Publikációk világnyelven – Bécs és a magyar történettudomány

Bármilyen tudománnyal is foglalkozunk, érdemes kutatásaink eredményeit világnyelveken közzétenni, ha azokat szélesebb, nemzetközi közönségnek szánjuk. A történettudomány esetén sincs ez másként. A Bécsi Magyar Történeti Intézet (BMTI) Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien című könyvsorozata – amelyet 2018. május 25-én mutattak be a Humán Tudományok Kutatóházában – ebben segíti a hazai történészeket.

Fotó: Szőts-Rajkó Kinga

A könyvbemutatót Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója nyitotta meg, aki szerint nemcsak tudományos, hanem nemzetstratégiai szempontból is igen fontos lenne, ha megoldódna, hogy a magyar történettudomány eredményeit szervezetten, rendszeresen világnyelveken publikálják. Szerencsésnek tartaná, ha a magyar állam dotálná a színvonalas idegennyelvű történettudományi könyvsorozatok megjelentetését, amely az országimázst is javítaná. Kiemelte, hogy éppen a központi támogatás hiánya miatt óriási jelentőségű minden egyéni kezdeményezés, különösen akkor, ha olyan sikeres, mint a már tizenötödik köteténél tartó bécsi sorozat.

Szabó Csaba, Fazekas István, ifj. Bertényi Iván, Fodor Pál. Fotó: Szőts-Rajkó Kinga

A másodikként felszólaló, jelenleg az ELTE BTK egyetemi docenseként dolgozó Fazekas Istvánnak korábbi bécsi levéltári delegátusként fontos szerepe volt a könyvsorozat elindításában. A magyar múlt forrásainak jelentős hányada az osztrák főváros közgyűjteményeiben maradt fenn. Ennek feltárására az Országos Levéltár és a Hadtörténeti Levéltár egyaránt állandó delegációt tart fenn, de a 2000-ben újraalapított Bécsi Magyar Történeti Intézet jelentősége is kimagasló. Rengeteg ösztöndíjas érkezik Bécsbe, a kutatások folyamatosak, viszont a különböző fenntartó által üzemeltetett bécsi intézmények között nehézkes a kommunikáció. Innen jött az ötlet, hogy kiadványsorozatot kellene indítani, amely összefogná a Bécsben folyó, vagy ide köthető történeti kutatásokat. A könyvsorozat ötletének sikerült megnyerni Kelenik Józsefet, a Bécsi Magyar Történeti Intézet akkori igazgatóját, aki 2009-ben, Tusor Péter hathatós támogatásával kiadta az első kötetet, Anna Fundárková Pálffy Pál 1647 és 1650 közötti leveleit közlő munkáját.

A PUGW címlapjának állandó illusztrációja, Xantus Géza munkája.

A sorozat ekkor már elnyerte mai külsejét, amelynek kialakításában Tusor Péter szintén fontos szerepet játszott. A Publikationen… hasonlósága a vatikáni sorozattal (Collectanea Vaticana Hungariae), nem a véletlen műve. A bécsi sorozat mindenben a vatikáni számára kialakított tipográfiai sablonokat, borítóterveket és stíluslapokat, betűtípust stb. használja, csupán a borító színe és illusztrációja más.

Tusor Péter a közönségben. Fotó: Szőts-Rajkó Kinga

A sorozat bemutatását innen Szabó Csaba folytatta. A Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója 2011 és 2015 között a Bécsi Magyar Történeti Intézetet vezette. A tisztség elvállalásakor tisztában volt azzal, hogy a BMTI 1945 előtt rendszeresen publikálta történettudományi eredményeit évkönyv formájában. Emiatt tervei között szerepelt, hogy új sorozatot indítson. Látva a Publikationen… első kötetét, úgy döntött, ezt a munkát viszi tovább. Az Intézet költségvetése nem fedezte volna a kiadási költségeket, azonban váratlanul rámosolygott a szerencse. Koszta László és Fedeles Tamás kiadót kerestek német nyelvű Pécs-monográfiájuknak, és pénzzel is be tudtak szállni. Ebből lett a sorozat második kötete, majd a következőkhöz már sikerült támogatókat találni. Igazgatósága idején tizenegy kötet jelent meg. Minden magyar történelemben releváns témát felvállaltak, így a sorozat igen változatos lett. A 13. századtól a rendszerváltozásig terjed időben, a monográfiák és forráskiadványok mellett konferencia- és tanulmánykötetek is helyet kaptak benne.

