Harctéri mindennapok – közelebb kerülni a világháborúhoz

2016. szeptember 6-án, tárogató hangja nyitotta a budapesti Kossuth Klubban tartott könyvbemutatót, amelynek keretében a „Mesék a Nagy Háborúból. Kovács György harctéri naplója” című kötet került bemutatásra. A könyvet szakmai oldalról Pintér Tamás (történész), Ifj. Bertényi Iván (történész), Szabóné Bognár Anikó (történész-néprajzkutató) értékelte. Berecz András ének- és mesemondó, továbbá Barvich Iván, a népi fúvós- és pengetős hangszerek művésze előadásaikkal színesítették a rendezvényt.

A kötet (Kép forrása: NagyHáború Blog)

Az esemény hangulatát Barvich Iván multiinstrumentalista, tárogatón előadott zenei nyitánya alapozta meg. A szimbolikus kezdés az ismertetésre kerülő kiadvány borítóját kívánta megeleveníteni, amelyen a mű egyik megörökített szereplője, egy tárogatón játszó katona látható.

Barvich Iván, a népi fúvós- és pengetős hangszerek művésze adott elő tárogatón (Kép forrása: NagyHáború Blog)

Pintér Tamás, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke, a bemutatott könyv egyik szerkesztője a jelenlegi kötet megjelenését egy családon belüli gyermek megszületéséhez, ünnephez hasonlította. Köszönetnyilvánítását fejezte ki többek között Babos Krisztinának, a könyv másik szerkesztőjének, és mindazoknak, akik a munkálatokban részt vettek. Háláját fejezte ki legfőbb támogatójuknak, a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának.

Pintér Tamás (Kép forrása: NagyHáború Blog)

A szerkesztő elmondta, hogy Kovács György harctéri naplójáról egy közösségi oldalon szereztek tudomást. A helyszínen is jelenlévő Szerecz Miklós, történész (a napló szerzőjének dédunokája) saját oldalán tette közzé a munkát, hogy minél szélesebb körben ismerhessék meg rokona személyes történetét, amely betekintést nyújt az első világháború hétköznapjaiba. A dédunoka hozzájárulását követően hétről-hétre került bemutatásra a Nagy Háború blogon az írás, majd úgy vélték, hogy a napló izgalmas, olvasmányos jellege miatt érdemes a kiadásra. A most megjelentetett könyv az eddig közreadott szövegeken kívül verseket, továbbá különböző helyszíneken készült rajzokat is tartalmaz, amiket az író kommentárokkal látott el.

Szerecz Miklós , az asztalnál balról jobbra: Pintér Tamás,  ifj.Bertényi Iván és Szabóné Bognár Anikó  (Kép forrása: NagyHáború Blog)

A napló írója 1875-ben született Kastélyosdombón, Somogy megyében. Az első világháború alatt közkatonaként teljesített szolgálatot a magyar királyi pécsi 19. illetve a 30. budapesti honvéd gyalogezredben. Kovács naplójában az orosz, a román és az olasz front 1914 és 1918 közötti harctéri eseményeit meséli el. Személyes, és hallomásból szerzett történetei képi ábrázolásokkal, versekkel elevenednek meg az olvasók számára. A háborút megjárt Kovács György a népi mesemondókhoz hasonló, ízes nyelvezettel írta meg a harcok izgalmait, örökített meg különös, olykor hátborzongató dolgokat. A mű a „Nagy Háború Könyvek” sorozat részét képezi, amelynek első kötete „A pokol tornácán − Imre Gábor kadét doberdói naplója” is a közelmúltban jelent meg, került bemutatásra.

Berecz András szórakoztató történeteken keresztül elevenítette fel az első világháború idején megjelent új vívmányokkal kapcsolatos népi hiedelemvilágot. A paraszti élet hangján szólalva meg, közvetítette a napló egyszerű, de színes ábrázolásmódját. A közönség felvidítását követően, szakmai szempontból került górcső alá könyv.     

Berecz András (Kép forrása: NagyHáború Blog)

Ifj. Bertényi Iván a Nagy Háború blog közhasznú, ismeretterjesztő tevékenységét dicsérte. Elismerését fejezte ki az oldal szerkesztői felé, akik munkájukkal nagyon sokat tesznek a száz éve zajlott események informatív, mégis közérthető közlésének érdekében. A kötet kapcsán úgy vélekedett, hogy a laikusok számára is érdekes olvasmány lehet, a harctéri napló által közelebb kerülhetnek az olvasók a történelem ezen fejezetéhez. Az író egy parasztember, akinek a szemszögéből szemlélhetjük az eseményeket, a háborús mindennapokat. Mára ennek az irányzatnak helye van a történetíráson belül, mivel a Kovács György iratához hasonló naplók szolgálhatnak adalékul az első világháború, egyébként fő vonalaiban jól feltárt cselekményeinek megismeréséhez.

Szabóné Bognár Anikó megjegyezte, hogy néprajzi szempontból nem teljesen elfogadható a címben szereplő mese megnevezés, ami a mű kategóriáját illeti. A háború behatásainak következtében számos parasztember ragadott tollat, írt memoárt tapasztalatainak a megörökítése végett. A napló nyelvezetében is a megszokott, élőbeszédhez hasonló írásmód köszön vissza. Igaz a szerző gyakran alkalmaz népmesei motívumokat, gazdag képi ábrázolásokat, és a naplóban jelen vannak a népi hagyomány elemei, amelyektől mesének tűnhet, ám közel sem az. A néprajztudomány jól ismeri a katona naplókat, amelyek gyakran képezték korábbi kutatások tárgyát. A szerzőről megjegyezte, hogy mind a szöveges, mind pedig a képi ábrázolásoknál megjeleníti a megrázó részleteket is. Bognár Anikó továbbá kiemelte a katonaábrázolások hasonlóságát, amelyeknél megfigyelhető, hogy a legtöbb esetben a szuronnyal ellátott fegyverek ismétlődő elemként jelennek meg. A szerző olykor a korból jól ismert illusztrációs jellegzetességeket is alkalmazott, és egyedi rajzai mellett egyes képeket másolhatott.

Kötetlen beszélgetés a bemutató végén (Kép forrása: NagyHáború Blog)

A bemutatót Berecz András és Barvich Iván közös produkciója zárta.

Az első világháború száz éves évfordulója jó lehetőséget biztosít a Kovács Györgyéhez hasonló érdekes írásművek megjelentetéséhez, amellyel a Nagy Háború blog szerkesztői példamutatóan élnek. A munkájuk nélkül a manapság mesének tűnő háborús helyzetben játszódó drámai történetek továbbra is ismeretlenül, porosodva hevernének a levéltárak mélyén.

A mű online közzétett részei elérhetők ide kattintva.

A Nagy Háború blog képes beszámolóját itt találják.

Balogh Ádám

Ezt olvastad?

Erzsébet királyné és a magyarok – Tudományos konferencia Pécsen

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara (PTE BTK) és Egyetemi Levéltára, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága

X