„Olaszország háborús évtizede” – beszámoló egy skóciai konferenciáról

2016. szeptember 6–7-e között Skócia egyik legnagyobb városa, Glasgow a két világháború közötti Olaszországgal foglalkozó történészek találkozóhelyévé lépett elő, a város legjelentősebb egyeteme – University of Strathclyde – adott otthont az Italy’s Decade of War: 1935–1945 in International Perspectives [Olaszország háborús évtizede: 1935–1945 nemzetközi perspektívákban] címet viselő nagyszabású konferenciának. A kétnapos esemény kiemelkedően jól szervezettnek bizonyult, s a szakmai tanácskozás mellett arra is lehetőségük nyílt a résztvevőknek, hogy bepillantást nyerjenek Skócia kulturális, történeti emlékeibe.

A helyi illetőségű Karine Varley és a nápolyi egyetemen oktató Marco Maria Aterrano szervezőmunkáját dicsérő konferencia magas színvonalúra és valóban nemzetközire sikeredett. A témában leginkább járatos olasz, valamint az eseményt rendező skóciai történészek mellett angol, japán, kanadai, koreai, osztrák és török kutatók is részt vettek a tanácskozásban, Magyarországot pedig jómagam képviseltem, Albánia olasz megszállásának magyarországi fogadtatásáról tartva előadást. A mintegy ötven prezentáció párhuzamos szekciókban zajlott, és sokszínűségüknek köszönhetően számos szempontból megvizsgálták Olaszország 1935 és 1945 közötti történetének, politikájának részleteit.

Városháza (City Chambers) (Fotó: Hamerli Petra)

Olyan témák kerültek terítékre, mint az abesszin krízis és Olaszország egyéb gyarmatosító törekvései Afrikában, a spanyol polgárháborúban való olasz részvétel, Albánia megszállása és a Független Horvát Állam létrejöttében történő szerepvállalás. Szó esett arról is, hogy Olaszország mely közép-európai államokat tartotta értékes szövetségeseknek politikai ambíciói eléréséhez, és ideológiai szempontok is felmerültek. Több előadás taglalta a fasizmus ifjúságpolitikáját, rámutatva arra, hogy a fasiszta szellemben történő nevelés a célok megvalósításának egyik legalapvetőbb feltétele volt. A résztvevők nem maradtak adósak annak bemutatásával sem, hogy más államok – mint Franciaország, Nagy-Britannia vagy Ausztria – miként értékelték az olasz aspirációkat.

A konferencia kötetlen eszmecseréknek is teret adott. Noha az előadások párhuzamosan, több teremben zajlottak, az ilyen rendezvények elengedhetetlen részét képező kávé- és ebédszüneteket kitűnően összehangolták az egyes szekciók vezetői és a szervezők. Emellett vacsorameghívást kaptunk Glasgow egyik legimponzánsabb épületének, a Városházának (City Chambers) dísztermébe is, ahol a polgármester, Frank McAveety köszöntötte a konferencia résztvevőit. A George Square-en található palota Viktória királynő uralkodásának idején épült, s mindmáig otthont ad a városvezetésnek. Mint a polgármester elmondta, a City Chambers mindmáig a skótok egyik legjelentősebb fórumának tekinthető.

Katedrális (Fotó: Hamerli Petra)

A konferenciához kötődő programok mellett a résztvevőknek lehetőségük nyílt Glasgow egy-két nevezetességének megtekintésére is, a szervezők összeállítást készítettek a legfontosabb turistalátványosságokról. Glasgow bővelkedik a történelmi és kulturális emlékekben, akár többhetes ott-tartózkodást is tartalmasan el lehetne tölteni városnézéssel. A műemlékek sajátosan keverednek a modern létesítményekkel, tanúbizonyságot téve arról, hogy a múltbeli emlékek és a jelen együttélése lehetséges. A város talán legszembetűnőbb jellegzetessége a szecessziós stílus, amelynek nyomait az épületek jelentős hányada őrzi.

A legtöbb turistát vonzó látványosság kétségtelenül a középkori katedrális, amelynek építését 1136-ban kezdték meg a város védőszentje, Szent Mungo tiszteletére. A katedrális a 12. század végére készült el. A középkori jelleg napjainkban is szembeötlő, ami lenyűgözővé teszi a gót stílusú templomot. A háromhajós kialakítás és az, hogy a műemlékben az altemplom is látogatható, tovább növelik a monumentalitás érzését. A templom mellett található a Necropolis, amely a viktoriánus kor kiváltságos rétegeinek temetkezési helye volt. Az antik stílusú építmények sokasága azonban sokkal inkább egy ókori görög város modelljének tűnik, mint síremléknek. 

Necropolis (Fotó: Hamerli Petra)

Ezek a műemlékek – a Városháza, a katedrális és a Necropolis – csak Glasgow egy kis szeletét jelentik, hiszen az épületek mindegyike közvetlenül a belvárosban található. E három műemlék azonban kétségtelenül a leghíresebb, és – ellentétben számos „felkapott” turistalátványossággal – nem okoznak csalódást az oda látogatóknak, legalábbis a konferencia többi résztvevőjével megbeszélt benyomások erre engedtek következtetni.

Összességében „Olaszország háborús évtizedének” megismerése mellett a konferencia kulturális élményt is nyújtott, ami a szervezők munkáját is dicséri. 

Ezt olvastad?

Az Egyesült Királyság egyik legtöbb látogatót vonzó múzeuma a skóciai Glasgow városának West End negyedében található, a híres egyetem szomszédságában,