XII. „Díván” a budai várban

Idén összeült a tizenkettedik “diván” a budai várban. Természetesen nem oszmán tanácskozásról van szó, hanem egy konferenciasorozat tizenkettedik üléséről, amelyre már harmadik éve a fővárosban kerül sor. Idén tizenkettedik alkalommal ült össze az Élet a török hódoltságban című konferencia előadói gárdája és közönsége a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának gótikus termében november 9-10-én. A rendezvénysorozatot 2013-ban indította útjára civil szervezetünk, a Hungari Dzsebedzsi Kulturális Hagyományőrző és Sportegyesület. Ami 12 éve egy hevenyészett, egynapos, „belső” ismeretterjesztő tanácskozásként indult, rövid időn belül ismert, elismert nemzetközi szakmai rendezvénnyé nőtte ki magát.

Már az első évektől kezdve formálódtak azok az irányelvek, melyek mentén a konferenciákat szervezzük. Ezek a következők:

• Interdiszciplinaritás, vagyis a tudományágak együttműködése, összefonódása. Nemcsak történészek vettek részt az eseményen, hanem más területek képviselői is. Ám nem csak a témák, hanem az előadói kör is nagyon változatos volt. Az évek során megfordult köztünk történész, régész, filológus, antropológus, levéltáros, jogász, mérnök, restaurátor, népi iparművész, művelődésszervező, orientalista, hagyományőrző, régizenész…stb. Természetesen mindenki azt hozta a „közösbe”, amihez a legjobban értett.
• Az egyesület tagjai között sokan folytattak, folytatnak tudományos munkát, így sohasem volt kérdés, hogy a hitelességre nagy hangsúlyt kívánunk fektetni. A konferenciát az ország legismertebb és elismertebb kutatói, tudósai tisztelik meg előadásaikkal, ezzel közvetítik a legújabb eredményeket a hallgatóság felé.
• Nem elhanyagolható az sem, hogy igyekszünk segíteni az utánpótlás-nevelésben is. Célunk a rendezvénnyel, hogy lehetőséget adjunk az ifjú kutatóknak is a szereplésre. Már az első években is jelentkezett előadással egy-egy főiskolai hallgató, és a jövőben is szívesen látunk BA-, MA- szakos és PhD képzésben résztvevő hallgatókat is az előadók sorába, akár poszterrel, akár előadással.
• Hangsúlyos a közérthető ismeretterjesztés, hiszen a török korszak sokakat foglalkoztat, az emberek sok, egészen különböző minőségű ismeretre tesznek szert tanulmányaik, olvasmányaik, szórakozásik, kedvteléseik révén. Ám valós ismereteket mégis a tudomány szolgáltathat, amennyiben azt mindenki számára érthető módon közli.
• És végül a toposzrombolás. Minden korszaknak megvannak a maga sztereotípiái, tévképzetei, rosszul rögzült teóriái. De vajon mi igaz és mi nem, vajon egy-egy állításnak vannak-e valós alapjai, vagy utólag esetleg félreértelmezett gondolatnak minősül? Ezekre is igyekszünk rávilágítani tanácskozásainkon.

A több éves tapasztalatnak köszönhetően már nagyon korán, januárban elkezdődött a rendezvény szervezése. Ez több okból is indokolt volt. Már a harmadik alkalomra is több, mint húsz előadó küldte be jelentkezési lapját, ami idén sem volt másképp. Ráadásul a közönség részéről is sokkal nagyobb volt az érdeklődés, mint az elmúlt években. Az első napon mintegy negyven ember hallgatta végig az előadásokat, számuk a második napra több, mint hatvanra emelkedett.

Az idei 24 előadást – amelyet 25 előadó prezentált – nyolc szekcióba rendeztük, és volt néhány poszter is. A tizenkettedik tanácskozáson több, mint tíz új, eddig itt nem szereplő előadó mutathatta be kutatásait, prezentálhatta előadását a legváltozatosabb témákban. A panelek kitértek a diplomácia, a kultúra, a hódoltsági magyarok, a háborúk, a viselet és a tárgyi kultúra, a közigazgatási szervezetek, valamint a magyar-török kulturális évadra való tekintettel a későbbi magyar-török kapcsolatok kérdéseire is.

A konferencia szombat reggeli nyitóelőadását Péri Benedek tartotta Nagy Szülejmán költészetéről. Majd Gillich Olivér mutatkozott be előadásával, ő az isztambuli osztrák és francia követekről beszélt. Az első szekciót Tóth Hajnalka zárta, aki a fogolycserék, a fogolykiváltások nehézségeit mutatta be a 17. század közepén. Ezzel zárult a Diplomácia és kultúra szekció.

