Labdarúgás és erőszak a 20. század első felében

Labdarúgás. Lehet szeretni, lehet nem szeretni, de az egyéni nézőponttól függetlenül tény, hogy a modern történelem legsikeresebb, legnépszerűbb sportjáról van szó. Történetének tanulmányozása tehát nemcsak sportrajongók számára lehet érdekes, hanem társadalom-, művelődés- és mentalitástörténeti szempontból is hozhat újdonságokat.

Szegedi Péter sporttörténész–szociológus például rendkívül érdekes futballtörténeti cikksorozatot publikált a Válogatott.blog.hu oldalon Ezért nem jártak a családok meccsre címmel, melyben korabeli tudósításokra támaszkodva bemutatta, hogy az erőszak a kezdetektől fogva része volt a magyar futball mindennapjainak, azonban ez mégsem tartotta vissza a szurkolókat a meccsre járástól.

Forrás: Valogatott.blog.hu

Az eddig húsz részes cikksorozat az alábbi linkeken érhető el:

1. rész: „A football durva és veszedelmes valami”

„Yolland oxfordi diák volt, két bordája volt eltörve, meg a karja. Pedig sose bántották egymást komolyan.”

2. rész: Felbolydul a lelátó

A Millenárison megjelentek a „mosdatlan szájú” szurkolók, a zsurnaliszta főként a fradistákra panaszkodott. És azt el tudják képzelni, hogy 1903-ban egy futballmeccs hevében két olimpiai bajnok kis híján összeverekedik?

3. rész: „A kültelki pályák terrorja”

Leszúrással fenyegetett bíró, szurkoló revolverrel, pályára dobott égő rakéta. Néhány év magyar bajnoki meccsének fekete krónikája a tízes évekből. De írásunk nem a mai, hanem az 1910-es évekbe kalauzolja az olvasókat…

4. rész: „A régi UTE, a régi féktelen szenvedély”

A Pesti Hírlap megjegyezte, hogy Hermust pár héttel korábban a Globus–PAFC meccsen is kiállította a bíró, amit a játékos „egy egyszerű ophthalmológiai operációnak, szemkitolásnak ígérgetésével akarta honorálni, ami miatt a bíró a matchet a 4. percben lefújta.”

5. rész: Váradiak „háborús” kalandjai 1914-ben

Életképek a háború előtti napokból: lincselés elől fára mászva menekülő kolozsvári játékos, kőzáporral búcsúztatott váradiak Debrecenben. Ez történt keleten, 100 évvel ezelőtt.

6. rész: „Előre, ébredő csatársor! Ma pogrom lesz!”

Futót, a III. ker. TVE volt középfedezetét, akinek műlába van, a megvadult csőcselék szintén VAC tagnak nézte, megtámadta és bántalmazta.

7. rész: Amikor a játékvezetés veszélyes szakma lett

„A bírák részére megnyílt boxoló iskolába, amelyet Rózsa Jenő, a kiváló boxmester vezet, bíráink közül máris egész sereg jelentkező akadt.”

8. rész: Wekerletelep elvetemedett sportharamiái

„Schwarcz Ernő annyira a szívére vette a gyöngéd figyelmeztetést, hogy sietve távozott a pályáról, ahol hiába várták az újra hadrendbe állt csapatok.”

9. rész: Mucsai futballkirándulások

„A közönség közül kiugrik egy úr, s revolvert rántva, lelövéssel fenyegeti a bírót. Egy elfogult kállói nénike pedig az esernyő nyelével szurkált feléje.”

10. rész: A kisvárdai pokol

„Vérszemet kapott a mintegy ezer főnyi közönség s felrohant a pályára bottal, fokossal ütlegelni kezdte a játékosokat és a csapat kísérőit. A csendőrség kivont karddal verte szét a tömeget s csak ennek köszönhető, hogy néhány zúzott seb és betört homloknál súlyosabb szerencsétlenség nem történt.”

A Magyar Athletikai Club Old boys válogatottja, 1903. Forrás: Fortepan.hu

11. rész: Pogrom? Keresztényellenes tüntetés? – Egy debreceni futballmeccs krónikája

„A diákok viselkedéséből világosan látható volt, hogy a zsidó játékosokat akarták inzultálni, azonban a verekedés áldozatai valamennyien keresztények. A rendőrségi készenlét kevésnek bizonyult a száz főnyi fokosokkal felfegyverzett csapat ellen.”

12. rész: A kukoricásba kergetett futballista esete

„Polaneczky nem vette észre, hogy egy drótkerítés is van előtte s annak teljes rohammal nekiment. Az erélyesebb népítéletnek Gödölle Béla rendőr felügyelő vetett véget, aki jóformán az agyonveréstől mentette meg a hallatlanul durván játszó vasutast.”

13. rész: A miniszter közbelép

„A rendőrség be fog avatkozni, amikor úgy egyes személyek, mint a nagyközönség testi épsége veszélyeztetve van, sőt, a rendőrség köteles be is tiltani a mérkőzést, ha a folytatás súlyosabb következményekkel járna.” (A budapesti rendőrfőkapitányság átirata az MLSZ-hez – 1921)

14. rész: Rendőr a pályán

„Ha a botrányok tovább folytatódnak, úgy külföldön nemsokára futballistáink is úgy fognak szerepelni, mint a puszták megfékezhetetlen fiai.”

15. rész: A játék véget ér

„Az egyik brutális csirkefogót épp abban a pillanatban sikerült ártalmatlanná tenni, amikor nyitott bicskával akart a bírónak menni. Így sem lehetett elkerülni, hogy páran boxerrel meg ne üssék.”

16. rész: Futballtilalom és konszolidáció

„Nagy súly helyezendő még arra is, különösen a kültelki pályákon, hogy a pályákat elhagyó nézőközönség azon célból, hogy a bírákat, vagy a játékosokat inzultálja, nagyobb tömegekbe ne csoportosuljon.”

17. rész: Határtalan erőszak

„Vasváry koponyatörést szenvedve azonnal holtan terült el a mérkőzés színhelyén. Bartolf annyira szívére vette az általa előidézett szerencsétlenséget, hogy a hétfői napon lakásán revolverrel főbelőtte magát.”

18. rész: Déli anziksz

„Nem mondunk új dolgot, hiszen köztudomású, hogy Békéscsabán olyan a futballmérkőzések közönsége, amilyenhez fogható talán a legsötétebb Afrikában található.”

19. rész: Huligánok glaszékesztyűben

„Az addig szunnyadozó gyűlölet hirtelen lángra lobbant. Mintegy kétszáz torokból hangzott fel az »Erger-Berger« majd más antiszemita dalok következtek és végigkísérték az egész játékot.”

20. rész: A zsidó háború

„A tribünről csak annyit lehetett látni, hogy Opata nyargal ki az öltöző felé hatalmas iramban és nyomában Fischer, a VAC kapusa rohan tettrekész hangulatban. Szerencsére a nézők lefogták Fischert, úgy, hogy Opata ép bőrrel érte el az öltöző-aziliumot…”

Váci futballcsapat, 1920. Forrás: Fortepan.hu

Közölve a Válogatott.blog.hu szerkesztőségének engedélyével.

Ezt olvastad?

Az indiánkép változása Az apacs harcos című filmben

Hogyan jelennek meg az indiánok az amerikai mozikban? Milyen előzményei voltak Az apacs harcos című filmnek? Hogyan ábrázolják ebben a filmben az

X