KatonaSuli, „mert a haza védelme nemcsak a katonák kötelezettsége”

Április 15-én a Honvéd Kulturális Központ Stefánia Palotájának színháztermében történelmi animációs filmeket tekintethettek meg a KatonaSuli programban résztvevő középiskolák tanulói. Az előadást az első világháború centenáriumának jegyében rendezték meg. A rendezvény keretén belül a Limanova, 1914 és a Pákozd, 1848 című interaktív műsorokat vetítették le a diákoknak.

A programot történettudományi előadások is gazdagították. Kovács Vilmos ezredes, a HM HIM parancsnoka nyitotta meg a rendezvényt, majd a filmeket Hermann Róbert és Balla Tibor alezredes helyezték történelmi kontextusba. Zárásul Kun Szabó István vezérőrnagy, a HM társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára hadtörténeti könyvcsomagokat adott át a KatonaSuli programban résztvevő intézmények számára.

Kovács Vilmos megnyitója

KatonaSuli

2004-ben Magyarországon megszűnt a sorkötelezettség, ám a Honvédelmi Minisztérium szerint elhanyagolhatatlan társadalmi érdek a lakosság felkészítése a haza védelmére. Éppen ezért az újabb generációkat, az általános iskolásoktól a felsőoktatásban tanuló korosztályokig igyekeznek egyfajta honvédelmi oktatásban részesíteni, amelynek az a célja, hogy hazaszeretetre nevelje a fiatalokat, emellett olyan többletismeretekhez juttassa őket, amelyek akár a civil életben is hasznosíthatók, illetve reális képet adjanak az esetleg katonai pályára készülőknek. Ennek érdekében indították el 2005-ben a KatonaSuli programot. Félreértés ne essék, nem katonai kiképzésről van itt szó, hanem egyfajta önkéntes alapon működő honvédelmi-katonai pozitív hozzáállás kialakításáról. A tanulók olyan tudáshoz juthatnak, amelyek elsajátítására az oktatási rendszeren belül csak néhány intézményben nyílna egyébként lehetőség. Ilyen például az elsősegélynyújtás, a térképészeti ismeretek, a tereptan és a manapság egyre felkapottabb had- és fegyvertörténet. A Honvédelmi Minisztérium munkatársai számos elgondolással, és lehetőséggel kívánják a nemzedékek nevelését elősegíteni. Ennek érdekében pályázatokat, ösztöndíjakat, és a mostanihoz hasonló rendezvényeket szerveznek a diákok számára. Akiket bővebben érdekel a program, azoknak a figyelmébe ajánljuk a http://www.katonasuli.hu/ weboldalt.

A bemutató

Valamivel egy óra előtt a Stefánia úti Honvéd Kulturális Központnál középiskolások és egyenruhás katonatisztek kezdtek gyülekezni. Néhány iskoláson szintén egyenruha volt, mások pedig KatonaSulis pólót viseltek. A színházteremben iskolánként ültették a szervezők a diákságot, akik tanáraik kíséretében foglaltak helyet. Nem kis meglepetésemre két sorral előttem egy „tanulóparancsnok” emelkedett ki a társai közül, aki átszellemülve vezényelte székről székre az osztály többi tagját. Láthatóan komolyan vette a légkör adta szerepét. A teremben százas nagyságrendű közönség gyűlt össze, akik között egyetemi oktatók, és hivatalos katonák is akadtak.

Kovács Vilmos ezredes köszöntőjével kezdődött a műsor. Elmondta, hogy fontos a spektrumtágítás, és az első világháborúval kapcsolatos ismeretek elmélyítése az oktatásban. Ennek megfelelően tervezik, hogy a levetítésre kerülő Limanova, 1914 című filmet eljuttatják a lehető legtöbb intézménybe. Megtudhattuk, hogy érdemes felkeresni az egyébként is izgalmas kikapcsolódást nyújtó pákozdi Katonai Emlékparkot, mert a Pákozd, 1848 című munka immáron a tárlat részeként megtekinthető. A levetített animációs filmek – amellett, hogy interaktív élményt nyújtanak – valós történéseket mutatnak meg, amelyekkel harcoló őseinknek is emléket kívántak állítani.