A második egység a magyarok hódoltságbeli életével foglalkozott. László István a korszak panaszleveleiről beszélt, Mezőtúr hódoltságkori történetét Öner Erika mutatta be, a debreceni jogszolgáltatásról Pokorni Mihály értekezett.

Délután a hadászaté, a háborúké volt a főszerep. Hallhattunk a mohácsi csatáról Drusza Tamástól, Várad ostromáról a levéltári források szemszögéből Komjáti Zoltán Igortól, II. Rákóczi György küzdelmeiről a fejedelmi székben maradásáért Nagy Zoltántól.

A napot két rövid poszter-prezentációval zártuk. Bolyai Csaba bemutatta új kezdeményezését, a hodoltsagkora.hu nevű weboldalt, Véninger Péter pedig a kerámiakészítést technikáit elemezte.

Vasárnap is korán kezdődött a munka, hiszen az előadások java még hátra volt. Az első szekció a viseletekkel foglalkozott. Először a sprangövekről hallhattunk egy előadást Egervári Márta tolmácsolásában, majd Kiszely Orsolya Eszter hívta fel a figyelmet az oszmán viseletek sajátságaira, végül Zay Orsolya ismertette a magyarok körében használt felsőruhákat.

A második blokk a tárgyi kultúrával foglalkozott. Először a hódoltságkori budai konyhákban használt kerámiaeszközöket ismertette dr Papp Adrienn, utána Hamvai-Kovács Gábor jóvoltából a szablyáról mint a történelmünket végig kísérő hidegfegyverről hallhattunk egy előadást. A szekciót Czéher György zárta, aki a korszak kutyáiról és azok használhatóságáról tartott prezentációt.

Az ebédszünet most kissé eltért a szokásostól: először egy 30 perces gasztronómiai utazást tehettünk Törökország Márvány-tengeri régiójában Szegedi Ágnes jóvoltából. Az előadás végén a színes ételpalettából négy ételt meg is kóstolhattak a résztvevők.

A délután is fontos, nehéz témaköröket tartogatott a kitartó hallgatóságnak: az oszmán közigazgatásba nyertünk betekintést. Először dr Sudár Balázs ismeretette a közigazgatást irányító 17. század közepi oszmán elitet. Majd dr Sz. Simon Éva bemutatta, hogyan szerveződtek meg az első dunántúli szandzsákok. A szekciót Szabados Ákos zárta, egy hódoltság szélén fekvő település, Fonyód község bemutatásával.

Az utolsó szekció a magyar-török kultúrévad jegyében a Monarchia világába repítette el az érdeklődőket. Fodor Gábor és Pintér Tamás a palesztin fronton szolgáló osztrák-magyar tüzéregységekről tartott előadást. Szőllősy Gábor – tőle szokatlan módon – idén nem egy rendszerező, tárgyismereti előadással készült, hanem az I. világháborús török bakanóták világába vezetett minket. Lengyel Boglárka azt mutatta be, hogy milyen kihívásokkal kellett szembenéznie akkor, amikor Kmety György, vagy más néven Iszmail pasa kardjának a másolatát készítette el. A konferenciának egyedi keretezést adott, hogy az utolsó előadó Péri Ákos Ájbek, Péri Benedek fia volt. Előadásában azokat az oszmán rendjeleket ismertette, amelyek a dualista Magyarországra is eljutottak. A tárgyak mellett azok társadalomtörténeti szerepébe is bepillantást nyerhettünk.

Az Egyesületnek már a következő két esztendőre is megvan a konferenciaterve. 2025-ben a magyar–oszmán kapcsolatok legkorábbi szakaszára is szeretnénk kitekinteni, ezért a 2025. november 7–9-ei hétvégén megrendezendő konferencia alsó időhatára 1366 lesz. 2026-ban pedig a mohácsi csata 500. évfordulója előtt tisztelegve megszervezzük a „XIV. Élet a török hódoltságban (1490–1571) – A Jagellóktól az ország három részre szakadásáig” című konferenciát. Az információk mindkét eseményről elérhetőek az egyesület honlapján, illetve a facebook események között. Egyesületünk súlyt fektet arra, hogy ne csak a személyesen részt vevők profitálhassanak az előadásokból. 2022-ban a pécsi Kronosz kiadó gondozásában megjelent egy tanulmánykötet – Élet a török hódoltságban I. –, amely a korábbi évek konferenciáinak válogatott előadásait tartalmazza. Ezen felül pedig az előadásokat már a kezdetektől digitálisan rögzítjük is. A videók az egyesület oldalán, illetve Youtube-csatornáján megtekinthetőek.

Pap Gergely

Ezt olvastad?

Vallás, kultúra, identitás a Habsburg Monarchia világában

2026. április 16-án és 17-én piarista közreműködéssel konferenciát tartottak a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dísztermében, melynek témája: vallás, kultúra, identitás a

X