoló
2023. november 17-én a Debreceni Egyetemen rendezte meg a HUN-REN–DE Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete kutatócsoport éves konferenciáját Hadszervezés a 14. századi Itáliában és azon túl címmel. Az előadássorozat a […]
Előző cikk
„A múltidézés nem kell, hogy múltban élést jelentsen!” – Interjú Klamár Zoltánnal
Klamár Zoltán vajdasági néprajzkutatónak, a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény munkatársának 2016-ban jelent meg az újvidéki Forum Könyvkiadónál Kanizsai Mindennapok című kötete. A néprajz, a helyi történelem és a […]