Darryl Cooper „tévedései” a második világháborúról

A történelmi ismeretterjesztés a történettudományt művelők egyik, ha nem legfontosabb feladata, hiszen nem elég a kutatásokat elvégezni, eredményüket  kommunikálni is kell az érdeklődők felé. Ez részint azért szükséges, hogy a szakma meg tudja mutatni, milyen munkát végez, milyen új tudással gazdagítja közös kulturális tudásunk. Ugyanakkor azért is fontos, mert számos toposz és tévhit, adott esetben akár konteo vagy megtévesztő információ is terjeng, s ezek eloszlatása is a szakma kiemelten fontos feladata. Az internet elterjedésével számos új lehetőség jelent meg a történelmi ismeretterjesztésre az online lapoktól – mint ez is – a videós és podcast tartalmakig. Sajnos az internetnek árnyoldala is van: bárki elmondhatja a véleményét, és adott esetben még a szakértő szerepében is tetszeleghet. Ez a helyzet Darryl Cooperrel is, aki Tucker Carlson amerikai médiaszemélyiség vendége volt, és rengeteg téves következtetését vázolta a bólogató műsorvezetőnek.

Darryl Cooper egy amerikai influenszer, aki korábban a Haditengerészetnél szolgált. Politikai nézeteit az államról nagyban formálta az 1993-as wacoi „ostrom”. Tanulmányairól nem sokat tudni, de valószínűleg – és egyes kijelentéseiből és hozzáállásából kiindulva – nincs komolyabb történettudományos képzettsége, azonban láthatólag érdeklődik az Egyesült Államok – és általában a nyugati világ – történelme iránt. Ilyen témában két podcastet is készít Martyr Made és The Unraveling címekkel. Ezek adásaiban láthatóan alapos felkészüléssel és utánajárással, de abszolút szakmaiatlanul és koncepciózus módon közelít a történelemhez, s láthatólag a saját, sokszor politikai nézetei által formált történelemképének bizonygatására használja mindazt, amit olvas, legyen szó könyvről vagy akár forrásról.

Hogy ez miért fontos? Mert Darryl Cooper nincs egyedül. Sok Darryl Cooper van még a világban, és a modern infokommunikációs eszközöknek hála egyre komolyabb teret kapnak – megelőzve a hagyományos tudományművelőket –, és egyre szélesebb körben terjednek a megalapozatlan tévhitek és nézetek, melyekre még megerősítést is találhat így az egyszerű olvasó.

A történettudományt professzionális szinten művelők nem véletlenül tanulnak évekig, és hallgatnak olyan, banálisnak vagy feleslegesnek hangzó tárgyakat és területeket, mint a kutatásmódszertan, a historiográfia, a forráshasználat vagy épp a tudományos írás. Ezeken keresztül sajátítják el a történettudomány művelésének, mint szakmának az alapjait és elveit, melyek közül az egyik legfontosabb, hogy ne egy előre kész koncepciót próbáljunk igazolni a források szelektív használatával. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a történészek mindig egyetértenek. Léteznek szakmai viták, eltérő nézőpontok, hiszen a történettudomány alapvetően olyan tudományterület, ahol kiemelten fontos a narratíva. Ugyanakkor vannak olyan tények és adatok, amelyeket nem lehet tagadni.

Hogy visszatérjek Darryl Cooperhez: ilyen tagadhatatlan tény például az, hogy a Franciaország és a Szovjetunió elleni háborút Hitler kezdeményezte, és már jóval 1939, illetve 1941 előtt készült rá. De akár említhetném még mindig Coopernél maradva azt, hogy a Harmadik Birodalmat vezető rezsim szánt szándékkal készült a keleti területeken elfogott hadifoglyok és lakosság, elsősorban a zsidók, megsemmisítésére. Az már csak a korona a történetre, hogy Churchill elég nehezen vonható felelősségre azért, mert 1939. szeptember 3-án Nagy-Britannia hadat üzent a náci Németországnak, vagy hogy nem adta meg magát a Dunkerque-i evakuációt követően.

Személy szerint azt gondolom, hogy ahogy már korábban is említettem, a szakma egyik legfontosabb feladata a minél hatékonyabb ismeretterjesztés. Ezt bizonyítja a fenti példa is, hiszen még egy olyan alaposan feldolgozott témánál, mint a második világháború is ilyen tévképzetek fogalmazódhatnak meg és terjedhetnek, mint amiket Darryl Cooper vetett fel Tucker Carlsonnak.

Lengyel Ádám

Darryl Cooper második világháborúról mondott „tévedéseit” bővebben is cáfolja kollégánk az alábbi videóban:

Ezt olvastad?

Werner Heisenberg – atomfizika a náci Németországban

1945. augusztus 6-án Werner Heisenberg és kilenc kollégája, akik a náci nukleáris projekten dolgoztak a világháború alatt, immár az angliai

X