Politikusok, akik megváltoztatták országuk történelmét

2025. május 14–15-én tartották az ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszéke és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös szervezésében a Lehetőségek és korlátok. Politikusok, akik megváltoztatták országuk történelmét című tudományos konferenciát. A kétnapos tanácskozás az egyéni politikai cselekvés és a történelmi kontextus viszonyát vizsgálta, gazdag tematikus sokszínűséggel és széles időbeli merítéssel.

Az ELTE BTK A épületének alagsori termében zajló esemény Borhy László rektor nyitotta meg, majd Soós Viktor Attila, a NEB tagja és Szilágyi Ágnes Judit tanszékvezető köszöntője következett.

A konferencia első napja öt szekcióban járta körül a politikai vezetők mozgásterét, ideológiai hátterét és történelmi megítélését. A Galambos István vezette nyitószekcióban Takács Kitti Rákosi Mátyást a nemzetközi munkásmozgalom „hősének” narratíváján keresztül vizsgálta, míg Tornai Csongor Gáspár Gyöngyösi János külügyminiszteri tevékenységét értékelte. Bank Barbara az 1945-ös memorandumok jelentőségét tárta fel. Ginelli Zoltán pedig Nagy Ferenc 1955-ös bandungi szereplését elemezte a kelet-európai „szovjet gyarmatosítás” kontextusában.

A Hegedűs Gyula vezette második szekció a 20. századi nyugati politikusokkal foglalkozott. Nagy Gergely John Hay távol-keleti vízióját mutatta be. M. Madarász Anita Clement Attlee szociálpolitikai örökségét vizsgálta. Balogh Máté Gergely Nixon és a magyar lobbi kapcsolatát járta körül a Szent Korona hazatérésének tükrében.

A délutáni program első szekcióján Pete László elnökölt. Az ülést Juhász Balázs Pietro Badoglio alakjával nyitotta, majd Andreides Gábor Giulio Andreotti és az olasz kommunisták ellentmondásos viszonyát elemezte. Neuspiller Ferenc Bettino Craxit mint a kompromisszumokat elutasító „vaddisznót” mutatta be, Lénárt T. András pedig János Károly spanyol király demokratikus szerepvállalását vizsgálta.

A Germuska Pál elnökölte negyedik szekcióban Fejérdy Gergely Robert Schuman, Kocsev Bence Habsburg Ottó, Szilágyi Gábor Willy Brandt, Tulok Péter pedig Per Albin Hansson politikai örökségét helyezte új megvilágításba. A nap Joó András levezette zárószekciójában Janek István Mátyás Jozef Tiso pályáját tekintette át, Antal Gábor Szergej Witte portsmouthi békét eredményező diplomáciáját elemezte, míg Alkonyi Zalán Andrej Kozirjev külpolitikájának bukásáról beszélt.

A második nap első szekcióját Glant Tibor vezette. Rácz János Eisenhower és Dulles hidegháborús stratégiáját vizsgálta, Rudas Tamás Henry Kissinger kínai nyitását és dél-ázsiai politikáját elemezte, Máté Zsolt pedig Nagy Ferenc és Kővágó József 1946-os londoni útjait állította a középpontba.

A következő szekcióban, amelyet Szilágyi Ágnes Judit vezetett, Szakolczai Attila elsőként Kuba forradalmának metamorfózisát mutatta be. Ezután Stempler Ádám következett, aki Ali Sastroamidjojo bandungi szerepvállalásáról tartott előadást. Végül Francz Norbert Kwame Nkrumah pánafrikai vízióját értékelte.

A Melkovics Tamás által vezetett harmadik szekció magyar politikusokra fókuszált a 19. századból. Heil Kristóf Sréter János alispánt emelte ki a reformkor kevéssé ismert alakjai közül. Molnár Dániel Kossuth detronizációs törekvéseinek kudarcát vizsgálta. Kárbin Ákos és Madaras Márton Andrássy Gyula politikájának két külön aspektusát – a Zweibundhoz való viszonyát, illetve okkupációs stratégiáját – világította meg.

A Sipos Balázs elnökölte zárószekcióban Szilágyi Ágnes Judit ifj. Horthy Miklós emigrációs szerepét elemezte, Soós Viktor Attila Varga Béla politikai pályáját mutatta be, míg Ivánfi Miklós a Magyar Nemzeti Bizottmány körüli emigráns diplomáciát járta körül. A kétnapos rendezvény zárszavában a szervezők a tanácskozás tudományos hozadékát és a kutatói együttműködés lehetőségeit hangsúlyozták.

A konferencia után tartották meg a „Szemelvények a magyar emigráció történetéből” és a „Fókuszban a hidegháború. Magyarország nemzetközi kapcsolatai, 1945–1989” című kötetek bemutatóját, amelyről korábban külön is írtunk. A kiadványok jól illeszkednek a konferencia tematikájához, és értékes forrásul szolgálhatnak a kutatók és érdeklődők számára egyaránt.

Az esemény méltán illeszkedik abba a tudományos párbeszédbe, ami a politikai szereplők történelmi súlyát nem a heroizálás, hanem az összefüggések feltárása révén értelmezi. A konferencia előadásai gazdag tematikájuk révén árnyalt képet nyújtottak a politikatörténet mozgásteréről a 19. század végétől a 20. század végéig.

Dévai Pál

Ezt olvastad?

Ügynökakták, ügynökmúlt, ügynökök

Az ügynökakták nyilvánosságáról rendszeresen viták folynak Magyarországon. E vitákat lezárni látszik az a bejelentés, mely szerint jelen év október 22-én

X