„Ez a ház nem eladó!” – Az ország háza című dokumentumfilm tanárszemmel

Az ország háza című dokumentumfilm díszbemutatójára 2024. június 11-én került sor a Parlamentben, a nagyközönségnek pedig június 14-én mutatták be a MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon. Nagy András rendező-operatőr alkotása közel egyórás dokumentumfilm, mely az Országház építésének történetét, az ott található műalkotásokat és az épület viharos históriáját járja körül. Ebben a cikkben igyekszem bemutatni, kiknek ajánlható a film, és hogy miként lehet alkalmas lehet tananyagként való felhasználásra a közoktatásban.

Az ország háza című dokumentumfilmet a Budamount Film készítette a Nemzeti Filmintézet támogatásával és az Országház Filmműhely együttműködésével. Az alkotók célja elsősorban az volt, hogy a filmet a világ minden részére eljuttassák, ezért várhatóan a nagyobb nézőközönséget bevonzó streamingszolgáltatók kínálatában is megjelenik majd House of Hungary címen. Augusztusban a ahzai televízióban is megjelenik majd a tervek szerint.

A film alapvetően több tematikus alegységre osztható: az „ország háza” tervének és építésének történetén, Steindl Imre különös személyiségén keresztül ismerhetjük meg a századforduló építészetét, politikai közéletét és egyben az épületre adott korabeli reflexiókat, melyek nem nélkülözték olykor az éles kritikákat sem.

A Nyugat például így írt 1912-ben: „Barbár felfogás, hogy a kőmíves és ácsmunkáknak némi ügyességgel összerótt halmaza (…) már tekintélyes középület. (…) De hát megengedjük, kívülről elég szép, hanem belül már nemcsak kényelmetlen, hanem művészi remekekben meglepően szegény is (…) harmincmillió költséggel egy óriási forgalmi akadályt csináltak belőle”.

Ezután megismerhetjük magát az épületet, annak szobrait, festményeit, itt nem kevés művészettörténeti információ birtokába kerülhetünk. Külön izgalmas az üvegablakok története, melyet a korszak ismert üvegkészítő mestere, Róth Miksa műhelyéből kerültek ki, s amelyek túlélték a második világháború viszontagságos időszakát is. A film nem merül el nagyon mélyen az Országház történetében illetve abban, milyen szerepe volt a történelmünkben illetve milyen eseményeknek volt tanúja a mai Kossuth tér – de azért ad egyfajta históriai áttekintést. Kimondottan izgalmas részlet ebből a szempontból a vörös csillag kérdése, melynek 1956-os eltávolítási kísérletéről ritkán látott felvételek is bekerültek Az ország háza című alkotásba.

Kiváló megoldásnak tartom, hogy ezek a fejezetek önállóan is nézhetővé válhatnak, kiragadva a filmből – így például helyet kaphatnak a nagyjából tízperces epizódok egy művészettörténettel vagy éppen magyar történelemmel foglalkozó tanóra részeként. Tanulói megfigyelési szempontokkal, tanári kérdésekkel remek kiegészítője lehet az oktatási folyamatnak.

A filmben a felvidéki magyar származású, többek között A Gyűrűk Ura előzménysorozatából ismert amerikai színésznő, Ema Horvath kalauzol minket végig az Országház épületében, s tényleg a legeldugottabb, látogatók által ritkán vagy egyáltalán nem látott helyszíneket járva be velünk. Itt izgalmas látni azokat a dolgozókat, akikel egyébként nem talákoznánk – az épülethez tartozó személyzettel, mindennapi munkájuk életképeivel. Nagyon jó ötletnek tartom az angol nyelvű narrációt, hiszen ezáltal a külföldiek számára is jóval befogadhatóbbá válik a mű, ugyanakkor oktatási környezetben nehézkes lehet a film alkalmazása, hiszen angolul esetleg nem jól tudó diákjaink tekintetét éppen a csodálatos látványvilágról vonja el. Ki kell emelnem a lényegre törő narrációt, a tiszta artikulációt a színésznő részéről – ugyanakkor talán túl sokat időzik rajta a kamera, és bár érdekesek a reakciói, például őszinte elcsodálkozása, lenyűgözöttsége a látottak kapcsán, mégis szívesebben láttam volna további apró részleteket megmutató vágóképeket az Országház épületéről.

A látványra tényleg nem lehet semmiféle panaszunk; az épületről készült nagytotálokat és a miniatűr részleteket felfedő közelieket váltogatva úgy láthatjuk a nemzet főterén álló épületet, ahogy eddig még soha. Az általános és középiskolás diákokat minden bizonnyal lenyűgözi majd a részletgazdag technika, amellyel az operatőrök a film tárgyához álltak, s kivetítőn nézve, akár egy-egy állókép erejéig a szaktanár felhívhatja a figyelmet egyik-másik részletre – akár művészettörténeti, akár történelmi szempontból megközelítve egy festményt, szobrot, motívumot.

„Nagyon sok olyan technikai eszközt – például drónokat, nagyfényű objektíveket – használhattunk, amelyek korábban még nem voltak elérhetőek. Így az épületnek olyan pontjait is meg tudtuk közelíteni, amelyeket még soha senki nem látott – valójában még azok sem, akik építették” – mondta a filmről Nagy András rendező-operatőr.

Teljességgel egyetértek az általa elmondottakkal, s így a film jól kiegészítheti egy tanulmányi kirándulás élményét, akár a látogatást megelőzően vagy azt követően is izgalmas lehet Az ország háza.

A szubjektív narrációt kiegészítik a maguk szakterületén elismert kutatók megszólalásai, többek között Keserü Katalin, Nógrádi-Kerekes Margit és Rozsnyai József művészettörténésszel, Lukács Józseffel, az Országház főépítészével, Hermann Róbert történésszel készítettek interjút az alkotók. Itt törekedtek a rövid részletek bevágására, amelyek valóban lényegretörők és minden bizonnyal megragadják a diákok figyelmét. Így ismerhetik meg például azokat a heves vitákat, amelyek a 19. században zajlottak az építendő parlament stílusáról. Ezekből néztünk volna ugyan többet (lévén történelmi portál vagyunk), de belátjuk, hogy a nézők inkább mindenről szeretnének egy keveset tudni, mint egy dologról nagyon sokat.

„Ez a Parlament? Eladó?” – kérdezte Freddie Mercury, amikor 1986-as magyarországi látogatásán, a Dunán hajózva megpillantotta a monumentális épületet. Az azóta is sokat emlegetett jelenet is látható Az ország háza című dokumentumfilmben, és megtekintve az alkotást diákjainknak is be tudjuk mutatni, hogy az épületnek és történetének számos olyan aspektusa van, melyet érdemes akár a tanórán, akár tanórán kívüli látogatás során megismerniük – hiszen közös kincsnek számít, s okak szerint a világ egyik legszebb, ha nem a legszebb parlamentje.

Maróti Zsolt

Ezt olvastad?

„Ne bombázz negatív hullámokkal már kora reggel!” – Donald Sutherland emlékére

2024. június 20-án, 88 éves korában elhunyt Donald Sutherland kanadai színész. Hosszú karrierje alatt rengeteg filmben és sorozatban szerepelt, számos

X