Három kötet a veszprémi egyházmegye történetéről
2015. szeptember 24-én délután különleges eseménynek adott otthont a PPKE BTK Sophianum 205-ös terme – ekkor került sor a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár hármas könyvbemutatójára.
Az esemény házigazdáinak nevében Forgó András (PPKE BTK) megnyitó szavaiban kiemelte a könyvbemutató helyszínének apropóját: a levéltár vezetője és munkatársa, Karlinszky Balázs, valamint Varga Tibor László egykor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem szakos hallgatói voltak.
Fotó: Kollár Levente
Ezt követően Horváth Richárd (MTA TTI) mutatta be a Monumenta ecclesiae Vesprimiensis 1437–1464. A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár középkori oklevelei című kötetet. Többek közt a könyv erényei között említette azt is, hogy egy kissé háttérbe szorult korszak, a XV. század közepével foglalkozik. A szerkesztők, Dreska Gábor és Karlinszky Balázs érdemének tartotta, hogy nem regesztagyűjteményt állítottak össze, hanem a 23 levéltáros és történész közreműködésével elkészült kötet teljes, latin szövegű és kritikai apparátussal ellátott okleveleket közöl. E 181 irat különlegessége közé tartozik, hogy rálátást engednek a késő középkori veszprémi egyházmegye birtokgazdálkodásának működésére, de találhat a társadalom-, gazdaság- és helytörténettel, sőt a várakkal foglalkozó kutató is érdekes adatokat.
Mindszenty József veszprémi püspök 1945 áprilisának végén egy nyolc pontból álló kérdőívet állított össze, amely az egyházmegyéje állapotának felmérését, valamint a német, magyar és szovjet hadsereg által okozott károk összeírását célozta. Az erre beérkezett több mint háromszáz plébániai beszámolót tartalmazó Folytonos fegyverropogás közepette. Források a veszprémi egyházmegye második világháborús veszteségeiről I. című, Varga Tibor László által szerkesztett kötetet Ötvös István (PPKE BTK) mutatta be. Az iratokat olvasva, s így alulnézetből szemlélvén az egyházmegyét világosan kirajzolódik egy kétszeresen kifosztott ország képe. Ötvös felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy az 1945 utáni politikatörténet általában figyelmen kívül hagyja az egyházi forrásokat, pedig ezek – ahogy ezt a megjelent könyv is mutatja – számtalan új aspektusból világítják meg a II. világháborút követő éveket. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem csak az adott plébánia kárai kerültek felsorolásra, hanem sokszor az egész település szellemi és anyagi állapotát is bemutatják. Ötvös „botrányos” könyvnek nevezte a kötetet, mert szerinte a benne olvasható források világosan rámutatnak az 1945-ös felszabadulás-narratíva és a „megtévedt kommunisták” mítoszának tarthatatlanságára.
Fotó: Kollár Levente
A Szerzetesrendek a Veszprémi Egyházmegyében. A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán 2014. augusztus 27–28-án rendezett konferencia előadásai címet viselő tanulmánykötetet Koltai András (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára) ismertette. Megjegyezte, hogy a klasszikus rendtörténetet általában szerzetesek írták, és e művekben egy-egy rendház vagy provincia állt a figyelem középpontjában. A jelenlegi kötet e téren újdonságot hordoz: a szerzők egy kivétellel világi kutatók, és ami még fontosabb: szokatlan módon nem egy szerzetesrend történetét vizsgálja a kötet, hanem egy egyházmegye területén lévő különböző férfi és női rendek működését. Így a történelmi egyházmegye területén, Budafoktól Csurgóig jól mutatja a virágzó szerzetesi élet sokszínűségét a tanulmányok sokfélesége; olvashatunk többek közt középkori kolostortörténetekről, a Karthauzi Névtelen művéről, az Érdy-kódexről, a zirci ciszterci apátság XVIII. századi politikai küzdelmeiről, a budai kapucinusok lelkipásztori tevékenységéről vagy a kommunista vészkorszak alatti titkos működésről.
Fotó: Kollár Levente
Összefoglalásként elmondható, hogy e három kötet méltó folytatása Magyarország egyik legrégibb egyházmegyei levéltári sorozatának, s jelentősen hozzájárulhatnak egy, a jövőben megírandó veszprémi egyházmegyei monográfiához.
A három kötet adatai:
Monumenta ecclesiae Vesprimiensis 1437–1464. A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár középkori oklevelei, Szerk.: Dreska Gábor – Karlinszky Balázs, Veszprémi Főegyházmegye (A veszprémi egyházmegye múltjából 25.), Veszprém, 2014.
Szerzetesrendek a Veszprémi Egyházmegyében. A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán 2014. augusztus 27–28-án rendezett konferencia előadásai, Szerk.: Karlinszky Balázs, Veszprémi Főegyházmegye (A veszprémi egyházmegye múltjából 26.), Veszprém, 2015.
Folytonos fegyverropogás közepette. Források a veszprémi egyházmegye második világháborús veszteségeiről I., Szerk.: Varga Tibor László, Veszprémi Főegyházmegye (A veszprémi egyházmegye múltjából 27.), Veszprém, 2015.
Kanász Viktor
Ezt olvastad?
További cikkek
1968 dimenziói keleten és nyugaton
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága 1968 dimenziói keleten és nyugaton címmel műhelykonferenciát tartott 2023. szeptember 14-én. Az ötvenöt év távlatából sorsfordítónak tekinthető esztendő eseményeit körbejáró rendezvény teljes egészében elérhető vált a […]
⹂Hercegek besúgója” vagy a 17. századi diplomácia nagy tudója? – Gregorio Leti
Farkis Tímea, a Pécsi Tudományegyetem Olasz Tanszékének vezetője másfél évtizede foglalkozik Gregorio Leti XVII. századi történész munkásságának elemzésével és bemutatásával (vö. Farkis 2008, 2011, 2019), aki saját néven és álnév […]
Ünnepi kötetpár Hermann Róbert 60. születésnapjára
„Emlékezzetek róla, ha újra csatára keltek” címmel kétkötetes tanulmánygyűjteményt adott ki a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum a HM Zrínyi Nonprofit Kft. keretében működő Zrínyi Kiadó közreműködésével Hermann Róbert 60. […]
Előző cikk
„Más kor – másként” – középkori és kora újkori kalandozások az ELTE-n
Nagy érdeklődéssel indult útjára a „Más kor – másként” elnevezésű programsorozat, amelynek első eseményére 2015. szeptember 22-én kerül sor az ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtárában. A „Filmklub: A […]