Holmavík – Az izlandi varázslások és boszorkányság múzeuma
Holmavík apró kikötőváros a nyugati-fjordokban, hasonló a legtöbb településhez, amely Izlandnak ezen a részén helyezkedik el. Egyik látványossága a környék „nevezetességének” számító varázslókat és boszorkányokat, valamit azok praktikáit bemutató kiállítás.
A 17. századi Izland a maihoz hasonlóan sokszor barátságtalan időjárásáról volt ismert. Az életkörülmények a természeti erőforrások szűkössége miatt nehezek voltak, így sokan más eszközökkel igyekeztek sorsukat jobbra fordítani. Ennek pedig különösen nagy népszerűsége volt a nyugati-fjordokban.
Tilberi (Fotó: Bulenda Attila)
A kiállítás megálmodói jó érzékkel tapintottak rá a témára, hiszen az nemcsak populáris a környéken, de történelmi háttere is van itt. Ha eltekintünk attól, hogy az angol nyelvű brosúra, amelyet a pénztárnál kaphatnak a turisták, meglehetősen vázlatos, a kiállítás egyértelműen gazdag vizuális értelemben. Látható, hogy Izland nem szűkölködött horrorisztikus lényekben, mint például a kecsketejet lopó szerzet vagy a sírjából felkelő élőhalott, amelyet a varázslók a környékbeliek bosszantására idéztek meg. Egy ilyen lény viaszmása a múzeum padlóján keresztül mászik ki a nagyérdemű elé. Ennél is ijesztőbb azonban a tilberi, az előbb említett tejlopó lény, amelynek kifejlődési állomásait is „megcsodálhatjuk” a múzeumban. Ez a korántsem kellemes külsejű lény hosszas előkészület után születhetett meg. A boszorkány egy, a templom kertjéből lopott friss emberi bordacsontot szürke gyapjúval vont be, amelyet egy özvegytől kellett ellopnia. Ezt a kreálmányt a nőnek a mellei között kellett tartania, és három héten át rá kellett köpnie a vasárnap kapott bort a becsomagolt bordacsontra, amely lassan halottból élővé vált. A lény ekkor már a nő combját szívta, szemölcs formájú jelet hagyva maga után. Ezen a „csecsen” keresztül jutott később is táplálékhoz a tilberi. A lény gyors mozgásra volt képes a mezőn, és a tehenektől, kecskéktől ellopott tejet elvitte gazdájának. Ha a nő már túl öreg volt, a tilberi pedig túl nagy, és nem bírta tovább etetni, elküldte, hogy gyűjtse össze az összes bárányürüléket három megyében. A lény belehalt a fáradságba, annyira sietett, hogy visszajusson a gazdájához. A 16. században még jegyeztek fel olyan eseteket, amelyek a tilberi működését vélték igazolni. Sőt, 1635-ben akadt egy olyan eset is, amely szerint a nyugati fjordok dél-keleti részén egy nő az anyjától örökölt tilberit tartott. A helyi pap el is tiltotta a két nőt az áldozástól. Az ügyet később a helyi sheriff és egy püspök is vizsgálta, de nem találtak bizonyítékot annak valóságtartalmára.
A múzeumról készült ismertető videó
Varázslók által használt kellékek, mint például csontokra vésett rúnák, állati koponyák is megcsodálhatóak a kiállításon. Az izlandiak úgy hitték, hogy ezek a varázslók képesek voltak megregulázni az időt, vagy éppen láthatatlanná válni. A legsokkolóbb látvány kétségkívül a nabrók, amit leginkább a halott nadrágjának lehetne fordítani, ez egy halott férfi lenyúzott bőre deréktól lefelé. Természetesen a kiállított darab nem igazi, de a hidegrázás így is érezhető. A varázsló még halála előtt vette a haldokló beleegyezését, hogy később a sírból kiásva lenyúzhatja bőrét. A bőrnek egy darabban kellett lejönnie, sérülés nélkül. Ezután a varázsló ellopott egy pénzérmét egy szűkölködő özvegytől, és azt a nadrág herezacskójába helyezte. Ezután varázsjeleket írt egy pergamenre, amelyet szintén a nadrágba tett, majd az egészet felvette. A nadrág megkülönböztethetetlen lett saját bőrétől, de a herezacskó újra és újra feltöltődött pénzzel, amíg csak az eredeti pénzdarab a helyén volt.
Élőhalott (Fotó: Bulenda Attila)
Ezek a varázslók és boszorkányok persze nem voltak népszerűbbek Izlandon, mint a világ bármely más pontján. Sokukat elfogták és a helyszínen megégették. Az égetések helyszínét és időpontjait is bemutatja a kiállítás egyik része, amely arra az érdekes tényre is rávilágít, hogy a megégetettek nagy többsége férfi volt.
Ezt olvastad?
További cikkek
A halhatatlanság iránti vágy kőbe öntött monumentuma. A bécsi kapucinus kripta építéstörténete és jelentősége
Bécs, a hajdani császárváros első kerületének utcái alatt található egy több kamrából álló pincerendszer, amely figyelemre méltó műalkotásokat rejt magában. E csöndes, föld alatti világban évszázadokon átívelő gyász uralkodik – […]
Egy kalóz háborúban is kalóz! – Sir Francis Drake a Spanyol Armada ellen
1588 nyarán a spanyol és az angol királyságok flottái csaptak össze a Le Manche-csatornán, hogy eldőljön: a kihívó Anglia vagy az akkor a világ legerősebb hatalmának tartott Spanyolország lesz a […]
Színészből elnök: Ronald Reagan és elnöksége
Ronald Reagan az Amerikai Egyesült Államok negyvenedik elnöke volt 1981 és 1989 között. A színészből lett elnök pályafutását Magyarországon jellemzően a hidegháború lezárásában játszott szerepe, valamint a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés […]
Előző cikk
Kormányzóné a filmhíradókban
A Magyar Film Iroda Részvénytársaság (MFI) első heti filmhíradója 1924. február 27-én jelent meg a mozikban, s ezt követően folyamatos megjelenéssel 1944 végéig 1084 kiadást élt meg. Horthy Miklósné a […]