Beszámoló a hatodik SZETE konferenciáról

Oszd meg másokkal is:

Beszámoló

2024. április 18-án és 19-én került megrendezésre a Szegedi Történészhallgatók Egyesületének hatodik konferenciája, amelynek a helyszíne idén is a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza volt. A két napos SZETE konferencia összesen tíz szekcióban szervezett előadásokat. A rendezvényt Csernus Sándor, az SZTE BTK Középkori Egyetemes Tanszékének az egyetemi tanára nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta a rendezvény hagyományát, továbbá kiemelte a SZETE tevékenységének hasznosságát.

SZETE konferencia, április 18. délelőtti program

A megnyitót követően két helyszínen kezdődtek meg a konferencia előadásai. A Módszertan és tudománytörténet szekció levezető elnöke Gorcsa Oszkár volt. A szekció Mohai Virág Gizella A thébai szent csapat homoszexualitásának kérdése a források vizsgálata alapján című előadással kezdődött. A thébai szent csapat homoszexualitásának a vitatott kérdéskörébe kaphattunk mélyebb betekintést. A következő előadásban Barkóczay Veronika Jagelló II. Lajos és Habsburg Mária udvari életének kritikái című előadását hallgathattuk meg. A Jagelló-kor kutatása napjainkban is elmaradással küzd, főként a korábban kialakított tévedések miatt, így ennek fényében Jagelló II. Lajos és felesége, Habsburg Mária szakirodalmi megítélése is eltérő a korábbi, valamint újraértékelő tudományos munkákban. Ezt követően Végső István bemutatta Gettóba zárt fogalmak – a zsidótalanítás néhány alapfogalmának a magyarázata című előadását. A magyarországi holokauszt kényszerlakhelyek kapcsán használt fogalmak közti különbségekről hallhattunk, továbbá szó esett a gettók közötti differenciákról, valamint bemutatásra kerültek a azok típusai is. A szekció negyedik előadását Csomán Sándor Mozgóképes háború, háború a mozgóképen: a háborús film tematizálása és fogalmi keretbe illesztése oktatási körülmények között címmel tartotta meg. A háború kérdéskörével összefüggésben szakmódszertani és elméleti javaslatokat hallhatott a közönség arról, hogy a film médiumát milyen lehetőségek szerint lehetne felhasználni a tanulás és tanítási folyamatokban.

A Politika és társadalomtörténet szekció Kiss Gábor Ferenc vezetése mellett zajlott. Az első előadást Czakó András István „Az magyar aer igen egészségtelen az német vitézek” – Etnikumok megnevezésének alkalmazása a helyi méltóságok levelezésében 1626 és 1629 között címmel tartotta meg. Esterházy Miklós, Bethlen Gábor és Mürtezá budai pasa leveleikben a német, magyar és török etnikum nevek külön helyet kaptak, amelyeket számos esetben eltérő kontextusban tüntették fel. Az előadásban képet kaptunk arról, hogy ezeket az etnikum megnevezéseket a helyi méltóságok a saját törekvéseik, illetve az ellenségképeik kialakításában miként használták fel. Ezt követően Tóth Marcell következett, aki Károlyi Gyula szegedi kormánya – a magyar források tükrében című előadását mutatta be. Az prezentáció középpontjában Gróf Károlyi Gyula által vezetett szegedi kabinet története állt. A harmadik előadást Oláh Szabolcstól hallhattuk Az 1921. évi vitézavatás során avatott vitézek társadalmi összetétele címmel. Az előadás keretein belül betekintést kaptunk az 1921-ben rendezett első ünnepélyes vitézavatás részleteiben, valamint ennek a társadalmi összetételébe. A szekció záróelőadását Haluska Mirabel tartotta, amelynek témája Hubay Kálmán politikai pályaképe volt. A Horthy-korabeli magyar szélsőjobboddal egy kevésbé ismert politikusának a pályafutása és azon belül is a Nyilaskeresztes Pártban való aktív tevékenysége került részletesebben kifejtésre az előadásban.

A hallgatóság
A hallgatóság

A rövid kávészünetet követően kezdetét vette a délelőtti szekciók második felvonása. Zvara Edina elnökletével kezdődött meg a Helytörténeti kutatások – Dél-Alföld és a Délvidék története szekció. Elsőként Kakas Gergő József Az 1738-as szegedi pestisjárvány című előadását hallgathattuk meg. Az 1737–1745 között zajló pestis járványhullám Szeged városát is elérte 1738-ban, ennek a részleteit ismerhették meg a jelenlévők. Ezután Dávid Benjámin A gyulai Hadigondozó Népiroda működése és tevékenysége 1918–1922 között című előadása vette kezdetét. A résztvevők megtudhatták, hogy az első világháborúnak milyen következményei voltak a társadalomra nézve, ugyanis a hadigondozottak segélyezése új kihívások elé állította az országokat. Az előadók sorát Domonkos Ádám követte A zentai Magyar Kulturális Egyesület betiltástörténete (1933–1934) című előadásával. Az érdeklődők betekintést nyerhettek az államvédelmi szervek működésébe, illetve azt is megtudhatták mik voltak azok a valódi okok, ami miatt végül betiltották az egyesületet a hatóságok. Az előadások sorát a szekcióban a Nemzethűségi igazolások a Délvidéken című előadással Csőke Márk zárta. A nemzethűség kérdése a Magyarországhoz visszacsatolt területeken kulcskérdésnek számított és ez nem volt máshogy a Délvidék területén sem. A nemzethűségi igazolások fejlődését és a köztük lévő különbségeket, valamint hasonlóságokat ismerhettük meg, továbbá mélyebb betekintést kaptunk a délvidéki nemzethűségi igazolások jellemzőibe.

