Az örmény népirtás vagy egy szerelem krónikája? – Az Ígéret című filmről

Oszd meg másokkal is:

Mozgókép

A filmeknek kiemelten fontos szerepük van a történeti emlékezet alakításában. Történelmi filmeket készíteni éppen ezért nagy felelősség, hiszen ezek az alkotások részben átvették a szakkönyvek és a történelmi regények helyét, sok történelem iránt érdeklődő laikus filmekből (is) szerzi tudását. Milyen történelmi tudással gyarapodik a néző az örmény genocídiumról, ha megtekinti Az Ígéret című filmet?

(Forrás: port.hu)

A 20. század főbb eseményeit feldolgozó filmek igen szép számban jelennek meg évről évre, céljaik közé tartozik a közelmúlt történéseinek bemutatása és a traumafeldolgozás segítése. Míg a holokausztot az alkotók már különböző stílusokban és interpretációkban is filmre vitték, kevéssé jelent meg a vásznon az egyes népek genocídiuma. Ezért volt formabontó, hogy 2016-ban bemutatták Az Ígéret című spanyol–amerikai történelmi filmet, amely az örmény népirtás történetét meséli el egy szerelmi háromszög sorsán keresztül.

A történet az első világháború alatt játszódik, az Oszmán Birodalom végnapjaiban. A fiatal, feltörekvő Mikael Boghosian egy Dél-Törökországban fekvő örmény faluban él, de lehetősége nyílik arra, hogy Isztambulban orvosnak tanuljon. Itt találkozik unokatestvéreinek tanítónőjével, a szintén örmény származású Annával, valamint barátjával, az amerikai újságíróval Chris Meyers-szel. Mikael beleszeret Annába, aki viszonozza érzéseit, ám kitör a háború és ezzel az örmények sorsa megpecsételődik.

(Forrás: imdb.com)

Az örmény népirtásról filmet csinálni jelentős, hiszen ez a genocídium volt a 20. század első modern népirtása, ugyanakkor nagyon nehéz vállalkozás is. A genocídium története ugyanis még a tudományos közeg előtt sem teljesen tisztázott, az átlagember számára pedig kevésbé ismert. További nehézséget jelent a téma kutatásában és feldolgozásában, hogy Törökország mai napig tagadja a népirtás tényét, így nem könnyű annak a kutatónak a dolga, aki a török levéltárakban keresne kapcsolódó forrásokat. A tudomány ráadásul mindig összetűzésbe kerül az aktuálpolitikával is.

Feltehetően a film készítői is érzékelték a vállalkozás nehézségét, merészségét ezért a történeti események bemutatása helyett inkább a szerelmi szálra és a látványvilágra helyezték a nagyobb hangsúlyt. Az ígéret lényegében egy romantikus kalandfilm történelmi tablóba ágyazva. Noha a történelmi filmek is alapvetően kereskedelmi célzattal jönnek létre és fő céljuk a szórakoztatás, a történeti események mögött meghúzódó okok és következmények bemutatásának hiánya problémás lehet. A filmből nem derül ki, hogy a törökök miért akarták elpusztítani az örményeket (pl.: Ők jelentették volna a tőkés gazdasági elitet? Vallásuk jelentett problémát egy homogén Törökország létrehozásában?), és hogy milyen kontextusban kell vizsgálni a népirtást (pl.: Hogyan hatott a háborús helyzet az örménykérdésre? Milyen szerepe volt az ifjútörök mozgalomnak a genocídiumban?).

Chris Meyers munka közben (Forrás: imdb.com)

A tágabb történelmi eseményeket legtöbbször az amerikai újságíró Chris Meyers szemszögéből látjuk, aki az Associated Pressnek tudósít a népirtásról, de sajnos a film főszála nem ez, hanem a szerelmi háromszög. Az ígéret azt mutatja be, hogy a népirtás borzalmai hogyan befolyásolják a szerelmi háromszög alakulását, így a tragédia olyan mintha nem is az örmény néppel, hanem csak a szerelmesekkel történne meg. Noha a film bemutat néhányat a népirtás kegyetlenségei közül, hiszen látjuk az akasztásokat, a sivatagi éheztetést, a munkatábort, de mindez olyan, mintha csak mellékszál lenne a műben. A karakterek érdekesek, bár ábrázolásuk kissé sablonos és jellemfejlődésük sem megragadható. A film női főszereplőjéről, Annáról például csak annyit tudunk meg, hogy szép, kedves, örmény és árva, de a belső motivációiról szinte semmit.

Mikael középen (Forrás: imdb.com)

A film másik hibája és erénye is egyben a látványvilága. Az ígéret kétségkívül egy nagyon látványos film, szépek a 20. század eleji Isztambult bemutató kockák. Ugyanakkor sajnos a film néhol már-már kalandfilmmé változik például a munkatáborból menekülő Mikael felugrik egy sebesen száguldozó vonatra, több autós és lovas üldözés is megjelenik a filmben, valamint a Musza Dagh-ra (Mózes-hegy) igyekvő örmény menekültek (amely esemény valóban megtörtént) alig húsz férfival megverik az egész török hadsereget egy impozáns csatajelenetben. Mintha az akcióval és a látványvilággal akarták volna pótolni a film egyéb hiányosságait. Az akciójelenetek egyfajta töltelékszereppel bírnak, a cselekményeket helyettesítik, a meglehetően hosszúra nyúlt, több mint kétórás filmben.

(Forrás: imdb.com)

Összefoglalva Az ígéret egy fontos vállalkozás volt egy olyan kevésbé ismert téma megfilmesítésére, mint az örmény népirtás. Látványos, érdekes és hiánypótló film készült, ugyanakkor jó lett volna az örmény nép szomorú sorsának tágabb kontextusát is bemutatni, és a népirtásról, mint egy egész közösség tragédiájáról beszélni. Úgy talán mélyebb üzenetet is közvetíteni lehetett volna annál, hogy a történelem viharai nyomán szerelmek maradtak beteljesületlenül. Mindazonáltal, remélni lehet, hogy Az ígéret bátorítóan fog hatni a filmesekre, és a jövőben számos olyan történelmi filmet fogunk látni, amely a kis népek 20. századi traumáit mutatja be.

Szűcs Adél

Ezt olvastad?

2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A
Támogasson minket