Fazekas István, Szabó Csaba, ifj. Bertényi Iván, Fodor Pál. Fotó: Szőts-Rajkó Kinga

Szabó Csaba különösen fontosnak nevezte a konferenciakiadványok közül azt a kötetet, amelyben fiatalok kaptak lehetőséget. Összesen öt olyan workshopot szerveztek, amelyen osztrák és magyar fiatal kutatók (PhD- és mesterszakos hallgatók) tartottak előadásokat egymásnak és professzoraiknak, valamint az érdeklődőknek. E rendezvények során kiderült, hogy a magyar hallgatók ugyanolyan színvonalon tudnak előadni, vitázni és érvelni, mint osztrák társaik. Az említett kötetbe az első két konferencia anyagai kerültek be. Nagy kihívást jelentett a sorozat terjesztésének megoldása, de két-három év után sikerült bejáratni azokat az utakat, amelyeken a német, osztrák és svájci könyvtárakba, illetve szakkönyvesboltokba eljuthatnak a sorozat kötetei. Szabó Csaba csatlakozott Fodor Pál azon véleményéhez, hogy a világnyelvű magyar történettudományi könyvek kiadását be kellene illeszteni a nemzetstratégiai koncepcióba, mivel akár nemzetgazdasági szinten elenyészőnek számító összegből – 80-100 millió forintból – már nagyon komoly eredményeket lehetne elérni.

Fotó: Szőts-Rajkó Kinga

A Bécsi Magyar Történeti Intézet mostani igazgatója, ifj. Bertényi Iván a sorozat jelenét és jövőjét ismertette. Hangsúlyozta, hogy 5000 oldalnyi német nyelvű munka jelent meg eddig. A kötetek mind konkrét tudományos kapcsolatok eredményei, nem ad hoc jellegű válogatások. Valamennyit az adott terület legjobb szakértői írták, akik különböző oktató- és kutatóhelyekről érkeztek, és nemcsak magyarok találhatóak közöttük, hanem számos jeles közép-európai kutató is. A közeljövőben jelenik meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közös tanulmánykötete a felvilágosult abszolutizmusról, Kulcsár Krisztina és Forgó András szerkesztésében. Előkészületben van egy Ferenc Józsefről szóló kötet, a Bécsi Magyar Történeti Intézet 2016-os konferenciája nyomán. Egy klasszikus, 16. századba kalauzoló, Kasza Péter szerkesztette forráskiadványról is folynak már a tárgyalások, végül Oláh Miklósról is terveznek egy kötetet. Ifj. Bertényi Iván arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy érdemes a sorozat köteteibe írni, mivel e könyvek közvetlenül a nemzetközi tudományos vérkeringésbe kerülnek be.

Szabó Csaba, Fazekas István, ifj. Bertényi Iván, Fodor Pál. Fotó: Szőts-Rajkó Kinga

A hiánypótló sorozat eddigi kötetei online is elérhetőek, mind a Magyar Elektronikus Könyvtárban, mind az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján.

A könyvbemutató után ülésezett a PUGW szerkesztősége. A képen Ujváry Gábor, Oross András, Szabó Csaba, Fazekas István, ifj. Bertényi Iván és Tusor Péter látható.

A cikk az Újkor.hu és a Magyar Nemzeti Levéltár, az Újkor.hu és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete, valamint az Újkor.hu és az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport együttműködési szerződéseinek keretében született.

Szőts Zoltán Oszkár

Ezt olvastad?

Hol húzódik a határvonal a nők politikai mozgalma és aktivizmusa között? Milyen szerepet kaptak a budapesti házmesterek a zsidók mentésében