A bécsi Augustineum és Magyarország – konferencia-beszámoló
December 4-én került megrendezésre az MTA–PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport által szervezett „A bécsi Augustineum és Magyarország” című műhelykonferencia, melynek helyszínéül a piliscsabai lazarista Szent Vince Szakkollégium szolgált.
A konferencia célja az volt, hogy összegezze a Bécsi Egyetem Katolikus Teológiai Karának Történeti Teológiai Intézetével együttműködésben végzett alapkutatásokat, melyek egy nemzetközi projekt keretein belül valósultak meg. A projekt az I. Ferenc által 1816-ban alapított egyházi elitképző intézmény, a Frintaneum, vagy más néven Augustineum növendéki listájának elkészítésére és biográfiai adataiknak szócikkekben történő összegzésére irányult.
Forrás: Pázmány BTK Történelem szak Facebook-oldala
A konferencián elsőként Török József professzor kapott szót. Megnyitó beszédében örömét fejezte ki az iránt, hogy a kutatásban nagy szerepet kaptak a hallgatók. Török József beszédét Tusor Péter bevezetője követte, melyben a gyökerektől egészen a még hátralévő feladatok elvégzéséig ismertette a kutatás menetét, hangsúlyozva az egyetemi bázisú akadémiai kutatás fontosságát, a nemzetközi keret megvalósulásának nagyszerűségét. Ezt követően Fazekas István a Frintaneum Győr egyházmegyei és pannonhalmi bencés növendékeinek ismertetésével, a kutatás módszertani nehézségeit kiemelve nyitotta meg az előadások sorát. Rámutatott arra, hogy a kutatást megnehezítette a korszakra vonatkozó, általános egyháztörténeti szakirodalom hiánya. Őt követően Rétfalvi Balázs a szombathelyi növendékek integrációs stratégiáit mutatta be. Előadásának végső konklúziójaként megállapította, hogy az integrációs törekvéseket a szombathelyi egyházmegyében nem igazán sikerült foganatosítani. Az első szekció záróakkordjaként Fogl Krisztián tartott előadást a veszprémi egyházmegye növendékeiről, összegezve a Frintaneumból kikerült növendékek későbbi foglalkoztatottságát, név szerint megemlítve a később kimagasló egyházi karriert befutókat.
Forrás: Pázmány BTK Történelem szak Facebook-oldala
A második szekciót Kanász Viktor előadása nyitotta meg, melyben a székesfehérvári egyházmegye „frintaneista” növendékeinek későbbi főbb tevékenysége alapján két alaptípust, a hivatalnok és a lelkipásztor típusát különítette el egymástól.
A további három előadás az előzőekhez hasonló módon épült fel. Az előadók összegezték az általuk vizsgált egyházmegye növendékeinek családi hátterét, iskolázottságát, nyelvismeretét, a Frintaneumból kikerülve pályafutásaikat, és végül a hallgatóság elé tárták a kutatás során felmerülő nehézségeiket. Urbán Márta eképpen a pécsi papi karrierekbe engedett bepillantást a hallgatóság számára, Zolnai Tamás a váci egyházmegye Frintaneumbeli növendékeinek sajátosságait foglalta össze, míg Sági György a kalocsai és csanádi egyházmegye „frintaneistáival” foglalkozott behatóan. Az utolsó előtti előadásban Szirtes Zsófia az egri főegyházmegyei levéltár „Frintaneum-fondját” vizsgálta, nagy hangsúlyt fektetve a fond anyagának háromnegyed részét kitevő 1816-1819-es időszakra, amikor az esztergomi érseki szék betöltetlensége miatt báró Fischer István egri érsek, helyettes prímás intézte a Frintaneum magyarországi ügyeit. A második szekció záró előadását Benczik Fanni tartotta, aki az esztergomi növendékek irodalmi tevékenységére helyezte a hangsúlyt.
A konferenciát végül Gárdonyi Máté szavai és Tusor Péter összegzése zárta.
Forrás: Pázmány BTK Történelem szak Facebook-oldala
Ezt olvastad?
További cikkek
Fiatal történészek a holokausztkutatásokról
2024. június 24-én A túlélés mintázatai – Fiatal történészek a holokausztkutatásokról címmel tárlatvezetéssel egybekötött kerekasztal-beszélgetést tartottak a Goldmark teremben (Budapest, Wesselényi u. 7.) az ELTE Research Center for Computational Social […]
Magyarország román megszállása (1918–1920)
2024. május 28-án szervezte meg az Erőszakkutató Intézet a Magyarország román megszállás alatt (1918–1920) című konferenciát, melynek helyszínéül a Budapest Főváros Levéltárának Gárdonyi Albert-terme szolgált. Az esemény tematikája szervesen illeszkedett […]
Dózsa György Békés megyében, 1514-ben – Levéltár és könyvtár közös konferenciája Békéscsabán
Idén, 2024-ben 510 éve zajlott az az eseménysor, mely „Dózsa György parasztháborúja” néven került be a magyar történelmi köztudatba. A keresztes hadjáratnak induló, majd lázadássá fajuló esemény gyászos fejezete a […]
Előző cikk
A történész mint mesterember, avagy merre tart a történettudomány?
Szőts Zoltán Oszkár A történész mint hacker, avagy merre tart a történettudomány? címmel közölt vitaindító cikket, amelynek felvetéseire rövidesen reagált Illik Péter A történész mint „csak” történész, avagy merre tart a történettudomány? című írásával. […]