Erődben erősek – Bemutatkozik az Erődítés Történeti Egyesület

A hadtörténet egy izgalmas szegmenséhez, az erődítések históriájához kapcsolódik héten bemutatkozó egyesületünk tevékenysége. A Bunkermúzeum és a Budapest ostroma weboldalakat működtető Erődítés Történeti Egyesületet alelnöke, Mihályi Balázs hozza közelebb Olvasóinkhoz.

2006-ban életre hívott egyesületünk célja a XX. századi erődítésekkel kapcsolatos ismeretek minél szélesebb körben való terjesztése tudományos munkák, kiállítások, előadások által. Erődítések alatt az állandó és a tábori erődítéseket egyaránt értjünk, és ide soroljuk még a légoltalom számára létesített objektumokat is. A hazai történetírás által elfeledett területről van szó, melynek még a szakmai hadtörténeti vagy történeti munkák is legfeljebb csak egy-két bekezdést szentelnek, miközben a maguk korában óriási anyagi áldozatokat kellett hozni létrehozásukra, nem is beszélve a munkások ezreiről, akik ezeknek az építkezéseken dolgoztak.


Részlet a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium 1941. évi Erődítési utasításából
A kiadvány regisztrációt követően letölthető a bunkermuzeum.hu oldalról

Pontosan melyek is ezek az állandó vagy tábori erődök? Kárpát-medence esetében a két világháború között minden utódállam (Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia) létesített erődítéseket Magyarország ellen.  A visszacsatolásokkal a csehszlovák és román erődök lövés nélkül jutottak a birtokunkba, míg a jugoszláv erődöket lényegében már kiürítették, amikor 1941 áprilisában megindult a magyar támadás a déli szomszéd ellen. Mindezek ellenére szinte béklyóba fogták az országot az egyes erődvonalak, valamint korábban komoly mértékben hatottak a magyar katonai gondolkodásra és a hadi tervekre egyaránt. A háború alatt a honvédség a Kárpátokban létesítette az úgynevezett Árpád-vonalat, mely áttörtetetlen ugyan nem volt (jellemezték bizonyos tervezési hibák), de ideig-óráig ellen tudott állni a támadásnak.

A háború további szakaszában 1944-ben az Alföldön és a Kisalföldön létesültek úgynevezett tábori erődvonalak, melyek harckocsi árkokból, műszaki zárakból és gyalogsági, valamint tüzérségi állásokból álltak. Ezek története máig nem került megírásra, csak szórványos utalások találhatóak róluk egy-egy szakmai kiadványban. A II. világháború után sem múlt el az erődítési láz. A déli határnál létesült a magyar Maginot-vonal, és az 50-es években a hidegháború légkörében sorra épültek a légoltalmi létesítmények, melyek többsége máig fennmaradtak.

Mindez csak pár példa a Kárpát-medencéből. Erődítések, melyek ismertetésével és bemutatásával az egyesület foglalkozott és foglalkozni kíván a jövőben is. Munkánk kétirányú: egyrészt a tudományos ismeretterjesztést tekintjük az egyik küldetésünknek. Ennek kapcsán érdemes kiemelni két honlapot a www.bunkermuzeum.hu oldalt és a http://budapest-ostroma.hu oldalt. Az első tág értelemben foglalkozik erődítésekkel, nem csak magyar, hanem nemzetközi vonatkozásban. Az oldalra nagyon sok anyag felkerült, amelyet az idők során sokan megtekintettek. Ízelítő az online elérhető anyagokból: térképek, Európa országaiban múzeumkereső, képgaléria erődítésekről és hadtörténeti múzeumokról, ismertetések, leírások erődítésekről stb.


A bunkermuzeum.hu fejléce

A másik oldal tavaly indult Budapest II. világháborús ostromának 70. évfordulóján. Budapest ostroma erősen kötődik az erődítésekhez, ezért is került bele tevékenységünkbe. Elég csak arra gondolni, hogy a város körül a pesti oldalon létesült egy tábori erődvonal, az Attila-vonal, míg a városon belül további erődítési elemek, műszaki zárak létesültek.


