KatonaSuli, „mert a haza védelme nemcsak a katonák kötelezettsége”
Április 15-én a Honvéd Kulturális Központ Stefánia Palotájának színháztermében történelmi animációs filmeket tekintethettek meg a KatonaSuli programban résztvevő középiskolák tanulói. Az előadást az első világháború centenáriumának jegyében rendezték meg. A rendezvény keretén belül a Limanova, 1914 és a Pákozd, 1848 című interaktív műsorokat vetítették le a diákoknak.
A programot történettudományi előadások is gazdagították. Kovács Vilmos ezredes, a HM HIM parancsnoka nyitotta meg a rendezvényt, majd a filmeket Hermann Róbert és Balla Tibor alezredes helyezték történelmi kontextusba. Zárásul Kun Szabó István vezérőrnagy, a HM társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára hadtörténeti könyvcsomagokat adott át a KatonaSuli programban résztvevő intézmények számára.
Kovács Vilmos megnyitója
KatonaSuli
2004-ben Magyarországon megszűnt a sorkötelezettség, ám a Honvédelmi Minisztérium szerint elhanyagolhatatlan társadalmi érdek a lakosság felkészítése a haza védelmére. Éppen ezért az újabb generációkat, az általános iskolásoktól a felsőoktatásban tanuló korosztályokig igyekeznek egyfajta honvédelmi oktatásban részesíteni, amelynek az a célja, hogy hazaszeretetre nevelje a fiatalokat, emellett olyan többletismeretekhez juttassa őket, amelyek akár a civil életben is hasznosíthatók, illetve reális képet adjanak az esetleg katonai pályára készülőknek. Ennek érdekében indították el 2005-ben a KatonaSuli programot. Félreértés ne essék, nem katonai kiképzésről van itt szó, hanem egyfajta önkéntes alapon működő honvédelmi-katonai pozitív hozzáállás kialakításáról. A tanulók olyan tudáshoz juthatnak, amelyek elsajátítására az oktatási rendszeren belül csak néhány intézményben nyílna egyébként lehetőség. Ilyen például az elsősegélynyújtás, a térképészeti ismeretek, a tereptan és a manapság egyre felkapottabb had- és fegyvertörténet. A Honvédelmi Minisztérium munkatársai számos elgondolással, és lehetőséggel kívánják a nemzedékek nevelését elősegíteni. Ennek érdekében pályázatokat, ösztöndíjakat, és a mostanihoz hasonló rendezvényeket szerveznek a diákok számára. Akiket bővebben érdekel a program, azoknak a figyelmébe ajánljuk a http://www.katonasuli.hu/ weboldalt.
A bemutató
Valamivel egy óra előtt a Stefánia úti Honvéd Kulturális Központnál középiskolások és egyenruhás katonatisztek kezdtek gyülekezni. Néhány iskoláson szintén egyenruha volt, mások pedig KatonaSulis pólót viseltek. A színházteremben iskolánként ültették a szervezők a diákságot, akik tanáraik kíséretében foglaltak helyet. Nem kis meglepetésemre két sorral előttem egy „tanulóparancsnok” emelkedett ki a társai közül, aki átszellemülve vezényelte székről székre az osztály többi tagját. Láthatóan komolyan vette a légkör adta szerepét. A teremben százas nagyságrendű közönség gyűlt össze, akik között egyetemi oktatók, és hivatalos katonák is akadtak.
Kovács Vilmos ezredes köszöntőjével kezdődött a műsor. Elmondta, hogy fontos a spektrumtágítás, és az első világháborúval kapcsolatos ismeretek elmélyítése az oktatásban. Ennek megfelelően tervezik, hogy a levetítésre kerülő Limanova, 1914 című filmet eljuttatják a lehető legtöbb intézménybe. Megtudhattuk, hogy érdemes felkeresni az egyébként is izgalmas kikapcsolódást nyújtó pákozdi Katonai Emlékparkot, mert a Pákozd, 1848 című munka immáron a tárlat részeként megtekinthető. A levetített animációs filmek – amellett, hogy interaktív élményt nyújtanak – valós történéseket mutatnak meg, amelyekkel harcoló őseinknek is emléket kívántak állítani.
Hermann Róbert előadása
Elsőként a Pákozd, 1848 című filmet vetítették le, amelyet Hermann Róbertnek, a HM HIM főtanácsosának előadása előzött meg, megadva az alaphangulatot a pákozdi csatát bemutató műsornak. Elmesélte, hogy annak idején őket minden évben elvitték Pákozdra, hogy megemlékezzenek a csatáról. Beszélt a film keletkezéséről és arról a kutatásról, amelyet az alkotás elkészítéséhez kellett végezniük. Ezek újabb tudományos eredményeket is hoztak. Hajnal Ödön filmjéhez – amely a Digitális Legendárium csapatának köszönhetően jöhetett létre – ugyanis át kellett nézniük a korabeli elbeszéléseket, és az eddigi álláspontokat. Amikor a topográfiai vizsgálatokat végezték, néhol komoly ellentmondásokba ütköztek. Nem volt egyszerű feladatuk, de végül sikerült helyükre illeszteni a mozaikszerű darabkákat. Kiderült, hogy magában a csatában a 18 000 fős hadseregből kb. 10 000 vehetett részt csupán, ami növeli a győzelem értékét. Emellett sikerült meghatározni az alakulatok elhelyezkedését is, amelyet a filmben is megszemlélhetünk. Ezen kívül odafigyeltek arra is, hogy korhű fegyverzetben és egyenruhákban jelenjenek meg az alakulatok.
