művelődéstörténet
„A szépség költője” – John Keats élete
„Itt nyugszik az, kinek nevét vízre írták” – olvasható John Keats sírján, Róma protestáns temetőjében, a Cimitero Acattolicoban. Úgy tudjuk, hogy maga a haldokló költő fogalmazta meg sírfeliratát, ezt a
Kápolnai Pauer István – A 19. század egyik legkiválóbb hadtudósa
Kápolnai Pauer István 1833. augusztus 19-én született Pesten, ahol 1842-től gimnáziumi tanulmányait is folytatta. Gyermekkorát meghatározta a reformkor. Részt vett az 1848/49-es harcokban, átélte az önkény időszakát, később Garibaldi oldalán
A múlt üzenetének ereje – interjú Knapp Évával
Knapp Éva neve fogalom a magyar irodalom- és eszmetörténeti kutatásokban. Önálló, illetve férjével, Tüskés Gáborral közösen publikált tanulmányai és kötetei állandó igazodási és referenciapontok a szakmában. Az első és mindmáig
Az ókori művészet régésze – Oroszlán Zoltán emlékére
Oroszlán Zoltán a magyar régészet, művészettörténet, muzeológia terén végzett kimagasló munkája mellett kiváló tanár is volt, aki számos tanítványában ültette el szakmájának szeretetét. Neve mára talán kevésbé cseng ismerősen az
Háromszáz kerek történelmi évforduló 2021-ben
A kerek évfordulók mindig élénk érdeklődést váltanak ki. 2021-ben is számtalan jubileumi alkalom kínálkozik, ami ihletet adhat előadások, konferenciák, tudományos és kulturális rendezvények megszervezéséhez, a történelem érettségi témaköreinek „megjóslásához”, országos
A könyvtár- és múzeumalapító Széchényi Ferenc élete
Az 1820. december 13-án elhunyt Széchényi Ferenc számos jelzőt kapott az utókortól: mecénás, alapító, államférfi, lovag, jozefinista, szabadkőműves, ateista (majd később hitbuzgó); ám a leggyakrabban gróf Széchenyi István apjaként és
Az első világháború a kortársak szerint
Emlékeim szerint az egyetemi történelemoktatásban a historiográfia olyan tárgy volt, amelyet a történelem szakos hallgatók többsége csak teljesíteni szeretett volna, de különösebben nem érdeklődött iránta. A legtöbb historiográfiával foglalkozó szakmunka,
Egy fiatal lány második világháborús naplója
A ma ismertetett forráskiadvány története kalandos és egyben szerencsés is. Kalandos, mert 1944 októberében a front elől Nyírbátorból Budapestre menekült a tulajdonosa, aki félbe is szakította a naplóírást majdnem egy
Pázmány Péter – Bíboros, Esztergom érseke és Magyarország prímása
Pázmány Péter (1570–1637) az egyik legkiválóbb személyisége volt a kora újkori Magyarország történelmének. Protestánsként született, diákként áttért a katolikus vallásra, majd később jezsuita szerzetessé vált. A Társaság követelményével szemben, miszerint
Hírlapkönyvtár és írói lexikon – id. Szinnyei József emlékére
Id. Szinnyei Józsefet Magyarország egyik legnagyobb bibliográfusaként, hírlaptudósaként, a Magyar írók élete és munkái című lexikon szerzőjeként, az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptárának megalapítójaként tartjuk számon. Szinnyei Ferber József néven született