Forradalom lencsevégen – John Sadovy 1956-os képei

John Sadovy (1925–2010) cseh származású fotóriporter a Life nevű amerikai képes hetilap tudósítójaként Magyarországon tartózkodott 1956. október 29. és november 1. között. Az itt töltött idő alatt rengeteg fényképet készített az október 23-án kitört forradalom eseményeiről. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, együttműködésben a fotós két lányával, Liza Jane Sadovyval és Yvonne Sadovy de Mitchesonnal, másolati fényképkiállítást nyitott meg 2023. október 21-én. A tárlathoz kapcsolódóan rendezték meg a két intézmény közös, Történetek a XX. századból című pódiumbeszélgetés-sorozatának október 26-ai alkalmát, amelyen Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke beszélgetett Bognár Katalinnal, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára igazgatóhelyettesével Borbás Barna újságíró moderálása mellett.

Hogyan készültek John Sadovy képei?

Bognár Katalin elmondta, hogy Sadovy 691 képet készített Budapesten, amelynek kevesebb, mint a tizede jelent meg nyomtatásban, nagy részük a Life magazinban. A mostani tárlaton 80 fotót állítottak ki. Ezek között korábban megjelenteket és eddig publikálatlanokat egyaránt lehet találni. Sadovy felvételei közül leginkább a Köztársaság téren készültek ismertek, de számos másik helyen is fotózott. A budapestiek körülkalauzolták a városon, így képein nemcsak a forradalom, hanem a mindennapos civil élet is megelevenedik. Földváryné Kiss Réka rámutatott, hogy veszélyes vállalkozás volt fotózni 1956-ban. Több sajtós elhunyt az utcai harcok során, amelyekről közvetíteni próbáltak. Sadovy gyakorlott haditudósító volt, aki még a második világháborúban tanulta ki a szakmát, majd 1955-ben Marokkóban is több veszélyes helyszínt bejárt.

Sadovy és a fotók utóélete

A fotók története elvált a fotós történetétől 1956 után. Sadovy díjakat nyert az itt készült felvételekkel, a publikálásukból jelentős bevétele származott, és nyomukban több új megbízást kapott. A Magyarországon töltött néhány nap tehát megalapozta későbbi karrierjét. Sadovy fényképei más külföldi tudósítók fotói mellett hozzájárultak ahhoz, hogy 1956 szabadságszimbólummá válhasson a nyugati hidegháborús propagandában, és egészen a rendszerváltásig hivatkozzanak rá. Sadovy nem tudott arról, hogy a különböző újságokban megjelent fotóit összegyűjtötték a magyarországi kommunisták, és a megtorló perekben bizonyítékként használták a rajta szereplőkkel szemben. Különösen igaz volt ez a Köztársaság téren készült fotókra. Az itt zajló események ugyanis hivatkozási alapot jelentettek Kádárék számára arra, hogy miért látták szükségesnek, hogy a szovjet fél beavatkozását kérjék. A másik ilyen hivatkozási alap a Tóth Ilona-per volt.

Hol lappanghatnak még 1956-os felvételek?

Noha az 1956-os forradalom jól dokumentált fényképanyaggal rendelkezik, valószínűsíthetően nem ismerünk minden felvételt. Bognár Katalin szerint családi magángyűjtemények rejthetnek még publikálatlan újdonságokat, Földváryné Kiss Réka szerint pedig az oroszországi levéltárak is rejthetnek olyan felvételeket, amelyeket a bevonuló szovjet katonák készítettek a harcok során.

A Szabadságharcosok között | John Sadovy fényképei az 1956-os magyar forradalom napjaiból című kiállítás december 10-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeumban (a tárlat ajánlója ide kattintva érhető el a múzeum honlapján).

Szőts Zoltán Oszkár

Borítókép: A Szabadságharcosok között | John Sadovy fényképei az 1956-os magyar forradalom napjaiból című kiállítás egyik fotója. Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum

Ezt olvastad?

Szembesülni történelmeinkkel – M. Kiss Sándor életműkötetéről

Az idén 80 éves, Széchenyi-díjas történész, M. Kiss Sándor életművének esszenciáját veheti kezébe az érdeklődő olvasó a Szembesülés című kötettel.

X