A Pákozd, 1848 vetítése
A film a maga nemében modern, interaktív ismeretterjesztést nyújtott. Megtudhattuk a csapatszámokat, megismerhettük belőle a harci nemeket, a már korábban is említett topográfiai viszonyokat és létszámokat. A vetítés láthatóan lekötötte a nézők figyelmét.
Ezt követően Balla Tibor konferálta fel a Limanova, 1914 címet viselő filmet. Beszélt az első világháború eseményeiről és jellemzőiről. Elmondta, hogy sajnos kevésbé ismert a köztudatban a magyar alakulatok itt játszott szerepe, pedig hatszázhatvan ezer magyar katona áldozta életét a harcokban. Kevesen tudják azt is, hogy a harcoló magyar katonák a kezdetektől jelen voltak a fronton, ahol nem egyszer bizonyították hősiességüket. Ennek a háborúnak az idejére esett a huszárság utolsó dicső időszaka. Ez az ütközet pedig kiemelkedik az első világháború ’14-es eseményei közül, mert odáig az orosz gőzhenger nem találkozott számottevő akadállyal. Ez volt az első győzelem velük szemben, amely kapcsán kijelenthetjük, hogy a magyarok önfeláldozásának köszönhetően jöhetett létre.
Balla Tibor előadása
A film a 100 éves évforduló kapcsán készült és az ütközetben elhunyt katonák emlékének kívánt emléket állítani. Tavaly egy Lengyelországban megrendezésre került konferenciára is magával vitte a kiutazó magyar delegáció. Lengyel nyelvű változatát le is vetítették a résztvevőknek. A film eseményei a szarajevói merénylettel kezdődnek. Részletesen szemlélteti a politikai helyzetet, a szembenálló felek felszerelését, ruházatát, fegyverzetét. Összeveti az orosz, az osztrák és a magyar jellegzetességeket. Megtudhatjuk belőle például, hogy mi az a Schwarzlosse géppuska, és hogyan pusztított a srapnel lövedék. Milyen terepviszonyok voltak, milyen katonai stratégiai és taktikai elvek alapján történtek a hadmozdulatok.
Limanova, 1914 . Teljes film.
Hajnal Ödön és csapata mindkét filmben izgalmas hang, és képeffekteket használt, amikből ízelítőt kaphatunk a http://digitalislegendarium.hu/ weboldalon.
Kun Szabó István értékelésével zárult az esemény. Ismertette az elmúlt tizenegy évben végzett munkát, amelyből megtudhattuk, hogy több mint 10 000 diákot sikerült elérniük a programmal eddig, és jelenleg hatvankét iskola vesz részt benne. Szeretnék, ha még több intézményt és tanulót tudnának bevonni, megismertetve velük a honvédelmi ismereteket. Folyamatosan dolgoznak, hogy eredményes munkát végezzenek, és komoly terveik vannak a jövővel kapcsolatban, mert a haza védelme nemcsak a katonák kötelezettsége, hanem a magyar állampolgároké is, egyúttal a civil társadalom felkészültségére is szükség van.
Kun Szabó István előadása
Ezt olvastad?
További cikkek
Ünnepi kötetpár Hermann Róbert 60. születésnapjára
„Emlékezzetek róla, ha újra csatára keltek” címmel kétkötetes tanulmánygyűjteményt adott ki a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum a HM Zrínyi Nonprofit Kft. keretében működő Zrínyi Kiadó közreműködésével Hermann Róbert 60. […]
A Stájer rímes krónika magyar fordításának bemutatója
Vajon mi vette rá a stájer nemesi famíliából származó, énekmondói tehetséggel megáldott Ottokár lovagot, hogy 200 ezer rímes sorban megénekelje az osztrák történelem egyik legzavarosabb időszakának, a Babenberg dinasztia kihalását […]
Lefojtva a 20. században – új könyvek a magyar vidékről
A Magyar vidék a 20. században című könyvsorozat 7. és 8. kötetének bemutatójára 2023. szeptember 5-én került sor a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetben. A Csikós Gábor és Horváth Gergely […]
Előző cikk
Magyarok a Kaukázusban? – interjú Kránitz Péter Pállal
2015. április 21-én Magyarok a Kaukázusban – A kaukázusi őshaza kutatása a XIX. században címmel nagykiállítás nyílik az Országos Széchényi Könyvtárban. A kiállítás részleteiről kurátorával, Kránitz Péter Pállal beszélgettünk. Újkor.hu: […]