Az ókor története nevet viselő szekción Illés Imre Áron elnökölt és Sebők Attila A második athéni tengeri szövetsége taglistája, az ún. Arisztotelész-sztélé című elődása nyitotta meg. Az előadásból megtudhattuk, hogy az Arisztotelész-sztélé az egyik legfontosabb forrása az athéni tengeri szövetség forrásának. Az előadó ennek kapcsán azt a kérdéskört járta körbe, hogy milyen rendező elv szerint készíthették és bővíthették a listát. Ezt követően Kapi Péter előadása következet A druidák és a fagyöngy címmel. A jelenlévők Plinius leírása alapján ismerhették meg a druida szertartást, valamint a forrással kapcsolatban felmerült vitásabb kérdésekre kaphattak választ. A szekció harmadik előadása Csataleírások Diodórosnál címmel hangzott el, melyet Rompos Laura tartott. Az előadó Diodóros csataleírásait hasonlította össze más történetíróktól fennmaradt leírásokkal és ezzel összefüggésben rávilágított az esetleges eltérésekre és hasonlóságokra. Mindezzel kapcsolatban arra kaphattak választ az érdeklődők, hogy Diadóros csataleírásánál jellemző sajátosság-e a „sematikus, elhanyagolt” jelleg. A szekción belül Szabó Réka zárta a sort, akitől a Johannes Cuspinianus Claudius- portréja című előadást hallhattuk.

Április 18. délutáni program

Az ebédszünetet követően a konferencia első plenáris előadása következett, ahol Dávid Benjámin előadásában az érdeklődők megismerhették a DOSz TePo szervezetét. Ezt követően a délután folyamán a konferencia tovább folytatódott. Kasza Péter vezetésével vette kezdetét a Neolatin történetírás szekciója. A szekciót Bakos Dzsenifer elődása nyitotta meg, aki egy eddig ismeretlen kézirat rejtelmeibe vezette be a jelenlévőket. Az előadásból kiderült, hogy a kézirat az 1597. esztendő történéseit foglalja magába, amivel bővítheti a hosszú török háború időszakára vonatkozó ismeretek, valamint a 16. század végi latin nyelvű történetírás pontosabb értését segítheti elő. Ezt követően Petrovity Ádám Ludovico Gritti élete Tranquillus Andronicus szemszögéből című előadása következett. Majd Tomkó Zoltán prezentálásában Forgách Ferenc pécsi kéziratának a részleteit ismerhettük meg. A konferencia első napjának az egyik záróelőadása Erdélyi Anita Sikilától Meghalt a cselszövő… Avagy Hunyadi László sorsa egy eddig ismeretlen humanista forrás tükrében címmel hangzott el. Az előadásban Hunyadi László sorsáról kaphattunk betekintést egy eddig kiadatlan, ismeretlen szerzőtől származó forrás alapján.

Sajtótörténet szekció
Sajtótörténet szekció

A délutáni előadások másik szekciója a Sajtótörténet címet viselte Tamás Ágnes levezetésével. Elsőként Jurászik Bálint A törteli római katolikus templom története a sajtóforrások alapján című előadása volt hallható. Őt követte Floutier Jérémy Padovától Trianonig: Magyarország ábrázolása a Le Miroir nevű francia képes újságban 1918 és 1920 között című előadása. A hallgatóság arról kapott képet, hogy a Le Miroir francia képes újságban milyen kép került kialakításra a magyarságról a korabeli Franciaországban. A konferencia első napjának a második záróelőadása Patkós Bence Gergő „A világnézetek harca” – a spanyol polgárháború megítélése a magyar filmhíradóban címet viselte. A spanyol polgárháború több okból kifolyólag a két világháború közötti Európa történetének az egyik legmeghatározóbb eseménye, amiről audiovizuális források maradtak fent. Az előadó ezeknek a forrásoknak a segítségével mutatta be a spanyol polgárháborúról Magyarországon kialakított képet.

A délutáni szekciók után került megrendezésre a konferencia második plenáris előadása, ami egyben a nap záróeseménye is volt. A kísérő program keretén belül, amely a Segítség történész leszek címet viselte Illés Imre Áron, J. Nagy László és Tamás Ágnes folytatott kerekasztal beszélgetést. A történészeket Mihályi Dorottya kérdezte többek között arról, hogy mikor és miért lettek történészek, milyen nehézségekkel néztek szembe a pályájuk kezdetén. A beszélgetés során a szakemberek hasznos tanácsokkal látták el a hallgatóság soraiban ülőket, akiket hangsúlyosan arra bíztattak, hogy tartsanak ki az álmaik mellett és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy elérjék a céljaikat.

