Változó perspektívák – Nők a történelemben

A Doktoranduszok Országos Szövetségének Történelem- és Politikatudományi Osztálya (DOSZ TePO) egyik legfontosabb céljának tartja, hogy platformot biztosítson a PhD-hallgatók részére, hogy kutatásaikat, kutatási eredményeiket prezentálhassák. Míg műhelykonferenciáinkon és a Tavaszi Szél keretein belül egymással és a tudományterületek elismert szakmai képviselőivel vitathatják meg munkájukat, a Változó Perspektívák programsorozatban már a téma iránt érdeklődő „nagyközönség” is bekapcsolódhat az előadásokba. Ráadásul nem pusztán hallgatóként: az online streamelt előadások végén ugyanis lehetőség van kérdéseket feltenni az előadókhoz, amivel a téma mélyebb megértését szolgáló párbeszédet igyekszünk bátorítani. A 2021-ben útjára indított program első témája Közép-Európa volt, a négy előadó pedig számottevő érdeklődés kereszttüzében fedte le a témát középkortól a 20. századig. Idén a nők történetére összpontosítunk. Előadóink számára a földrajzi határok eltűnnek, így térben és időben átívelő előadásokkal kalauzolják az érdeklődőket az egyre népszerűbb nőtörténet berkeibe.

Zsiga Nikoletta: Az 1994-es ruandai népirtás női elkövetői

Az online, Facebookon élőben közvetített előadások sorát április 27-én 16:00-kor Zsiga Nikoletta, a Szegedi Tudományegyetem Történettudományi Doktori iskolájának hallgatója nyitja. Az 1994-es ruandai népirtás női elkövetői című előadásában többek között arra keresi a választ, hogy mi motiválta a nőket abban, hogy elkövetőkké váljanak, milyen mértékben vettek részt a nők a népirtásban, és milyen szerepet vállaltak, illetve hogyan alakult a helyzetük Ruandában a népirtás után. A téma különösen fontos, hiszen a háborúk és a népirtások folyamán a nők által betöltött szerepek korai sztereotip megítélése – miszerint a nők legtöbbször áldozatok, a férfiak támadók – az elmúlt évtizedek tudományos eredményeinek köszönhetően jelentős változáson ment át. A tradicionális felfogás miatt viszont a szélesebb közvélemény sokáig úgy vélte, sőt gyakran ma is úgy véli, hogy a nők nem képesek a férfiakhoz hasonló módon elkövetni gyilkosságokat vagy háborús bűnöket. Az újabb kutatások azonban rámutattak arra, hogy a 20. századi népirtások és más tömeges atrocitások – köztük az előadás fókuszában álló 1994-es ruandai népirtás – megszervezésében és kivitelezésében a női elkövetők alapvető szerepet játszottak.

Árvai Tünde: Arisztokrata nők szereplehetőségei a késő középkori Magyar Királyságban

Május 30-án 16:00 órakor az érdeklődők a Debreceni Tudományegyetem Történelmi Intézet munkatársának (egyben az Újkor.hu Mozgókép rovatát vezető szerkesztőnek – a főszerk.), Árvai Tündének az Arisztokrata nők szereplehetőségei a késő középkori Magyar Királyságban című előadásával a Garai család nőtagjainak életén keresztül nyerhetnek bepillantást a címben jelzett témába. A Dorozsma nembeli Garai család nádori ága ugyanis története során (1269–1481) három nádort is adott a Magyar Királyságnak. A család tagjai számára a házassági piac nem ért véget az országhatárnál. Több szomszédos államalakulattal a szívélyes viszony kialakítását/erősítését hozzájuk köthető politikai frigyek szolgálták. A korszak közhelyesen mostoha forrásadottságai is lehetővé teszik annak láttatását, hogy a Lazarevics, a Cillei és a Mazóviai családból származó feleségek szerepvállalása túlmutatott a feleség–anya–háziasszony szerephármason. Elbeszélő kútfők, pápai kérvények, magánlevelek, ítéletlevelek mellett káptalani leltárak, régészeti leletegyüttesek egyaránt vallatóra foghatók annak bizonyítása érdekében, hogy egy arisztokrata család hatalmi reprezentációs eszköztárában milyen jelentős szerepet játszottak a nők. Már személyük kiválasztása is komoly stratégiát követelt. Neveltetésük, viselkedésük, vallásos cselekedeteik, esetleges közéleti szerepvállalásuk mind a család megítélését befolyásolta. Előfordult az is, hogy normaszegésükből országos botrány kerekedett, máskor a határátlépést épp az uralkodói szolgálat motiválta. Apácát, tisztes özvegyet, királynét, hercegnőt, de házasságtörő, méreggel gyilkoló, kerítő, férjét várából ostromló asszonyt is találunk a Garaiak asszonyai és lányai sorában.

Völgyi Réka: Bukott nők. Prostitúció és bordélyvilág a századforduló Budapestjén 

A júniusi záróelőadásunk szintén a magyarországi nőtörténet egy szeletét vizsgálja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, Völgyi Réka a Bukott nők. Prostitúció és bordélyvilág a századforduló Budapestjén című előadását június 5-én 16:00 órától hallgathatják meg az érdeklődők. A témát adó prostitúció kutatás a nőtörténet egyik sajátos ága, melynek rengeteg szerteágazó eleme van a jogi szabályozástól a szociológiai és kriminológiai szempontokig. A külföldi szakirodalom már a 1980-as években felfedezte a téma jelentőségét, felderítette szereplőit, újradefiniálta a kutatás irányait, azonban Magyarországon a prostitúció történetére vonatkozó elemzések csak az utóbbi években készültek. A prostitúció általános kérdései és az ezekkel kapcsolatos résztémák ugyanolyan relevánsak, mint bármely politika- vagy diplomáciatörténeti probléma, hiszen a 19. században óriási rendészeti, közigazgatási, közegészségügyi és általában, társadalmi problémát jelentett. A prostitúció napi beszédtémának számított a sajtóban és a hétköznapokban, a társas érintkezésben is. A korabeli nyilvánosságban tárgyalták a jelenség okait, a megoldási lehetőségeket, felmerült a felelősség kérdése, beszámoltak prostituált életutakról és az is vita tárgyát képezte, vajon a prostituáltak rendelkeznek-e sajátos személyiségjegyekkel. Ezek a kérdések az orvosokat, sőt a társadalomtudósokat is foglalkoztatták. Az előadásban érinti többek között a prostitúcióra vonatkozó rendeleteket, ezekről a nőkről terjedő sztereotípiákat, a bordélyházbeli életet, a titkos prostitúciót és a leánykereskedelem problémáját.

Három előadó, akik három teljesen különböző módon közelítik meg a nőtörténetet. A Változó Perspektíváknak éppen ez a célja: különböző megközelítéseit adni egy átfogó témának és az új kutatási eredmények bemutatása révén az új nézőpontok és új perspektívák átgondolására hívni az érdeklődőket.

A szervezők várnak tehát mindenkit, akit érdekel a történelem, a nőtörténet, a fiatal kutatók új eredményei!

Bővebb információk a DOSz TEPO Facebook-oldalán!

Ezt olvastad?

Összefogás – kooperáció – értékteremtés: A Pécs Várostörténeti Atlasz bemutatója

A pécsi Városháza épületének közgyűlési termében került sor az évtizedes munka eredményeként létrejött Pécs Atlasz bemutatására 2021. szeptember 16-án. Az

X