Hermann Róbert előadása

Elsőként a Pákozd, 1848 című filmet vetítették le, amelyet Hermann Róbertnek, a HM HIM főtanácsosának előadása előzött meg, megadva az alaphangulatot a pákozdi csatát bemutató műsornak. Elmesélte, hogy annak idején őket minden évben elvitték Pákozdra, hogy megemlékezzenek a csatáról. Beszélt a film keletkezéséről és arról a kutatásról, amelyet az alkotás elkészítéséhez kellett végezniük. Ezek újabb tudományos eredményeket is hoztak. Hajnal Ödön filmjéhez – amely a Digitális Legendárium csapatának köszönhetően jöhetett létre – ugyanis át kellett nézniük a korabeli elbeszéléseket, és az eddigi álláspontokat. Amikor a topográfiai vizsgálatokat végezték, néhol komoly ellentmondásokba ütköztek. Nem volt egyszerű feladatuk, de végül sikerült helyükre illeszteni a mozaikszerű darabkákat. Kiderült, hogy magában a csatában a 18 000 fős hadseregből kb. 10 000 vehetett részt csupán, ami növeli a győzelem értékét. Emellett sikerült meghatározni az alakulatok elhelyezkedését is, amelyet a filmben is megszemlélhetünk. Ezen kívül odafigyeltek arra is, hogy korhű fegyverzetben és egyenruhákban jelenjenek meg az alakulatok.

A Pákozd, 1848 vetítése

A film a maga nemében modern, interaktív ismeretterjesztést nyújtott. Megtudhattuk a csapatszámokat, megismerhettük belőle a harci nemeket, a már korábban is említett topográfiai viszonyokat és létszámokat. A vetítés láthatóan lekötötte a nézők figyelmét.

Ezt követően Balla Tibor konferálta fel a Limanova, 1914 címet viselő filmet. Beszélt az első világháború eseményeiről és jellemzőiről. Elmondta, hogy sajnos kevésbé ismert a köztudatban a magyar alakulatok itt játszott szerepe, pedig hatszázhatvan ezer magyar katona áldozta életét a harcokban. Kevesen tudják azt is, hogy a harcoló magyar katonák a kezdetektől jelen voltak a fronton, ahol nem egyszer bizonyították hősiességüket. Ennek a háborúnak az idejére esett a huszárság utolsó dicső időszaka. Ez az ütközet pedig kiemelkedik az első világháború ’14-es eseményei közül, mert odáig az orosz gőzhenger nem találkozott számottevő akadállyal. Ez volt az első győzelem velük szemben, amely kapcsán kijelenthetjük, hogy a magyarok önfeláldozásának köszönhetően jöhetett létre.

Balla Tibor előadása

A film a 100 éves évforduló kapcsán készült és az ütközetben elhunyt katonák emlékének kívánt emléket állítani. Tavaly egy Lengyelországban megrendezésre került konferenciára is magával vitte a kiutazó magyar delegáció. Lengyel nyelvű változatát le is vetítették a résztvevőknek. A film eseményei a szarajevói merénylettel kezdődnek. Részletesen szemlélteti a politikai helyzetet, a szembenálló felek felszerelését, ruházatát, fegyverzetét. Összeveti az orosz, az osztrák és a magyar jellegzetességeket. Megtudhatjuk belőle például, hogy mi az a Schwarzlosse géppuska, és hogyan pusztított a srapnel lövedék. Milyen terepviszonyok voltak, milyen katonai stratégiai és taktikai elvek alapján történtek a hadmozdulatok.

Limanova, 1914 . Teljes film.

Hajnal Ödön és csapata mindkét filmben izgalmas hang, és képeffekteket használt, amikből ízelítőt kaphatunk a http://digitalislegendarium.hu/ weboldalon.

Kun Szabó István értékelésével zárult az esemény. Ismertette az elmúlt tizenegy évben végzett munkát, amelyből megtudhattuk, hogy több mint 10 000 diákot sikerült elérniük a programmal eddig, és jelenleg hatvankét iskola vesz részt benne. Szeretnék, ha még több intézményt és tanulót tudnának bevonni, megismertetve velük a honvédelmi ismereteket. Folyamatosan dolgoznak, hogy eredményes munkát végezzenek, és komoly terveik vannak a jövővel kapcsolatban, mert a haza védelme nemcsak a katonák kötelezettsége, hanem a magyar állampolgároké is, egyúttal a civil társadalom felkészültségére is szükség van.

Kun Szabó István előadása

Ezt olvastad?

Sorsfordítók – Diákoknak a hősiességről és helytállásról

Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) Sorsfordítók címmel nemrég olyan rövid, pár perces animációs kisfilmeket mutatott be, melyeket azok főszereplői kötnek össze:

X