Április 19-i program

A konferencia második napján az előző naphoz hasonlóan, ugyanúgy két szekcióban kezdődtek meg az előadások. A Kelet- és Kelet-Közép története blokk Bencsik Péter vezetése mellett vette kezdetét az első előadás, amelyet Tóth Gergő Orosz-európai kapcsolatok XVI–XVII. században címmel hallhattunk. Az előadó IV. Iván és Nagy Péter uralkodása közötti időszakban fennálló orosz-európai kapcsolatokat mutatta be, ahol Oroszország európai megítélésére fókuszált. Ezt követően Bessenyei Vanda a Kérdezz–felelek? A kelet-közép-európai párton belüli koncepciós perek forrásbázisáról röviden, a magyar és csehszlovák példákon keresztül című előadásában számolt be a kutatási eredményeiről. A szekció harmadik előadója Márton Richárd volt, aki Fék vagy ellensúly? Avagy miben áll a köztársasági elnök jelentősége 1989 után Magyarországon? címmel prezentált. Az előadó két hipotézist vizsgált és fejtett ki részletesen. Az első, miszerint történelmi okokra vezethetők vissza az elnöki szerep jelentőségét övező bizonytalanságok. A második feltevés szerint az államfői tisztség egyes pillérei felülértékelhetik az 1989 óta megszokott mintát. A szekció utolsó előadását Gombos Jarmo tartotta meg. Megtudhattuk, hogy Finnország és Oroszország kapcsolata hogyan alakult a Szovjetunió szétesésétől egészen a napjainkig.

A Ferwagner Péter Ákos által elnökölt, Afrika hadtörténete című tagozat vette kezdetét. A szekció nyitóelőadását Zsiga Nikoletta Evelin tartotta, „Meg kell óvnunk a civil lakosságot” A második búr háború címmel. A második búr háború ugyanúgy érintette a civil lakosságot, mint a harctéren harcolókat is, mivel a britek Dél-Afrikában koncentrációs táborokat létesítettek, amelyeket az őslakosok és a búrok ellen alkalmaztak. Az előadásban olyan kérdésekre kaphattunk válaszokat többek között, hogy a britek által felállított koncentrációs táborok működése népírtásnak tekinthető-e. Ezt követően Domján Máté Kimenekítés Szomáliából – Az 1991-es Eastern Exit hadművelet című előadása vette kezdetét. A prezentáció keretein belül a kétéltű műveletek doktrínája szempontjából került megvizsgálásra az Eastern Exit hadművelet.

A konferencia szervezői
A konferencia szervezői (Oláh Szabolcs, Bakos Dzsenifer, Domján Máté, Zsiga Nikoletta Evelin, Tomkó Zoltán)

A rövid kávészünetet követően ismételten két szekcióban zajlott tovább a konferencia. A Középkor története szekciót Hunyadi Zsolt vezette le. Elsőként Megyesi Zoltán tartotta meg az előadását, aki az ótörök rovásírásosság világába kalauzolt el minket Taikhar Chuluu több soros feliratán keresztül. A szekció második előadója Gephárt Enikő volt, aki a késő középkori Skandináv házasodási szokásokat mutatta be az érdeklődőknek. Végezetül Danka Balázstól hallgathattuk meg „A legnagyobb császár temetése?” című előadást.

A második nap délelőttjének a Szemelvények a 19. századtól című szekció Kökény Andrea elnökletével zajlott le, ahol Deák Ádám Az 1847. évi vármegyei anyautasítások összehasonlító elemzése hangzott el először. A jelenlévők megtudhatták, hogy a vármegyék mit gondoltak a korszak fő kérdéseiről, mint például a közteherviselésről vagy a jobbágyfelszabadításról. A következő előadó Búzás Nikolett volt, aki Az Egyesült Államokba bevándorolt írek helyzetének változása a 19. század második felében címmel tartotta meg prezentációját. A 19. század közepén az Egyesült Államokba bevándorolt írek helyzetéről és a hosszadalmas beilleszkedési folyamatukról hallhattunk. Harmadik előadóként Domokosné Hegedűs Szabina A zsidó felvilágosodás és a modernitás kapcsolata címmel tartotta meg az előadását.

A délelőtti második szekciókat követően elérkeztünk a konferencia zárásához. A konferencián idén is az ókortól egészen a 21. századig hallhattunk tanulságos, érdekes és informatív előadásokat. Ezúton is szeretnénk megköszönni mindenkinek, aki megtisztelte előadóként vagy érdeklődőként a rendezvényünket, illetve külön köszönjük a szekcióelnököknek a segítségüket. Bízunk benne, hogy jövőre újból találkozunk!

Haluska Mirabel

Ezt olvastad?

2024. március 23-án és 24-én a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetében mutatják be legfrissebb kutatási eredményeiket a középkorral foglalkozó hallgatók. A
Támogasson minket