Buda
Traumafeldolgozás, kollektív emlékezet és megküzdés egy családi levelezésben – Budai úrinők romlakásban
Egyedülállónak tekinthető a Budapest történetének forrásai sorozat 14. kötete, a Budai úrinők romlakásban, amelyben egy hozzávetőlegesen ötszáz darabból álló családi levelezésen és számos fényképen keresztül pillanthatunk be egy budai család
Savoyai Jenő, a zentai győző
Akik hallották már a nevét, azok közül sokaknak csak egy császárhű hadvezér jut eszükbe, akinek a lovasszobra fent áll a Budai vár palotájánál. A Nemzeti Galéria közelében néz le a
A városok jogi helyzete, országrendisége és hatalmi reprezentációja a közép- és kora újkorban
Budapest Főváros Levéltára az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztőségével és az MTA Történettudományi Bizottsága Várostörténeti Albizottságával együttműködésben a Levéltári Nap keretében és a Nyitott Levéltárak 2019–2020 programsorozat részeként 2019. november
Heti Ajánló 2019/23.
Június első hetére is változatos tudományos programkínálatot ajánlunk figyelmükbe. Június 3., hétfő 11.00-tól a Magyarok külföldön témában könyvbemutatók lesznek az MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárában. Június 4., kedd 10.00-kor kezdődik
Pillantás az ikonosztáz mögé – Kiállítás a tabáni szerb székesegyházról
November 8-án nyitotta meg kapuit a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában a széles körű intézményi együttműködésben megvalósuló „Szerb székesegyház a Tabánban” című kiállítás, mely az 1751-től 1949-ig az egykori Rácváros szívében
A budai forrásoktól a nőtörténetig – interjú Géra Eleonórával
Géra Eleonóra történész és levéltáros, doktori címét a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte meg 2006-ban, négy évvel később pedig az intézmény oktatója lett. 2013 óta a Művelődéstörténeti Tanszék
Hol volt, hol nem volt a csepeli csata?
1603. szeptember 28-án a Csepel-sziget északi felében komoly összecsapásra került sor a Budát ostromló keresztény és a várat felmenteni szándékozó török seregek között. A győzelem az előbbieké volt, az ország
„Alulnézetből:” Létezett-e a Magyar Királyság 1526-1699 között?
Politikatörténeti szempontból a válasz egyértelműen igen. Mi a helyzet viszont akkor, ha alulról, „paraszti perspektívából” vizsgáljuk meg a kérdést? Vagyis: a kor jobbágya számára létező és funkcionáló állami keret volt-e
Miért került Buda török kézre közel fél évezrede ezen a napon?
1541. augusztus 29. – Buda Szulejmán szultán magához vette, majd megcsókolta a csecsemő királyt, és elismerte megválasztását a magyar trónra. Eközben csapatai az előre kidolgozott terv szerint bevonultak a királyi