Fodor Sándor (1941-2014) emlékére

2014. augusztus 2-án váratlanul, életének hetvenharmadik évében elhunyt Fodor Sándor professzor úr. Mai cikkünkben a kiváló orientalistára, az ELTE BTK professor emeritusára emlékezünk néhány online elérhető írásának, illetve vele kapcsolatos hírnek bemutatásával.

Ugyan nem voltam arab szakos, Fodor professzor urat mégis ismertem. Rendszeresen tartott közismereti órákat az ELTE BTK nem szakos hallgatóinak, így két féléven keresztül arab varázslást hallgattam nála. Természetesen az órákon nem arról volt szó, hogy hogyan keverjünk szerelmi bájitalt tevetejből, ehelyett az iszlám kultúrát és az arab népi vallásosságot ismerhette meg a hallgatóság, amelyből számos mágikus hiedelem fakadt. Olyan előadások voltak ezek, melyek egyszerre tágították a látókört és voltak szórakoztatóak. Fodor professzor úr halála komoly veszteség mindannyiunknak.

Az ELTE BTK pénteken közölte a gyászhírt az MTI-vel, melyet az egyetem arab szakjának honlapja is megerősített. Az MTI hírét több portál átvette, így például a Múlt-kor is. Ebből megtudjuk, hogy „Fodor Sándor 1941. november 6-án született Budapesten. Az ELTE BTK arab-történelem szakán 1965-ben végzett, majd az intézmény arab tanszékének munkatársa, egyetemi tanára lett. Arab nyelvet, arab irodalmat, arab történelmet, iszlámot, arab varázslást és héber nyelvet oktatott. Az 1993-ban akkreditált arabisztikai doktori iskola, majd a Nyelvtudományi Doktori Iskolába integrált arabisztikai program vezetőjeként tevékenykedett. Az egyetemi doktori címet 1968-ban, a nyelvtudományok kandidátusa címet 1980-ban szerezte meg Az arab piramislegendák című értekezésével. Kutatási területe volt az iszlám és a népvallás a Közel-Keleten, különös tekintettel Egyiptomra, valamint a muszlim, keresztény, zsidó népvallás közös vonásaira és tárgyi emlékeire. Fodor Sándor 1990 és 1992 között a BTK dékánhelyettese, majd 2000-től 2001-ig dékánja volt. Emellett dolgozott a Sémi Filológiai és Arab Tanszék vezetőjeként, az Orientalisztikai Intézet igazgatójaként, a Kőrösi Csoma Társaság alelnökeként, az MTA Orientalisztikai Tudományos Bizottságának tagjaként, az Egyiptomi Nyelvi Akadémia külső tagjaként és a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság elnökeként is. Az egyik legmagasabb egyiptomi kitüntetést, a Művészeti és Tudományi Érdemrendet 2005-ben Hoszni Mubarak egyiptomi elnöktől vehette át több évtizedes tudományos munkájáért, az arab kultúra, az iszlám civilizáció és vallás európai megismertetéséért.” Kitüntetéséről egyébként a Literán is olvashatunk.

Forrás: a Magyar Tudományos Akadémia honlapja

Gondolatait több helyről felidézhetjük az online világban. A Digitális Tankönyvtárban olvasható például 1992-es, a Históriában megjelent cikke a muszlim ünnepekről, amely kiváló és közérthető összefoglalása a kérdéskörnek. Az iszlámról szóló 1988-as egyetemistáknak készült jegyzete teljes egészében letölthető. Valamivel frissebb konferencia-beszámoló olvasható a Hetek oldalán. Még ennél is újabb az a kutatási beszámoló, mely az MTA Könyvtárának oldalán érhető el. Fodor professzor úr 2004-től 2009-ig az OTKA támogatásával azt vizsgálta, hogy a mágia hogyan kapcsolódik a szúfizmushoz és az iszlám művészethez. Emellett „a szúfizmus és a mágia kapcsolatának új megközelítésből történő vizsgálata szükségessé tette egy szélesebb vallástörténeti háttér felrajzolását is, mely kapcsolódik az utóbbi évtizedekben megélénkült, az antikvitás és a júdaizmus kapcsolatára vonatkozó vallástörténeti kutatásokhoz.” – olvasható a jelentésben.

Széleskörű tudományos munkásságát jól reprezentálja adatlapja az Országos Doktori Tanács oldalán. Elhunyta fájdalmas veszteség a magyar tudományos életnek.

Ezt olvastad?

A következőkben amellett érvelek, hogy a tanulók által írt fiktív magánlevelek hasznosak lehetnek a történelemórákon. A digitális munkarend egyik legnagyobb