Egy ’56-os mártír emlékezete – 100 éve született Brusznyai Árpád
A száz éve született Brusznyai Árpádra emlékezett a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) az ’56-os mártírnak az Új köztemető 301-es parcellájában található sírjánál csütörtökön.
A NÖRI MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) elnöke ünnepi beszédében kiemelte: Brusznyai Árpádot a hivatás, a család, és a haza iránti hűség segítette a kitartásban és az áldozatvállalásban. „Számunkra a felelősséget és kötődést tanítja Brusznyai Árpád, a nemzet számára pedig azt, hogy a szabadság fontos érték, amit nem szabad feladnunk és bátran kell képviselnünk” – tette hozzá az NEKB elnöke.
„Ma éppen azért vagyunk itt, Brusznyai Árpádra emlékezve, hogy a napnál fényesebben tudassuk, hogy ártatlan volt. Ez a mi feladatunk, hogy újra és újra elbeszéljük nem csak Brusznyai Árpád, de minden ’56-os történetét” – fogalmazott Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke.
A történelem emberi sorsok szövedékének története: Brusznyai Árpádé, az özvegyéé, a félárván maradt lányáé, és azé a több százezer családé, akik a diktatúrát így vagy úgy megszenvedték – tette hozzá a NEB elnöke.
„Brusznyai Árpád hős volt, aki küzdött a szabadságáért, a hitéért és küzdött azokért az emberekért, akiket rábíztak. Ma mindazokra a magyar hősökre emlékezünk, akik vállalták akár a halált is ezért a nemes ügyért” – zárta beszédét Földváryné Kiss Réka.
Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója köszöntőjében arra mutatott rá, hogy Brusznyai Árpád, a veszprémi tanár nem az egyetlen, de talán az egyik legismertebb mártír a kommunista diktatúra által elpusztított, ellenségnek kikiáltott személyek között. Felesége ránk maradt naplóján keresztül napról napra kísérhetjük végig egy család szenvedését, sorain keresztül kézzelfoghatóvá válnak számunkra a diktatúra mindennapjai – emelte ki Móczár Gábor. Hozzátette: nem tudjuk, nem tudhatjuk, hogy mennyi borzalom történt meg azokban az években, évtizedekben, de a Nemzeti Örökség Intézete partnerszervezeteivel mindent megtesz azért, hogy minél több igazság kiderüljön.
Brusznyai Árpád klasszika-filológus 1924. június 27-én született Derekegyházán. Házasságkötését követően középiskolai tanár lett és Veszprémben telepedett le. 1956-ban a veszprémi forradalmi tanács vezetőjeként mindvégig a törvényesség felett őrködött, megakadályozta a népítéleteket. Hamis vádak alapján először életfogytiglanra, majd másodfokon kötél általi halálra ítélték.
A Ne sírj, édesanya, hazajön édesapa” – Brusznyai Árpádné Honti Ilona naplója című könyv 2022. őszi bemutatójáról írt beszámolónk ide kattintva érhető el.
Ezt olvastad?
További cikkek
X. Hallgatói Középkorász Konferencia az ELTE-n
2024. június 3-án, két évvel a IX. alkalom után rendezték meg a X. Hallgatói Középkorász Konferenciát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Kováč Szilárd és Sütő Botond hallgatói szervezők az […]
A Bánság és Szeged 1848/49-ben
2024. május 30-án került megrendezésre „A Bánság és Szeged 1848/49-ben” című konferencia a Szegedi Tudományegyetem Dísztermében. Az esemény az SZTE Modernkori Magyar Történeti Tanszéke, a Csongrád Megyei Honismeretei Egyesület, illetve […]
Hadtörténelmi kirándulás az 1866-os osztrák-porosz háború helyszíneire
Németh Balázs vezetésével ez évben először szervezett önálló tematikus túrát az osztrák-porosz háború helyszíneire a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtörténelem Tanszéke. A kiránduláshoz a kar biztosította a buszt, a Hradec Kralove […]
Előző cikk
Zubovits Fedor, az igazmondó Háry János – interjú Kazareczki Noémivel
Hogyan lehet egy Háry Jánoshoz hasonlított ember mégis igazmondó? Krúdy Gyula minden bizonnyal tudta volna a választ, hiszen ő volt az, aki Zubovits Fedort ezzel a kifejezéssel írta le. A […]