kora újkor
Az „Aranyszabadság” földje – a Lengyel Nemesi Köztársaság
A 18. század elejére szállóigévé vált a mondás: „Lengyelországot az anarchia tartja fenn.” A politikai közbeszéd e közhellyé vált fordulata reprezentálta több mint egy évszázadon keresztül az államrezon bármiféle közigazgatási,
Bethlen Gábor erdélyi bányásztelepítéseinek története
A harminc éves háború magyarországi és erdélyi eseménytörténete az olvasó közönség körében jól ismert, azonban voltak olyan kevésbé közismert történések is ebben az időszakban, amelyek, noha egy egész országrész életét
Az amszterdami „asszonylázadás”, avagy a paradigmák összecsapása
1531. május 31-én az esti sötétségben az amszterdami Szent Hely kápolna udvarán titokzatos személyek betemették a Törvényhozó Tanács buzgó igenlésével épülő Gyapjúház megásott alapját. A városatyák előtt azonban nem sokáig
A (ki)útkeresés viszontagságos évtizedei a királyi Magyarországon és Erdélyben
A Digitális Legendárium munkacsoport ismeretterjesztő és értékmentő munkája során a magyar történelem számos kulcsfontosságú epizódját rekonstruálja, nemrég pedig elindították Griffsider című podcast-sorozatukat, melyben történészek és társterületek szakembereinek bevonásával a tudomány
Európa kora újkori oszmánképe a korabeli média alapján – interjú Szuromi Kristóffal
A mohácsi csatára emlékezve könnyen gondolhatjuk, hogy a korabeli Európában az oszmánokra már-már az apokalipszis lovasaiként tekinthettek. Szuromi Kristóf Vérebek, barbárok, szamaritánusok – Az oszmánkép változatai a 16–17. századi Európában
Egymásra utalva. I. Ferdinánd és a magyar rendek kapcsolattörténete 1521–1541
I. Ferdinánd a többi Habsburg uralkodónkhoz hasonlóan ellentmondásos megítéléssel bír a közvélekedésben. A függetlenségi szemléletű történetírás javarészt a nemzeti királyság kerékkötőjének, a törökkel szemben tehetetlen és császári bátyjának alárendelt bábnak
Főpapok és a „Wesselényi-összeesküvés” – Szelepchény püspök-kancellár titkos tárgyalása a bécsi nunciussal
Szelepchény György (1604/1605–1685) négy évtizedet töltött, küzdött végig a magyar állam- és egyházszervezet csúcsain. 1644-től bécsi udvari kancellár, mellette 1648-tól nyitrai püspök és 1657-től királyi kinevezéssel kalocsa-bácsi érsek. Végül 1666.
„A történész a nemzet pszichológusa” – interjú Mészáros Kálmánnal
Mészáros Kálmán hadtörténész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos munkatársa. Doktori disszertációját A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája, 1703–1711 címmel írta meg, melyből 2006-ban kötete jelent meg. Kutatási
A kora újkori eszmetörténettől a modernkori beszámolókig – interjú Schvéd Brigittával
Schvéd Brigitta már gyermekként a humán tudományok iránt érdeklődött, ez vezette el a történelem szakra, amelynek alapképzését a piliscsabai campus varázsának hatására a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végezte el, majd
A magyar domonkos rendtartomány 800 éve
A magyar domonkos rendtartomány idén ünnepli alapításának 800. évfordulóját. Az elmúlt évszázadok történetének bemutatására a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény és a Szent István Tudományos Akadémia 2021. június 14-én konferenciát szervezett A