„Mindig azt gondoltam, hogy történész leszek” – interjú Szebelédi Zsolttal
Az elBeszélő podcast 31. epizódjában ezúttal Szebelédi Zsolttal, az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárának munkatársával beszélgetett Mezey Bence és Lengyel Ádám a Szerémi Györggyel kapcsolatos kutatásairól és a vízjelekről.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2024/06/szebeledi_zsolt.jpg)
„Mindig azt gondoltam, hogy történész leszek, és ez egy kacifántos út volt” – fogalmazott Szebelédi Zsolt, aki középiskolásként már tudta, hogy történész szeretne lenni, ezért az egyetemre is történelem szakra jelentkezett, mára azonban mégsem vallja magát történésznek: sokkal inkább neolatinistának tartja magát. Azt is bevallotta, hogy sokáig az se tudta mi fán terem a latin, hiszen a kötelező egyetemi kurzus keretében találkozott először ezzel a nyelvvel, ami ekkor még különösebben nem is keltette fel az érdeklődését. Egy autóbaleset miatti kényszerpihenő alatt kezdett el jobban belemélyedni a latin nyelvtanba, majd ezután a történelem mellé a latin szakot vette fel. Az egyetem elvégzése után az Ókortudományi Kutatócsoportban dolgozott szótáríróként, akkor kezdte a doktori képzést is a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nyelvtudományi Doktori iskolájába. Ez volt életében az a pillanat, amikortól elkezdett távolodni a történelemtől és jobban beleásni magát a nyelvészetbe. Ahogyan ő fogalmaz az interjúban: „Aki elvégezte a történelem szakot, meg latinnal foglalkozik, meg ógöröggel, nem tud elszakadni a történelemtől, a történelemmel foglalkozik, meg forrásokkal foglalkozik, csak most már az idők során az érdeklődésem is inkább a nyelvészeti kérdések felé mozdult el.”
A beszélgetés második nagyobb egységében Szebelédi Zsolt kutatási témája, Szerémi György és az ehhez kapcsolódó OTKA-pályázata került szóba. A kutatócsoportnál a cédulák között keresgetve találkozott Szerémi György nevével és úgy gondolta, hogy érdemes lenne egy szótárat készíteni Szerémi művéhez. Végül a doktori disszertációját is Szerémi György művének nyelvi elemzéséből írta, amihez egy válogatott glosszáriumot is elkészített. A Szerémi-szótár a most folyó OTKA kutatásának eredményeként fog végül elkészülni. Egy rövid Szerémi életrajzi ismertető után, a podcast résztvevői arról beszélgettek, miért is érdekes és érdemes Szerémi műve arra, hogy újra a történeti és a neolatin kutatások fókuszába kerüljön.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2024/06/diosgyor_Vizjel.jpg)
A beszélgetés másik témája a vízjelek voltak: talán nem árulok egy nagy titkot, hogy Szerémi kapcsán botlott bele Szebelédi Zsolt ebbe a témába. Azóta számára igazi szenvedélyé váltak a vízjelek, és munkája révén nem is nehéz vízjelezett könyvekre bukkania. Ha kíváncsiak arra, hogy mi is a vízjel, mire használták és napjainkban hol találkozhatunk ezekkel, akkor mindenképpen érdemes meghallgat az elBeszélő legújabb epizódját. Sőt aki teheti, az ne csak hallgassa, hanem a Youtube-on nézze (is) meg a beszélgetést, ugyanis különféle vízjeleket is láthat a videóban.
Csapó Fanni
Ezt olvastad?
További cikkek
A második Szidra-öböl feletti incidens
1989. január 4-en két amerikai F-14 Tomcat vadászrepülőgép lelőtt két líbiai MiG-23 Flogger vadászrepülőgépet. Az esemény diplomáciai és sajtóbotrányt kavart, amiben a Pentagon is magyarázkodni kényszerült. Lengyel Ádám cikke bemutatja […]
A Toyota-háború
Csád és Líbia 1987-ben vívott háborúja rányomta a bélyegét a 21. század hadviselésére, emlékezete ráadásul össze is forrt a Toyota autómárka nevével. A háttér Csád 1960-as függetlenné válása nem zajlott […]
Moldáv szerepvállalás a Afganisztánban – az elBeszélő vendége Bandi István
Idén jelent meg a Zrínyi Kiadó gondozásában Ion Valer Xenofontov Az afganisztáni háború (1979–1989) című könyve. A kötet a szovjet katonai műveletben részt vevő moldáv katonák szemszögéből mutatja be az […]
Előző cikk
Hadtörténelmi kirándulás az 1866-os osztrák-porosz háború helyszíneire
Németh Balázs vezetésével ez évben először szervezett önálló tematikus túrát az osztrák-porosz háború helyszíneire a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtörténelem Tanszéke. A kiránduláshoz a kar biztosította a buszt, a Hradec Kralove […]