Találatok a következőhöz: budapest
Budapest ostroma a 20–21. századi magyar szépírók szemével
Hetvenhét éve, 1945 február 13-án ért véget Budapest ostroma. 1944 végnapjaitól Pest hozzávetőleg egy, Buda pedig közel két hónapon keresztül pusztító harcok színhelye volt, melynek eredményeként a város jelentős része
Naplók az óvóhelyről – Budapest 1944/45-ös ostroma civil szemmel
A Budapest második világháború alatti ostromát feldolgozó művek elsősorban a hadtörténetre koncentrálnak. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága gondozásában, Bank Barbara, Mihályi Balázs és Tóth Gábor szerkesztésében 2021-ben megjelent Naplók az óvóhelyről
Cesare Orsenigo budapesti apostoli nuncius jelentéseiről
Cesare Orsenigo (1873–1946) fél évtizeden át, 1925–1930-ig töltötte be a budapesti apostoli nunciusi tisztséget. 1896-ban szentelték katolikus pappá, ezt követően a milánói egyházmegyében szolgált egészen 1922-ig, amikor XI. Piusz pápa
„Elpusztulunk ezen a tanyán, ahol se orvos, se gyógyszertár.” – Osztályellenségek – Az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatai
Dombi Gábor tavalyi évben (2020) megjelent, Osztályellenségek – Az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatai című műve hiánypótló munkának tekinthető, ugyanis egyrészt azokat az igazságtalanságokat és embertelenségeket igyekszik bemutatni, amelyeket a
Bécsi és budapesti városképek a 20. századból
Bécs és Budapest összehasonlítása minden korszakban érdekes eredményekkel kecsegtet. A huszadik század összevetése azonban tágabb értelemben is tanulságos lehet, hiszen előbb az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése, majd a vasfüggöny miatt a
Magyarok Londonban, angolok Budapesten – Recenzió
Frank Tibor munkáit a filológiai pontosság, a nagy szakirodalmi apparátus megmozgatása mellett az új források feltárására és közreadására való törekvés jellemzi. A Gondolat Kiadónál tavaly megjelent monográfiája forrásközlés is egyben,
Rimaszombat–Varsó–Budapest – Szokolay Katalin (1929–2020) emlékére
2020. október 22-én, 92 éves korában elhunyt Szokolay Katalin történész, polonista, egyetemi tanár, az MTA Történettudományi Intézetének és a Párttörténeti Intézetnek egykori tudományos munkatársa, a Pártfőiskola és az Eötvös Loránd
A spanyolnátha Budapesten
Kosztolányi Dezső jó egy évtizeddel később, 1930 körül, Esti Kornél történetébe szőve emlékezett vissza a spanyolnátha idejére, amikor az emberek nemcsak a politikai bizonytalanság miatt böngésztek a lapokban, hanem a
Budapest és a metropoliszok története 1945 után | Publikációs felhívás
A Múltunk, a 19. és 20. század történetével foglalkozó folyóirat történész és társadalomtudományos kutatók történeti vonatkozású, új kutatási eredményeket bemutató tanulmányait várja az alábbi témakörben: Budapest és a metropoliszok története
Hálaadás a Vörös Hadseregnek – A „Felszabadulás” első ünnepe Budapesten, 1945. április 8.
Azt gondolnánk, hogy április negyedikét, a Felszabadulás Ünnepét először 1946-ban, az első évforduló alkalmából tartották meg, de mégsem így volt. Már négy nappal Magyarország felszabadulásának hivatalosan deklarált időpontja után, 1945.