Oktatás és karrierépítés lehetőségei a kora újkorban doktorandusz konferencia

Az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola és az ELTE BTK Kora Újkori Történeti Tanszék 2025. május 8-9-én rendezte immár hagyományos koraújkor-történeti konferenciáját doktoranduszok és fiatal kutatók számára. Az esemény fókuszában ezúttal az oktatás és a karrierépítés lehetőségei és stratégiái álltak.

A konferencia szervezői az idei évben igyekeztek tematikusan szűkíteni és orientálni az oktatás és a karrierépítés kapcsolata felé a résztvevőket, ezáltal egy jóval feszesebb és egyfelé tartóbb programot kialakítani. Szintén újdonságot jelentett a korábbi doktorandusz szimpóziumokhoz képest, hogy a húszperces előadásokat minden esetben negyedóra diskurzus követte, ahol a hallgatóság lehetőséget kapott megvitatni az elhangzottakat, ennek köszönhetően sokszor alakultak ki mélyebb szakmai beszélgetések a módszertani problémák megoldásáról és az előadások közti kapcsolatokról.

Az eseményt J. Újváry Zsuzsanna, a PPKE BTK nyugalmazott egyetemi docense nyitotta meg, egyúttal ő vezényelte a konferencia első szekcióját, amely a Karrierépítés az uralkodói udvarokban címet viselte. Márton Andrea Bianka a kora újkori angol uralkodói udvarban, VIII. Henrik és VI. Eduárd mellett működő két palotaőr (Palace Keeper) karrierjének felvázolásával mutatott be egy korabeli érvényesülési utat. Ujj Zoltán előadásában Miksa főherceg (a későbbi II. Miksa császár) spanyolországi utazását vizsgálta, arra kereste a válaszokat, milyen módon szolgálta az Ibériai-félszigeten töltött időszak és régensi működés a trónörökös oktatását és uralkodásra való felkészítését, valamint, hogy udvartartásának tagjai miként igyekeztek kihasználni a kényszerű külföldön tartózkodást későbbi előmenetelük érdekében. Lengyel Mária II. József jutalmazási politikáját elemezte a magyar főnemesi réteggel összefüggésben, kitérve az Aranygyapjas Rend, a Szent István Rend és a kamarási, illetve titkos tanácsosi címek adományozási gyakorlatára. 

A délutáni, köznemesi életpályákkal foglalkozó szekciót Balogh Judit, az egri Esterházy Károly Katolikus Egyetem tanára vezette. Miski Péter előadásában Teleki Mihály kővári kapitányságáról értekezett, aki az erdélyi fejedelem és I. Lipót magyar király között igyekezett lavírozni. Bódy Bence egy atipikus karrierutat mutatott be Oláhbrettyei Aradi Pál példáján. Aradi megfelelő oktatása, anyagi háttere, valamint családi és rokoni kapcsolati ellenére sem tudott magas hivatalhoz jutni, életének jelentős részét rokonai ellen folytatott pere töltötte ki. Metzger Soma a kölcsei Kende család házasodási stratégiáit ismertette, áttekintve a família három évszázados történetét. Előadását több diagrammal és saját készítésű térképpel illusztrálta, így jelezve a család különböző ágainak térbeli mobilitását is. A napot állófogadás zárta.

A péntek délelőtti szekció az oktatás, oktatásszervezés és információáramlás kérdéskörét taglalta. Molnár Antal egyetemi tanár levezető elnöksége alatt Horváth Réka kezdte a napi előadások sorát, a Pétervárad 1694. évi ostromáról az angol sajtóban megjelent újságcikkek és hírlevelek bemutatásával. Balla János a 18. század dereka oktatásügyének áttekintése mellett a piarista rend 1753. évi tervezetéről és ennek utóéletéről beszélt. Szentkereszti Máté a botanikai tudás magyarországi megjelenési formáit járta körül a 18-19. században.

A konferencia utolsó, délutáni szekciója Virovecz Nándor egyetemi adjunktus vezetésével az állami hivatalnokok és diplomaták karrierépítésének kérdéseivel foglalkozott. Gillich Olivér az 1570-es és ’80-as évek konstantinápolyi Habsburg követségeinek titkári személyzetét, s lehetőségeit vizsgálta három titkár (Ambrosius Schmeisser, Paul Rosa és Bartholomäus Pezzen) pályaképének bemutatásán keresztül. Sinka Viktor hasonló szempontok szerint elemezte az egy évtizeddel később tevékenykedő Friedrich von Krekwitz állandó konstantinápolyi császári követ kíséretét. Kovács Dániel László Somogy vármegye tisztviselőinek javadalmazási rendszerét mutatta be a 18-19. században, külön kitérve a napóleoni háborúk következtében átalakuló gazdasági viszonyokra és a téma társadalomtörténeti összefüggéseire.

Az esemény Fazekas István professzor záró gondolataival ért véget, aki megköszönte a résztvevők aktivitását az előadásokat követő diskurzusokban. A szervezők szándékai szerint az elhangzott előadásokból kötet fog készülni.

Ezt olvastad?

Vallás, kultúra, identitás a Habsburg Monarchia világában

2026. április 16-án és 17-én piarista közreműködéssel konferenciát tartottak a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dísztermében, melynek témája: vallás, kultúra, identitás a

X