A budapest-ostroma.hu fejléce

Az elindított oldal különlegessége, hogy napi bontásban taglalja az eseményeket Budapest területén olyan részletességgel, ami a legtöbb szakmai kiadványban sem elérhető, beleértve Ungváry Krisztián munkáját is Budapest ostromáról. Továbbá számos egyéb érdekes részletadatot tettünk elérhetővé, így például az épületkárokat épület szinten az akkori teljes Budapest területére.

Nagy hangsúlyt fektetünk a tudományos kiadványok támogatására is. Jelenleg két kötet van előkészületben. Néhány példa azon könyvekből, amely létrejöttét támogattuk:

Számvéber Norbert: Kard a pajzs mögött (2007)

Számvéber Norbert: Az alföldi páncéloscsata (2007)

Mihályi Balázs: A román véderő Magyarország ellen (2010)

Mihályi Balázs: Az Árpád-vonal története (2015)

Az új kiadványok megjelenése mellett régi erődítéssel kapcsolatos anyagok digitalizálást is végezzünk, melyek ingyenesen letölthetők az oldalunkról. Ilyenek a II. világháborús magyar és német erődítési utasítások, a magyar harcászati utasítások, valamint a Légoltalmi Liga különböző anyagai. Ezek még a Hadtörténeti Levéltár oldalán sem találhatóak meg elektronikus formában.


A veszély nem múlt el! (1942) A Légoltalmi Liga ingyenes kiadványának egyik illusztrációja
A kiadvány regisztrációt követően letölthető a bunkermuzeum.hu oldalról

Az internet és a nyomtatott termékek mellett az TV-ben számtalan alkalommal megjelentünk már különböző interjúk és kis riportok formájában a DunaTV, MTV, RTL, EchoTV műsoraiban erődítések és Budapest ostroma kapcsán.

A médiában való megjelenés mellett előadásokat is szokott tartani szakértőnk Mihályi Balázs. Képviselt bennünket például a Budapest100 rendezvényen, helytörténeti körökben, illetve szerveztünk már ingyenes helytörténeti sétát is Budapest ostroma kapcsán, melyet terveink szerint folytatni fogunk.


Séta a vár alatt

Egyesületünk munkájának másik fő iránya a tárgyi emlékek bemutatása. Ezzel kapcsolatban elsősorban a légoltalomra koncentrálunk. Ehhez létrehoztunk egy saját gyűjtemény, amely részben felajánlások, részben vásárlások folytán gyarapodik. A gyűjteménynek két része: az egyik egy térképgyűjtemény, a másik az 1945 előtti légoltalmi anyagok. Mindkettő gyűjtemény részben már bemutatásra került 2009-ben az Országos Széchenyi Könyvtárban „A II. világháború térképeken” című, 2014-15-ben a XII. kerületi Helytörténeti Gyűjteményben a Legendás Hegyvidék című időszaki kiállításokon. Továbbá Csepelen egy folyamatosan megrendezésre kerülő bunkertúrát is támogatunk légoltalmi anyagainkkal.


ETE relikviák a Legendák Hegyvidék című tárlat részeként

Néhány esztendeje már, hogy gyűjteményünk számára állandó kiállítóhelyet keresünk.  Bár számos önkormányzattal és egyéb intézménnyel kapcsolatba léptünk, egyelőre sajnos még nem sikerült megfelelő helyszínt találni.  Büszkék állapíthatjuk meg, hogy munkák nyomán az erődítések iránt érdeklődő szakmai és laikus közönség számára nagyságrendekkel több forrás áll rendelkezésére.

Mindez számunkra azt mutatja, hogy munkánk sikeres volt, de nem szabad megállnunk, hanem folytatni kell tudományos ismeretterjesztő munkánkat, amelynek következő nagy állomása egy állandó kiállítóhely felállítása lesz.

Az egyesület vezetősége:
Csecserits Artúr (elnök)
Mihályi Balázs (alelnök)
Molnár Gábor (ügyvivő)

Mihályi Balázs

Ezt olvastad?

Több mint hat éve foglalkozom intenzíven a múzeumi munkám mindennapi részeként – ahogy ma nevezzük – az Élő Történelem fejlesztésével,